A kormányfő a túlzottdeficit-eljárást érintően kifejtette: Brüsszel szerint az elkészített jövő évi büdzsével nem maradna három százalék alatt a költségvetési hiány, és ha a magyar kormány ezt nem fogadja el, és nem változtat a költségvetésen, akkor az EU sok száz milliárd forintnyi fejlesztési forrást von meg az országtól. Orbán Viktor szerint nincs igaza Brüsszelnek, „de nem tudunk mit tenni: ha nem akarjuk, hogy forráselvonás történjen, akkor most a költségvetésen igazítani kell egyet”.
Az unió kényszeríti hazánkra az intézkedéseket
A miniszterelnök szerint a 400 milliárd forintos egyenlegjavító program intézkedéseinek a felére sem lenne szükség, ha az Európai Unió nem kényszerítené rá ezekre Magyarországot. Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hangsúlyozta: bár Magyarország megteszi, amit Brüsszel vár, de mivel jövőre jobb lesz a magyar gazdaság állapota, mint azt az unióban gondolják, „ki fog derülni, hogy jó néhány dolgot, amit most Brüsszel kihúz vagy ki akar húzatni velünk, azt mégis meg fogjuk csinálni, csak nem most kell ezt bejelentetnünk, hanem az első félévben”.
Példaként említette a kormányfő a pedagógusok bérének tervezett elhalasztását 2014 januárjára, amellyel kapcsolatban kijelentette: küzd azért, és lát is esélyt rá, hogy 2013 első félévében úgy alakuljanak a számok, hogy mégis bevezethető legyen jövő szeptemberben a tanárok életpályamodellje.
Tranzakciós illeték
Arra a kérdésre, miért döntött úgy a kormány, hogy a jegybanki tranzakciós illetékről lemond, és helyette a lakossági tranzakciós adót emeli, azt válaszolta: „mert az unió azt követelte, hogy ezt vonjuk vissza”. „Az unió olyan pénzelvonással fenyeget bennünket, hogy bár nem értek velük egyet, az erő előtt ilyenkor meg kell hajolni, illetve ki kell térni az ilyen nagy erő elől” – magyarázta.
IMF-megállapodás
Magyarország nem áll messze egy jó IMF-megállapodástól – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tokiói közgyűlésének lezárulta után várhatóak újabb fejlemények az ügyben. A kormányfő egyúttal igennel válaszolt arra a kérdésre, miszerint továbbra is tartja-e magát az a kormányzati szándék, hogy ha lesz megállapodás, akkor a pénzhez csak az államadósság-törlesztés miatt nyúlnak majd hozzá.
Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kabinet ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.
2008-ban az IMF általános ijedségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora, mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.
A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.
Úgy fogalmazott, az IMF „egy okos szervezet: nem szegezi a mutatóujját az ön mellkasának, és nem mondja azt, hogy márpedig ha nem ezt csinálod, akkor nem kapsz tőlünk hitelt – hiszen mégiscsak a mi bankunk, tehát kell adnia hitelt, ha a feltételek fennállnak –, hanem egy ravaszabb, kimódoltabb, ügyesebb taktikai vonalvezetés érvényesül, de a vége (...) minden országban nyugdíjcsökkenés, bércsökkentés, elbocsátások”. A korábbiaknál ma már komolyabb, erősebb Magyarország nem ilyet, hanem egy jó megállapodást akar kötni a valutaalappal – jelentette ki Orbán Viktor.
Csak az államadósság-törlesztés miatt nyúlnak hozzá
A kormányfő egyúttal igennel válaszolt arra a kérdésre, miszerint továbbra is tartja-e magát az a kormányzati szándék, hogy ha lesz megállapodás, akkor a pénzhez csak az államadósság-törlesztés miatt nyúlnak majd hozzá.
Az IMF-tárgyalásokról szóló sajtóhirdetések szükségességét a miniszterelnök azzal magyarázta, hogy bár ez a megoldás némileg idegen a kormányzástól, de modern eszközöket is be kell vonni a valóságos információknak az emberekhez való eljuttatásába.
Orbán Angela Merkellel tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: jövőre növekedési fordulat következik, a kormány pedig új gazdasági akcióterveket mutat be a parlamentnek. Ismert, július 2-ai napirend előtti felszólalásában a kormányfő tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet jelentett be a parlamentben. Tudjon meg többet arról, hogy milyen változásokat hoz a munkahelyvédelmi akcióterv!
Orbán: Jön az új akcióterv
Új gazdasági akcióterveket jelent be a kormány 2013-ban kifejezetten az alsó középosztály tagjainak. A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy a minimálbér és a 220 ezer forintos havi átlagbér között keresők, vagyis az alsó középosztály tagjai még nem kaptak lehetőséget arra, hogy ki tudjanak törni jelenlegi helyzetükből.
Merkel érti, hogy mi történik Közép-Európában
Orbán Viktor a pénteki rádióinterjúban arra a kérdésre, hogy Angela Merkel mennyire volt tájékozott a magyar ügyekkel kapcsolatban, azt felelte: mivel a kancellár Kelet-Németországban élt, érti, hogy mi történik Közép-Európában. A nyugatiak „nem tudják, milyen a testre szabott személyes elnyomásban is kifejeződő diktatúra. Angela Merkel pontosan tudja. Érti Közép-Európát (...), személyes szimpátiával is viseltet a térség népei iránt” – fejtette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy mindkét ország egy szuverén állam, amelyek legfeljebb érdeklődnek egymásról, de az nem fordulhat elő, hogy beleszóljanak a másik dolgába.
Németországban tisztelik a magyarokat és Magyarországot, szövetségesnek tekintik, egyenrangú partnernek, „ezért jó dolog magyarnak lenni Németországban” – fogalmazott, hangsúlyozva: fordítva is igaz, Magyarország is tiszteli, kedveli a németeket, akik „méltányolják mindazt, amit a magyar emberek elértek az elmúlt két évben”. Ebben a két esztendőben egyébként 4,7 milliárd euró összegű német befektetés érkezett Magyarországra, ahol ma 300 ezer ember dolgozik német tulajdonban lévő cégeknél – jegyezte meg.
Az euróval kapcsolatos magyar véleménnyel összefüggésben Orbán Viktor kifejtette: Angela Merkel érti a magyar álláspontot, vagyis hogy „az euróhoz való csatlakozásról akkor kell Magyarországnak gondolkodnia, ha az euró újabb perspektívákat nyit a magyar gazdaság számára, illetve ha Magyarország teljes egészében felkészült az eurózónához való csatlakozásra”.
Németországnak az a fontos – magyarázta –, hogy Magyarország segítse az euróövezeten belül meghozandó azon döntéseket, amelyek az euróválság kezeléséhez szükségesek. „Támogatásunkról biztosítottam a kancellárt” – közölte a kormányfő.
