Orbán: Új akciótervekkel készül a kormány

A miniszterelnök szerint jövőre növekedési fordulat következik, a kormány pedig új gazdasági akcióterveket mutat be a parlamentnek.

Érthető, hogy Magyarország jelenleg nem foglalkozik az euróövezeti csatlakozás kérdésével – mondta a német kancellár csütörtökön Berlinben, miután megbeszélést folytatott Orbán Viktorral. Angela Merkel a magyar kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette: az övezeten kívüli uniós tagországok elemi érdeke az euró sikere, és a konszolidáció után ismét napirendre kerül az övezet bővítése. Orbán Viktor soha nem tett ellenvetést az euróövezeti reformokkal szemben, hanem sok sikert kívánt hozzájuk, „és nekünk csak ez számít” – mondta a kancellár.

Július 2-i napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet jelentett be a parlamentben. Ennek részeként többek között a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a 25–54 éves kor közötti, képzettséget nem igénylő munkát végzők esetében a munkáltatói járulékot a felére csökkentik. Csökkentik továbbá a kisadózók adminisztrációs terheit, és felszámolják az „áfacsapdát” is.

Tudjon meg többet arról, hogy milyen változásokat hoz a munkahelyvédelmi akcióterv!

A magyar miniszterelnök hozzátette: Magyarország nem veti el az eurót, de csak akkor akarja bevezetni az új fizetőeszközt, amikor ismét perspektívát kínál, és az ország felkészült rá.

Fordulat következik

Idén csökken a magyar gazdaság teljesítménye, de jövőre növekedési fordulat következik, a kormány pedig új gazdasági akcióterveket mutat be a parlamentnek – mondta Orbán.

Kifejtette, a következő két-három évben nem lehet nagymértékű gazdasági növekedésre számítani, ezért a következő időszak legnagyobb szakmai kihívása az lesz, hogy miként lehet alacsony növekedés mellett emelni a dolgozó emberek számát. Hangsúlyozta: harminc éve nem volt annyira szilárd az államháztartás helyzete, mint jelenleg, a német–magyar gazdasági kapcsolatok erősségét pedig jellemzi, hogy a 2010-es kormányváltás óta csaknem 5 milliárd eurót ruháztak be német cégek Magyarországon, és 18 új gyárat építettek.

A kancellár és a magyar kormányfő egyaránt hangsúlyozta, hogy a tervezett euróövezeti bankunió ügyében nem szabad elhamarkodottan dönteni, és a minőségre kell törekedni a gyorsaság helyett. A következő hétéves uniós keretköltségvetés ügyéről szólva Orbán Viktor elmondta: támogatást kért német partnerétől ahhoz, hogy Magyarország ne a vesztese legyen a költségvetési periódusnak. A kancellár ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az uniós források méltányos elosztására van szükség, és a tervezhetőség szempontjából igen hasznos lenne, ha a kérdésben már a novemberi EU- csúcson döntéseket lehetne hozni.

A gazdasági kilátásokról szólva Angela Merkel elmondta: a német gazdaság idén és jövőre is 1 százalék körüli mértékben nőhet, és megérzi az euróövezeti válságot. Orbán Viktor hangsúlyozta: elmúltak azok az idők, amikor a magyar gazdasági növekedés képlete a „német növekedés szorozva kettővel” volt, ugyanakkor már nem csak a német gazdaság a magyar fejlődés motorja.

Hazánk megszívlelte a kritikát

Angela Merkel szerint Magyarország előrelépést ért el az Európai Unió által sürgetett társadalmi reformok területén. A kancellár üdvözölte, hogy a magyar kormány követi az Európai Bizottság iránymutatásait az utóbbi időszak vitatott kérdéseiben. A DPA német hírügynökség jelentése szerint Merkel egyebek mellett hangsúlyozta: Magyarország törvényi módosításokat hajtott végre azokon a területeken, amelyekkel kapcsolatban kétségek merültek fel. Az ország megszívlelte az európai partnerek kritikáját – idézte a hírügynökség a kancellárt.

Hasznos volt a csütörtöki nyílt megbeszélés, mert hozzásegített a gazdaságpolitikával, a választójoggal és a sajtópolitikával kapcsolatos folyamatok mozgatórugóinak mélyebb megértéséhez – jelentette ki a kancellár. Megjegyezte: örömmel fogadta, hogy magyar kollégája a találkozón hangsúlyozta, hogy „a német cégeket szívesen fogadják Magyarországon”. Hozzátette: „jó kapcsolatokat akarunk” a német vállalkozások és a magyar gazdaság között.

Szoros összefonódás

A sajtótájékoztatón a német kancellár és a magyar miniszterelnök egyaránt kiemelte a két ország közötti szoros gazdasági összefonódást és ennek kapcsán a magyarországi német beruházások jelentőségét. Orbán emlékeztetett arra, hogy mintegy 1,2 millió magyar függ gazdaságilag a német vállalatoktól. „Ami jó a német gazdaság számára, az jó Magyarországnak is” – hangsúlyozta. A miniszterelnök egyidejűleg hitet tett a magyar pénzügyi konszolidáció folytatása mellett.

Három téma

Orbán Viktor korábban elmondta, hogy három magyar álláspontot szeretne a kancellárral megosztani: „Először is, hogy a bankunió megvalósításáról szóló elképzelések túl gyorsak. Másodszor, hogy hazánk nem adóharmonizációt, hanem adóversenyt szeretne Európában.” Harmadik pontként a kohéziós támogatásokat említette a miniszterelnök.

A német kancellárral folytatott hivatalos tárgyalások után a miniszterelnök Megújuló Európa címmel tartott előadást a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) székházában.

Húszan tüntettek Orbán ellen

A berlini kancellári hivatal kijáratánál tüntetők fogadták az előadásra induló Orbán Viktort. A Berlini Ellenállási Sejt elnevezésű Facebook-csoport bejelentett demonstrációján nagyjából húszan vettek részt. A tüntetők piros trikót viseltek, olyan fehér és zöld betűs feliratokkal, mint „paraszt vagyok”, „zsidó vagyok”, „nő vagyok”, „pályakezdő vagyok”.

A szervezők egyike az MTI-nek elmondta: a megmozdulással az ellen tiltakoznak, hogy a kormány szerintük szétszakítja és egymás ellen fordítja a társadalmi rétegeket, eltávolítja Magyarországot az Európai Uniótól, és magát az EU-t is megosztja politikájával.

Orbán Viktor: Európának igazi megújulásra van szüksége

A magyar miniszterelnök a Handelsblatt című német üzleti lapnak adott interjút. Az „Euróövezet? Felelőtlenség lenne most belépni” című interjúban kifejtette: Európának igazi megújulásra van szüksége. Nem elég néhány évig takarékoskodni, és utána mindent folytatni úgy, ahogyan a válság előtt. Az Európában megszokott jóléti államnak „már nincs jövője” – mondta, hozzátéve hogy a jóléti alapúról munkaalapú berendezkedésre kell váltani.