Orbán: Hazánk nem áll messze egy jó IMF-megállapodástól

A miniszterelnök szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tokiói közgyűlésének lezárulta után várhatóak újabb fejlemények a tárgyalások kapcsán.

Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kabinet ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.

2008-ban az IMF általános ijedségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora, mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.

A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.

Úgy fogalmazott, az IMF „egy okos szervezet: nem szegezi a mutatóujját az ön mellkasának, és nem mondja azt, hogy márpedig ha nem ezt csinálod, akkor nem kapsz tőlünk hitelt – hiszen mégiscsak a mi bankunk, tehát kell adnia hitelt, ha a feltételek fennállnak –, hanem egy ravaszabb, kimódoltabb, ügyesebb taktikai vonalvezetés érvényesül, de a vége (...) minden országban nyugdíjcsökkenés, bércsökkentés, elbocsátások”. A korábbiaknál ma már komolyabb, erősebb Magyarország nem ilyet, hanem egy jó megállapodást akar kötni a valutaalappal – jelentette ki Orbán Viktor.

Csak az államadósság-törlesztés miatt nyúlnak hozzá

A kormányfő egyúttal igennel válaszolt arra a kérdésre, miszerint továbbra is tartja-e magát az a kormányzati szándék, hogy ha lesz megállapodás, akkor a pénzhez csak az államadósság-törlesztés miatt nyúlnak majd hozzá.

Az IMF-tárgyalásokról szóló sajtóhirdetések szükségességét a miniszterelnök azzal magyarázta, hogy bár ez a megoldás némileg idegen a kormányzástól, de modern eszközöket is be kell vonni a valóságos információknak az emberekhez való eljuttatásába.

Orbán Angela Merkellel tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: jövőre növekedési fordulat következik, a kormány pedig új gazdasági akcióterveket mutat be a parlamentnek. Ismert, július 2-ai napirend előtti felszólalásában a kormányfő tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet jelentett be a parlamentben. Tudjon meg többet arról, hogy milyen változásokat hoz a munkahelyvédelmi akcióterv!

Orbán: Jön az új akcióterv

Új gazdasági akcióterveket jelent be a kormány 2013-ban kifejezetten az alsó középosztály tagjainak. A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy a minimálbér és a 220 ezer forintos havi átlagbér között keresők, vagyis az alsó középosztály tagjai még nem kaptak lehetőséget arra, hogy ki tudjanak törni jelenlegi helyzetükből.

Merkel érti, hogy mi történik Közép-Európában

Orbán Viktor a pénteki rádióinterjúban arra a kérdésre, hogy Angela Merkel mennyire volt tájékozott a magyar ügyekkel kapcsolatban, azt felelte: mivel a kancellár Kelet-Németországban élt, érti, hogy mi történik Közép-Európában. A nyugatiak „nem tudják, milyen a testre szabott személyes elnyomásban is kifejeződő diktatúra. Angela Merkel pontosan tudja. Érti Közép-Európát (...), személyes szimpátiával is viseltet a térség népei iránt” – fejtette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy mindkét ország egy szuverén állam, amelyek legfeljebb érdeklődnek egymásról, de az nem fordulhat elő, hogy beleszóljanak a másik dolgába.

Németországban tisztelik a magyarokat és Magyarországot, szövetségesnek tekintik, egyenrangú partnernek, „ezért jó dolog magyarnak lenni Németországban” – fogalmazott, hangsúlyozva: fordítva is igaz, Magyarország is tiszteli, kedveli a németeket, akik „méltányolják mindazt, amit a magyar emberek elértek az elmúlt két évben”. Ebben a két esztendőben egyébként 4,7 milliárd euró összegű német befektetés érkezett Magyarországra, ahol ma 300 ezer ember dolgozik német tulajdonban lévő cégeknél – jegyezte meg.

Az euróval kapcsolatos magyar véleménnyel összefüggésben Orbán Viktor kifejtette: Angela Merkel érti a magyar álláspontot, vagyis hogy „az euróhoz való csatlakozásról akkor kell Magyarországnak gondolkodnia, ha az euró újabb perspektívákat nyit a magyar gazdaság számára, illetve ha Magyarország teljes egészében felkészült az eurózónához való csatlakozásra”.

Németországnak az a fontos – magyarázta –, hogy Magyarország segítse az euróövezeten belül meghozandó azon döntéseket, amelyek az euróválság kezeléséhez szükségesek. „Támogatásunkról biztosítottam a kancellárt” – közölte a kormányfő.