Kovács Árpád, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzora, aki a Magyar Közgazdasági Társaság elnöki posztját is betölti, csütörtökön a csongrádi megyeszékhelyen az SZTE Európa-tanulmányok Központja és a Europe Direct által szervezett Válságkezelési modellek az Európai Unióban című konferencián kifejtette: Magyarország gazdasági mutatói a visegrádi országok és az újonnan csatlakozott uniós tagállamok trendjébe simulnak, ellentétben a dél-európai országok egyre meredekebb visszaesésével.
A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég egy közleményt adott ki, amiben tudatták: a kormány továbbra is tartja 2013-ra a 2,7 százalékos költségvetési hiánycélt. Kiemelték: az Európai Bizottság jövő évre adott pozitív előrejelzésében ugyan elismerte, hogy Magyarország képes lesz 3 százalék alatt tartani a költségvetés hiányát, de a kabinet mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország kikerüljön a 2004-es csatlakozás óta folyamatos túlzottdeficit-eljárás alól. Ennek érdekében a kormány a bizottság által jósolt 2,9 százalékos hiányt újabb intézkedésekkel biztonságosan 2,7 százalékra mérsékelte – tették hozzá az NGM-nél.
November 7-én az Európai Bizottság azt közölte: három százalék alatt marad a hazai GDP-arányos államháztartási hiány. Az EB-bejelentés egyébként az Orbán-kormány történelmi gazdaságpolitikai sikerét jelenti, hosszú harc volt, amíg a bizottság elfogadta a számokat. Orbán egy gazdasági fórumon beszélt arról, hogy költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kormány, hogy jövőre 2,7 százalék legyen a hiány mértéke.
Ismert, az Európai Unió elfogultan ítéli meg hazánk helyzetét. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október 5-én bejelentett egy 397 milliárd forintos egyenlegjavító csomagot, majd október 17-én jött egy újabb, 367 milliárdos csomag azért, hogy hazánk kikerülhessen a túlzottdeficit-eljárás alól. A nemzetgazdasági miniszter ennek kapcsán úgy nyilatkozott: a Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mérce az oka, hogy újabb egyenlegjavító intézkedéssorozatot kellett bejelentenie a kormánynak.