Kovács Árpád, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzora, aki a Magyar Közgazdasági Társaság elnöki posztját is betölti, csütörtökön a csongrádi megyeszékhelyen az SZTE Európa-tanulmányok Központja és a Europe Direct által szervezett Válságkezelési modellek az Európai Unióban című konferencián kifejtette: Magyarország gazdasági mutatói a visegrádi országok és az újonnan csatlakozott uniós tagállamok trendjébe simulnak, ellentétben a dél-európai országok egyre meredekebb visszaesésével.
A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég egy közleményt adott ki, amiben tudatták: a kormány továbbra is tartja 2013-ra a 2,7 százalékos költségvetési hiánycélt. Kiemelték: az Európai Bizottság jövő évre adott pozitív előrejelzésében ugyan elismerte, hogy Magyarország képes lesz 3 százalék alatt tartani a költségvetés hiányát, de a kabinet mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország kikerüljön a 2004-es csatlakozás óta folyamatos túlzottdeficit-eljárás alól. Ennek érdekében a kormány a bizottság által jósolt 2,9 százalékos hiányt újabb intézkedésekkel biztonságosan 2,7 százalékra mérsékelte – tették hozzá az NGM-nél.
November 7-én az Európai Bizottság azt közölte: három százalék alatt marad a hazai GDP-arányos államháztartási hiány. Az EB-bejelentés egyébként az Orbán-kormány történelmi gazdaságpolitikai sikerét jelenti, hosszú harc volt, amíg a bizottság elfogadta a számokat. Orbán egy gazdasági fórumon beszélt arról, hogy költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kormány, hogy jövőre 2,7 százalék legyen a hiány mértéke.
Ismert, az Európai Unió elfogultan ítéli meg hazánk helyzetét. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október 5-én bejelentett egy 397 milliárd forintos egyenlegjavító csomagot, majd október 17-én jött egy újabb, 367 milliárdos csomag azért, hogy hazánk kikerülhessen a túlzottdeficit-eljárás alól. A nemzetgazdasági miniszter ennek kapcsán úgy nyilatkozott: a Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mérce az oka, hogy újabb egyenlegjavító intézkedéssorozatot kellett bejelentenie a kormánynak.
Kovács Árpád: Úgy tűnik, tartható a hiánycél
A csatlakozó országcsoport növekedési kilátásai a 0-5 százalékos sávban mozognak, és a költségvetési hiány is 0 és 5 százalék között változik, GDP-arányosan. A magyar gazdaság növekedése inkább a sáv aljára várható, míg idén és jövőre – köszönhetően a kiigazító lépéseknek – úgy tűnik, tartható a 3 százalék alatti hiány – mondta az egyetemi tanár.
Kovács Árpád kedvező fejleménynek tartja az export 80 százalékát előállító multinacionális feldolgozóipari szektor támogatását. Ez, és a munkahelyek védelmében tett intézkedések előbb-utóbb megjelennek a gazdaságban, és a mostani áldozatoknak lesz hozadéka az elkövetkező években – vélekedett.
Meg kell őrizni a stabilitást
A professzor elengedhetetlennek tartja a költségvetési stabilitás megőrzését, ugyanakkor jelezte: ez súlyos növekedési áldozatokkal jár, és komoly megpróbáltatásokat hoz a lakosság számára. A szakember hozzátette, látható, hogy az emberek magatartása is változik, erősödik például a munkavállalói mobilitás.
Nincs nyomás, ami sürgetné a megállapodást
Kovács Árpád az IMF/EU-tárgyalások kapcsán kifejtette, a hitelfelvétel érdemben hozzájárulhatna a kamatkiadások mérséklődéséhez, hiszen az IMF-hitel kamata lényegesen, 3-4 százalékkal alacsonyabb, mint a piacon elérhető kölcsönöké. De amíg a globális hangulat nem romlik, törékeny egyensúly áll fenn: nincs piaci nyomás, ami sürgetné a megállapodást – tette hozzá.
Magyarország IMF-kölcsön nélkül is biztosan megáll a lábán – erről már Orbán Viktor miniszterelnök beszélt múlt héten pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Az interjúban azt is hangsúlyozta: továbbra is megegyezésre törekszenek a Nemzetközi Valutaalappal és az unióval. A „világ különböző sarkaiból” érkező nyomás azonban – például a bankadó és a multinacionális vállalatokat terhelő adók csökkentésére – még mindig érezhető, ám a kabinet ragaszkodik ahhoz, hogy a válság terheit méltányosan kell szétosztani – magyarázta Orbán, majd a tranzakciós illetékre utalva jelezte, mindent megtesznek, hogy a bankok ne hárítsák ezt a terhet az ügyfelekre, de ha mégis megteszik, „megkeressük az eszközöket, hogy ez ne fordulhasson elő”. Úgy véli, a magyar gazdaságpolitika – a munkahelyvédelmi akciótervvel – megteremti a növekedés alapjait, „ezért Magyarországon a következő évben lesz növekedés”.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) meg fogja várni a 2013. évi költségvetés elfogadását, s ezt követően, decemberben lehet újabb fejlemény a jelenlegi tárgyalási szakaszban – mondta Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a Kossuth rádió 180 perc című műsorában kedden.
