A közös nyilatkozat elfogadása után Orbán Viktor kormányfő kijelentette: az EU nagyon fontos és érzékeny szakaszba ért, mivel a közeljövőben az elkövetkezendő hét év költségvetéséről születik döntés. Ebből adódóan az egyes álláspontok képviselői között kiéleződött a küzdelem.
„A vita arról szól, hogy miként lehet Európát, illetve az unióhoz tartozó országokat egyenként kirángatni abból a válságból, amelyben Európa ma van” – mutatott rá a magyar kormányfő. Hozzátette: ahhoz, hogy az unió egyes tagországai sikerrel lábaljanak ki a válságból, az EU-ból érkező fejlesztési forrásokra is szükség van. „Legalább annyi befektetésre és támogatásra van szüksége Magyarországnak a következő hét évben, mint amennyi az elmúlt hét év során rendelkezésre állt” – szögezte le.
Orbán: Bonyolult küzdelem lesz
Ahhoz, hogy az EU 2014 és 2020 közötti költségvetésében A Kohézió Barátai csoport elképzelései szerint alakuljon az unió kohéziós politikára szánt támogatásainak szintje, még az EU – jelentősebb költségvetési lefaragásokat szorgalmazó – nettó befizető tagországainak a beleegyezésére is szükség lesz. Orbán Viktor szerint a beleegyezés megszerzéséhez megfontolt eljárást igénylő, bonyolult küzdelem vezethet el.
Tárgyalás és megegyezés
„Amire törekednünk kell, az a tárgyalás és a megegyezés” – hangoztatta a kormányfő, aki szerint a kohéziós csoport többi országának vezetői is a megegyezés szándékával lépnek fel tárgyalásaik során, ugyanakkor kinyilvánítják azt is, hogy milyen feltételek elfogadhatatlanok számukra. „Világossá tesszük, hogy nincs Európai Unió közös európai fejlesztések nélkül, nincs Európa akkor, ha az unióhoz később csatlakozott és szegényebb országok nem kapnak támogatást a gazdagabb országoktól” – szögezte le Orbán Viktor.
A legnagyobb szövetségesünk a valóság
A kormányfő szerint a kohéziós alapok lefaragását javasoló tagországokat a felzárkóztatási támogatások szinten tartásáról tapasztalati érvekkel lehet meggyőzni. Ennek kapcsán rámutatott: az EU legsikeresebb vállalkozása ez idáig éppen a közös gazdaságfejlesztési program volt, hiszen a megvalósult beruházások mellett több millió munkahely létrejötte is ennek köszönhető. „A legnagyobb érvünk és a legnagyobb szövetségesünk éppen a valóság” – szögezte le. A miniszterelnök, mint mondta, bízik a sikerben, mivel ügyes politikával a következő másfél-két hónapban komoly eredményeket lehet elérni. „A szükséges szövetségek egy részét már meg is kötöttem, ott pedig, ahol konfliktust kellett vállalni, a magyar álláspontot világossá tettük” – összegzett.
Csökkenő kohéziós támogatás
A 15 fős csoport által közös nyilatkozatban támogatott költségvetés-tervezet a kohéziós politika támogatására 339 milliárd eurós csomagot irányoz elő a 2014-től 2020-ig terjedő időszakra. Ez az összeg 15,8 milliárd euróval alacsonyabb, mint amennyi volt az előző költségvetési időszakban, és a felzárkóztatásra szánt támogatások 4,5 százalékos csökkentését jelentené. Az EU nettó befizető országai 100-150 milliárd eurót kitevő lefaragást támogatnának, és egy ilyen forgatókönyv esetén a felzárkóztatásra szánt támogatások akár 50-60 milliárd euróval is csökkenhetnének az előző költségvetési időszakhoz képest.
Leszavazták
A néppárti frakció vezetésével az Európai Parlament (EP) költségvetési bizottsága leszavazta a kohéziós politikát ellehetetlenítő módosító indítványokat – közölte csütörtöki közleményében Surján László KDNP-s EP-képviselő.
Nem lenne jó a kohéziós források csökkentése
Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára szerint nem lenne jó azért csökkenteni az EU kohéziós forrásait, mert néhány országban gondok vannak a felhasználásukkal, hiszen okosan, hasznosan és jól is el lehet költeni ezeket a pénzeket.
