Orbán: Új akciótervekkel készül a kormány

A miniszterelnök szerint jövőre növekedési fordulat következik, a kormány pedig új gazdasági akcióterveket mutat be a parlamentnek.

PR
2012. 10. 11. 13:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Érthető, hogy Magyarország jelenleg nem foglalkozik az euróövezeti csatlakozás kérdésével – mondta a német kancellár csütörtökön Berlinben, miután megbeszélést folytatott Orbán Viktorral. Angela Merkel a magyar kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette: az övezeten kívüli uniós tagországok elemi érdeke az euró sikere, és a konszolidáció után ismét napirendre kerül az övezet bővítése. Orbán Viktor soha nem tett ellenvetést az euróövezeti reformokkal szemben, hanem sok sikert kívánt hozzájuk, „és nekünk csak ez számít” – mondta a kancellár.

Július 2-i napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet jelentett be a parlamentben. Ennek részeként többek között a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a 25–54 éves kor közötti, képzettséget nem igénylő munkát végzők esetében a munkáltatói járulékot a felére csökkentik. Csökkentik továbbá a kisadózók adminisztrációs terheit, és felszámolják az „áfacsapdát” is.

Tudjon meg többet arról, hogy milyen változásokat hoz a munkahelyvédelmi akcióterv!

A magyar miniszterelnök hozzátette: Magyarország nem veti el az eurót, de csak akkor akarja bevezetni az új fizetőeszközt, amikor ismét perspektívát kínál, és az ország felkészült rá.

Fordulat következik

Idén csökken a magyar gazdaság teljesítménye, de jövőre növekedési fordulat következik, a kormány pedig új gazdasági akcióterveket mutat be a parlamentnek – mondta Orbán.

Kifejtette, a következő két-három évben nem lehet nagymértékű gazdasági növekedésre számítani, ezért a következő időszak legnagyobb szakmai kihívása az lesz, hogy miként lehet alacsony növekedés mellett emelni a dolgozó emberek számát. Hangsúlyozta: harminc éve nem volt annyira szilárd az államháztartás helyzete, mint jelenleg, a német–magyar gazdasági kapcsolatok erősségét pedig jellemzi, hogy a 2010-es kormányváltás óta csaknem 5 milliárd eurót ruháztak be német cégek Magyarországon, és 18 új gyárat építettek.

A kancellár és a magyar kormányfő egyaránt hangsúlyozta, hogy a tervezett euróövezeti bankunió ügyében nem szabad elhamarkodottan dönteni, és a minőségre kell törekedni a gyorsaság helyett. A következő hétéves uniós keretköltségvetés ügyéről szólva Orbán Viktor elmondta: támogatást kért német partnerétől ahhoz, hogy Magyarország ne a vesztese legyen a költségvetési periódusnak. A kancellár ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az uniós források méltányos elosztására van szükség, és a tervezhetőség szempontjából igen hasznos lenne, ha a kérdésben már a novemberi EU- csúcson döntéseket lehetne hozni.

A gazdasági kilátásokról szólva Angela Merkel elmondta: a német gazdaság idén és jövőre is 1 százalék körüli mértékben nőhet, és megérzi az euróövezeti válságot. Orbán Viktor hangsúlyozta: elmúltak azok az idők, amikor a magyar gazdasági növekedés képlete a „német növekedés szorozva kettővel” volt, ugyanakkor már nem csak a német gazdaság a magyar fejlődés motorja.

Hazánk megszívlelte a kritikát

Angela Merkel szerint Magyarország előrelépést ért el az Európai Unió által sürgetett társadalmi reformok területén. A kancellár üdvözölte, hogy a magyar kormány követi az Európai Bizottság iránymutatásait az utóbbi időszak vitatott kérdéseiben. A DPA német hírügynökség jelentése szerint Merkel egyebek mellett hangsúlyozta: Magyarország törvényi módosításokat hajtott végre azokon a területeken, amelyekkel kapcsolatban kétségek merültek fel. Az ország megszívlelte az európai partnerek kritikáját – idézte a hírügynökség a kancellárt.

Hasznos volt a csütörtöki nyílt megbeszélés, mert hozzásegített a gazdaságpolitikával, a választójoggal és a sajtópolitikával kapcsolatos folyamatok mozgatórugóinak mélyebb megértéséhez – jelentette ki a kancellár. Megjegyezte: örömmel fogadta, hogy magyar kollégája a találkozón hangsúlyozta, hogy „a német cégeket szívesen fogadják Magyarországon”. Hozzátette: „jó kapcsolatokat akarunk” a német vállalkozások és a magyar gazdaság között.

Szoros összefonódás

A sajtótájékoztatón a német kancellár és a magyar miniszterelnök egyaránt kiemelte a két ország közötti szoros gazdasági összefonódást és ennek kapcsán a magyarországi német beruházások jelentőségét. Orbán emlékeztetett arra, hogy mintegy 1,2 millió magyar függ gazdaságilag a német vállalatoktól. „Ami jó a német gazdaság számára, az jó Magyarországnak is” – hangsúlyozta. A miniszterelnök egyidejűleg hitet tett a magyar pénzügyi konszolidáció folytatása mellett.

Három téma

Orbán Viktor korábban elmondta, hogy három magyar álláspontot szeretne a kancellárral megosztani: „Először is, hogy a bankunió megvalósításáról szóló elképzelések túl gyorsak. Másodszor, hogy hazánk nem adóharmonizációt, hanem adóversenyt szeretne Európában.” Harmadik pontként a kohéziós támogatásokat említette a miniszterelnök.

A német kancellárral folytatott hivatalos tárgyalások után a miniszterelnök Megújuló Európa címmel tartott előadást a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) székházában.

Húszan tüntettek Orbán ellen

A berlini kancellári hivatal kijáratánál tüntetők fogadták az előadásra induló Orbán Viktort. A Berlini Ellenállási Sejt elnevezésű Facebook-csoport bejelentett demonstrációján nagyjából húszan vettek részt. A tüntetők piros trikót viseltek, olyan fehér és zöld betűs feliratokkal, mint „paraszt vagyok”, „zsidó vagyok”, „nő vagyok”, „pályakezdő vagyok”.

A szervezők egyike az MTI-nek elmondta: a megmozdulással az ellen tiltakoznak, hogy a kormány szerintük szétszakítja és egymás ellen fordítja a társadalmi rétegeket, eltávolítja Magyarországot az Európai Uniótól, és magát az EU-t is megosztja politikájával.

Orbán Viktor: Európának igazi megújulásra van szüksége

A magyar miniszterelnök a Handelsblatt című német üzleti lapnak adott interjút. Az „Euróövezet? Felelőtlenség lenne most belépni” című interjúban kifejtette: Európának igazi megújulásra van szüksége. Nem elég néhány évig takarékoskodni, és utána mindent folytatni úgy, ahogyan a válság előtt. Az Európában megszokott jóléti államnak „már nincs jövője” – mondta, hozzátéve hogy a jóléti alapúról munkaalapú berendezkedésre kell váltani.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.