Az államtitkár szerdán, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kifejtette: az Európai Bizottság már tavaly egy „igen takarékos” tervezettel állt elő a kohéziós forrásokat illetően, és a nettó befizető tagállamok még további csökkentést szeretnének. 15 tagállam azonban kiáll amellett, hogy a kohéziós pénzek hasznosak, mert hozzájárulnak a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, ami különösen a gazdasági válságból való kilábalás miatt fontos – mutatott rá Győri Enikő. Hozzáfűzte: Magyarországon is hét év alatt egy százalékkal javították a GDP-növekedést a kohéziós források.
Mint mondta, egy évvel ezelőtt Magyarország kezdeményezésére állt össze a kohéziós források megőrzését támogató csoport, az eltérő hátterű országok megtalálták azokat a közös pontokat, amelyek mentén még mindig együttműködnek. Bíznak abban, hogy 15 tagállamot muszáj meghallgatni az unióban – közölte.
Eltékozolta a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló uniós forrásokat Magyarország – jelentette ki a Hír Televízióban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Rendkívüli uniós csúcsértekezlet lesz novemberben a többéves, 2014 és 2020 közötti időszakra szóló közös költségvetésről.
Magyarország júliusban azt kérte az európai uniós partnereitől, hogy találjanak számára „egyéni megoldást” arra a problémára, hogy a következő hétéves (2014–2020) EU-keretköltségvetés jelenlegi tervezete szerint minden más tagországnál nagyobb arányban veszítene az uniós forrásokból.
„A kohéziós politika az unió szíve, és ha azt feladjuk, akkor abból nem növekedés lesz, hanem infarktus” – mondta korábban Orbán Viktor.
A Magyarországnak járó kohéziós támogatás értékének megőrzését szorgalmazta Áder János is júniusi brüsszeli látogatásán.
Aggodalommal tölti el az Európai Parlament (EP) költségvetési bizottságának tagjait Surján László szerint az, hogy az Európai Unió soros elnökségét betöltő Ciprus javaslata továbbra sem közelíti az álláspontokat a többéves költségvetés ügyében – tudatta a kereszténydemokrata EP-képviselő hétfőn.
Kohéziós források és önerő
Emlékeztetett, a bizottság eredeti tervében azt javasolta, hogy egy ország legfeljebb a GDP-je 2,5 százalékával megegyező összeghez juthasson hozzá, mert túl sok forrást úgysem képes felszívni, mivel a társfinanszírozás elve miatt a nemzeti költségvetésből és önerőből ki kell egészíteni az uniós pénzeket. Magyarország azonban a bizottság által meghatározott limitnél több forrást is fel tudna használni – hangsúlyozta az államtitkár. Kiemelte, a magyar kormány az elmúlt két évben több lépést is tett a pályáztatás és a kifizetések felgyorsítására.
Az Általános Ügyek Tanácsa hétfőn tárgyalt a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós pénzügyi keretről. Súlyos viták tárgya, hogy a bizottság néhány fejlettebb ország nyomására olyan tervezetet tett le a tagállami kormányok képviselői elé, amelynek alapján a kohéziós, felzárkóztatási források jelentős beszűkülésével lenne kénytelen számolni több ország, köztük kiemelt mértékben Magyarország.
Elfogadhatatlan javaslat
Győri Enikő hétfőn Brüsszelben a tagállamok miniszteri tanácskozása után újságíróknak adott tájékoztatóján közölte, Magyarország számára elfogadhatatlan az a javaslat, amelynek alapján a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós pénzügyi keretben (Multiannual Financial Framework, MFF) a mostanihoz képest akár 30 százalékkal is csökkenne az országnak jutó kohéziós támogatás mértéke.
Különösen sok bírálat éri azt az elképzelést, amely az egyes tagállamok gazdasági teljesítményének arányában határozna meg támogatási plafont – vagyis minél fejletlenebb egy ország, annál alacsonyabban húzódna a számára adható kohéziós források felső határa.
