Varga Mihály a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) által szervezett budapesti kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott: a tárgyalások sorsa azon múlik, hogy mennyire értik meg Brüsszelben és Washingtonban, hogy ennek a kormánynak van saját elképzelése, saját programja, és egy hitelmegállapodással hozzá lehet tenni ehhez a programhoz. Mint mondta, ha ezt nem ismerik fel, akkor nagyon sokáig fognak húzódni a tárgyalások, és a végén nem lesz eredmény. „Mi azon vagyunk, hogy legyen megállapodás” – szögezte le.
A tárca nélküli miniszter megismételte korábbi kijelentését, amely szerint a magyar kormány mind az Európai Bizottságnak, mind a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) megküldte a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett kiigazítási lépéseket. Ezeket most értékelik a nemzetközi szervezetek, és az Európai Bizottság november 7-én közli új makrogazdasági előrejelzéseit – mondta. Varga Mihály szerint az IMF és az EU „valószínűleg november eleje-közepe táján jelzi, hogy hogyan gondolják: tovább tárgyalunk vagy nem tárgyalunk tovább”.
Húsba vágó következményei voltak a 2008-as megállapodásnak
A miniszter hangsúlyozta: nem volna szabad a 2008-as IMF-hitelhez hasonló alapokon megállapodást kötni, mivel az akkori mentőcsomagnak „húsba vágó, az embereket kőkeményen érintő következményei voltak”. Úgy fogalmazott: „itt van az alapvető különbség, hogy van olyan kormány, ami szolgai módon mindenféle megszorítást végrehajt, és van olyan, ami sarkára áll és megpróbálja saját nemzetének érdekeit képviselni”. Szerencsére vannak korrekt megállapodások is – tette hozzá.
Varga Mihály megszavaztatta a rendezvény mintegy száz emberből álló hallgatóságát. A válaszadók többsége úgy gondolta, hogy Magyarországnak nem kell megállapodást kötnie a nemzetközi szervezetekkel.
Nem szakadtak meg a tárgyalások
Mint arról beszámoltunk, Varga Mihály pénteken azt közölte: nem szakadtak meg a hiteltárgyalások, a nemzetközi szervezetek jelenleg a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett költségvetési egyenlegjavító intézkedéseket értékelik. A miniszter arra reagált, hogy egyes magyar médiumok szerint a nemzetközi hitelezők és a magyar tárgyalódelegáció közötti tárgyalások „szakítás közeli állapotba” kerültek, a többi között a magyar kormány által október elején indított, a hiteltárgyalásokról szóló médiakampány miatt.
Jó IMF-megállapodás a cél
A tárgyalásoknak az a célja, hogy jó megállapodást kössünk – mondta korábban Orbán Viktor. „Olyan, túlzottan biztonsági lépéseket is elvárnak tőlünk, amelyekre szerintem nincs szükségünk, és ami nem jó az országnak” – tette hozzá.
Varga Mihály korábban elmondta, nem lenne helyes azt az üzenetet küldeni, hogy Magyarországnak nem fontos az IMF-megállapodás. Ugyanakkor a magyar gazdaság sebezhetősége jelentősen csökkent, és ha nem változik alapvetően a külső környezet jövőre, akkor nem lesz szüksége külső finanszírozásra.
Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kabinet ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.
2008-ban az IMF általános ijedségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora, mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.
A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.
