Kovács Árpád: Tartható a 3 százalék alatti hiány

Jóllehet a kormány által elfogadott kiigazító lépésekkel tartható a jövő évi 3 százalék alatti bruttó hazai termékhez viszonyított költségvetési hiány, az intézkedések fenntarthatósága azonban vitatható – mondta Kovács Árpád.

2012. 10. 28. 21:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Úgy fogalmazott: az Európai Unió a túlzottdeficit-eljárás során az államháztartás stabilitásának kritériumait tendenciájában is nézi: Magyarország éveken keresztül nem teljesítette az előírásokat, és mindig eltért azoktól a (hiánypályára vonatkozó) számsoroktól amiket benyújtott. Kovács Árpád ugyanakkor hangsúlyozta, hogy erről nem az Orbán-kormány tehet, „ez egy másik időszak terméke”. Orbán Viktor miniszterelnök október közepi felvetésére, amely szerint az Európai Unió további költségvetési kiigazító intézkedéseket kérhet Magyarországtól, azaz nem fogadja el a kormány hiányszámítását, a közgazdász elmondta: „Nem biztos, hogy nem fogadja el. Ezek csak hírek”. Hozzátette: lehet, hogy további tételeket kér, amelyeknek jobban lehet ellenőrizni a hatásmechanizmusát.

Tekintse meg a Kontraszt teljes adását!

90 százalék uniós forrás

A Költségvetési Tanács elnöke szerint a nemzetgazdasági miniszter által meghirdetett egyes lépéseket nem lehet bruttó módon figyelembe venni. Nem lehet azt mondani, hogy nincs ráfordítás olyan kiigazításnál, ami egyébként bevételi jellegű; ha az adóbeszedés hatékonyságát növeljük az nagyon elasztikus dolog; és a gazdaságfehérítés vonatkozásában szereplő számokat is nagyon nagy hiba volna egy az egyben figyelembe venni – sorolta fel aggályait a szakember. Mint mondta, Magyarországnak szüksége van az EU-s fejlesztési forrásokra az elkövetkező években, hiszen a magyarországi fejlesztések 90 százaléka uniós forrásból születik.

Egy könnyen megoldható problémára hivatkozva hozhat Magyarország számára kedvezőtlen határozatot november 7-én a brüsszeli Európai Bizottság – írta korábban a Magyar Nemzet. Ügyünkben a jelek szerint nem szakmai, hanem politikai döntés születhet.

Nem szabad lemondani a számunkra fontos értékekről – mondta Martonyi János külügyminiszter a Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap hétvégi számában publikált interjúban.

Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy az Európai Unió kettős mércét alkalmaz a magyarországi hiány mértékének kifogásolásakor elmondta: a maastrichti kritérium egyértelműek a hiány, és az adósság mértékére vonatkozóan, és a magyar alkotmány is meghatározza ezeket a számsorokat. „Nem hiszem, hogy találgatni kellene, hogy milyen érdekcsoport áll e mögött. Van egy világos együttműködés az EU-val, és ezt tartani kell” – tette hozzá. Kovács Árpád szerint Magyarországon volt egy cezúra a gazdaságpolitikában, politikai értelemben, illetve a reformok bevezetése,  s olyan változások voltak, amelyek sok emberben kétségeket ébresztettek. „Mindenki kíváncsian várja, hogy mi lesz ezeknek a lépéseknek az eredménye” - tette hozzá.

Gazdasági hatásokkal is számolni kell

Leszögezte, Magyarország egyezményeken keresztül egy rendszernek a tagja, és érdeke, hogy ezeket az előírásokat, játékszabályokat elfogadja. Ha nem fogadja el, az gazdasági szempontból hátrányos – mondta. A Költségvetési Tanács elnöke szerint nem valószínű, hogy Brüsszel akkor is fenntartaná a Magyarországgal szemben indított túlzottdeficit-eljárást, ha teljesülne a 3 százalék alatti GDP-arányos hiány. Elismerte ugyanakkor, hogy „a kormányzat által alkalmazott megoldások a válság kezelésében és ennek kommunikációja, biztos, hogy sok tekintetben vitákat váltott ki”. Úgy fogalmazott: nagyon rossz volna, ha politikai döntések születnének. „A politikai jellegű döntéseket meg tudom érteni, de a gazdasági hatásokkal is számolni kell, pro és kontra” – tette hozzá.

Kovács Árpád a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatott hiteltárgyalásokról elmondta: a mostani helyzet más mint 2008-ban, hiszen magasabbak a tartalékok, kedvezőbb a lakosság megtakarításainak trendje és stabilabb az államháztartás. A közgazdász szerint a kormány október eleji, a hiteltárgyalásokról szóló médiakampánya kontraproduktív. „Én ezt rossz szemmel néztem. Nem hiszem, hogy újságokon keresztül kellene a világszervezeteknek üzenni”, mondta, hozzátéve: bizonyos, hogy ezek a szervezetek nem a kampány alapján döntenek, bár az ilyen lépések meghatározzák a tárgyalások hangulatát. „A kampánnyal a kormányt saját magát vezérli szűkebb manőverezési sávba, hiszen ő maga állítja be azokat, ami mögé nem tud hátrálni, és nem is akar hátrálni” – mondta – hangsúlyozottan saját véleményét – Kovács Árpád.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.