Brüsszel felfüggesztheti a Velencei Biennálé finanszírozását

A Velencei Biennálé körül egyre élesedik a vita, miután a kulturális rendezvényen a tervek szerint Oroszország is részt venne. Brüsszel a támogatások felfüggesztését helyezte kilátásba, miután szerintük Oroszország szereplése nem összeegyeztethető Európa szankciós politikájával.

Fotó: RICCARDO MILANI Forrás: Hans Lucas

Az Európai Bizottság eljárást indított, amely a Velencei Biennálé európai uniós finanszírozásának felfüggesztéséhez vagy visszavonásához vezethet. Brüsszel azzal indokolja a döntést, hogy Oroszország részvétele a rendezvényen ütközne az ukrajnai invázió után bevezetett szankciókkal. 

Brüsszel fel akarja függeszteni a támogatásokat Oroszország várható szereplése miatt 
Fotó: RICCARDO MILANI / Hans Lucas

Ez azután történt, hogy bejelentették, Oroszország részt vehet a világhírű művészeti kiállítás 2026-os évadján. A döntést Brüsszelben azzal indokolták, hogy az orosz jelenlét ütközhet az EU 2022-es ukrajnai inváziója után bevezetett szankcióival. 

A kétévente Velencében megrendezett Velencei Biennálé a világ egyik legrangosabb kulturális eseménye. Nemzeti pavilonokon keresztül hozza össze az országokat, és a kortárs művészeti produkció és a nemzetközi kulturális csere egyik fő platformjaként szolgál.

Az intézményt részben olasz hatóságok felügyelik: elnökét és több igazgatósági tagot állami intézmények neveznek ki, míg a művészeti vezetőket az igazgatótanács választja ki szakmai szakértelem, nem pedig politikai jelölés alapján.

A jelenlegi elnök, Pietrangelo Buttafuoco, az olasz konzervatív kulturális közeghez kötődő újságíró és értelmiségi, akit Giorgia Meloni miniszterelnökhöz közel állónak tartanak, a részvétel befogadó megközelítését védte. Egy 2026. márciusi interjúban a La Repubblicának kijelentette: „Mindenki előtt megnyílok, senki előtt nem zárkózom el. Ott lesz Oroszország, Irán, Izrael.”

„Ott lesz Ukrajna és Fehéroroszország. Mindenki” – tette hozzá, felvázolva a biennálénak a művészi kifejezés univerzális platformjaként való vízióját.

Hangsúlyozta a kultúra szerepét a párbeszéd terén is, azzal érvelve, hogy „ahol művészet van, ott párbeszéd is van”, és a biennálét a geopolitikai megosztottságok áthidalására hivatott színtérként mutatta be. Oroszország tervezett részvétele azonban Brüsszel számára vörös vonal volt.

Az Európai Bizottság Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynöksége (EACEA) 2026 áprilisának elején a biennálé vezetőségének küldött levelében tájékoztatta az intézményt arról a szándékáról, hogy felfüggeszti vagy megszünteti a finanszírozási megállapodást, amennyiben az aggályokat nem oszlatják el.

A figyelmeztetés egy kétmillió eurós, 2025–2028 közötti időszakra szóló támogatásra vonatkozik. Az Európai Bizottság 30 napot adott a biennálénak a válaszadásra, amely vagy tisztázza álláspontját, vagy felülvizsgálja a döntést. A kielégítő biztosítékok hiánya a kifizetések felfüggesztését vagy a finanszírozási megállapodás teljes megszüntetését vonhatja maga után.

Az EU tisztviselői azzal érvelnek, hogy az orosz államhoz köthető jelenlét engedélyezése összeegyeztethetetlen lehet a blokk szankciós rendszerével, különösen akkor, ha a részvételt közvetlenül vagy közvetve moszkvai kormányzati szervek támogatják.

Az EB fenntartja, hogy minden uniós finanszírozású projektnek teljes mértékben meg kell felelnie az ukrajnai háborúra válaszul elfogadott korlátozó intézkedéseknek.

A lépés rávilágít a kulturális intézmények hagyományos autonómiája és az EU külpolitikai célkitűzései között növekvő feszültségekre.

Miközben a biennálé ragaszkodik függetlenségéhez és a nyílt művészeti részvétel iránti elkötelezettségéhez, Brüsszel egyre inkább azt jelzi, hogy az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés a szankciós politika szigorú betartásától függ.

Borítókép: A biennálét reklámozó molinó Velencében (Fotó: AFP)