Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke az MTI-nek elmondta: folyamatosan egyszerűsítik a jogszabályi, illetve a teljes üzleti környezetet a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) közösen annak érdekében, hogy a 2007–13. évi 8200 milliárd forint európai uniós fejlesztési keretet teljes egészében fel tudja használni Magyarország. Példaként említette, hogy a pályázónak a korábbinál jóval kevesebb dokumentumot kell beadnia, a közreműködő szervezet az állami adatbázisban lévő céginformációt automatikusan lekéri. Emellett a pályázó az NFÜ-től elektronikus levelet kap a támogatási igényével kapcsolatos döntésről, a határidők lejártára pedig automatikus emlékeztetőben hívják fel a figyelmet. A papírmentes ügyintézésben jelentős lépés az e-aláírás bevezetése a kifizetési folyamatban, és egységesítették az eljárási folyamatot minden közreműködő szervezetnél, fejlesztési programtól függetlenül.
A fejlesztési ügynökség vezetője elmondta, hogy a legnagyobb problémát a pályázóknak az üzleti környezetük, legfőképpen a finanszírozási problémák jelentik. Ennek áthidalására a kormány döntése értelmében még az idei kifizetésekre 50 milliárd forint alapot hoznak létre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezelésében, hogy az államháztartási körbe tartozó projektgazdákat visszatérítendő támogatással segítsék a már elnyert uniós forrás felhasználásához szükséges önerő biztosításához. Emellett a Belügyminisztérium kezelésében továbbra is működik a vissza nem térítendő támogatást nyújtó önerőalap a derogációs kötelezettséget teljesítő önkormányzatok számára.
Gördülő előfinanszírozás
Az NFÜ elnöke kiemelte, az uniós források felhasználását gyorsítják azzal is, hogy gördülő előfinanszírozást vezetnek be a jelenleg jellemző utófinanszírozó rendszer mellett. A projektgazdát most is megillető előlegkérés lehetősége mellett a szállító cégeknek is előre adnak pénzt szigorú elszámolás alapján, továbbá megemelték a kedvezményezett előlegkérési lehetőségét.
Hozzátette: a 2004–06. évi első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) tapasztalatai alapján az operatív programokban prioritásonként meghatározták a szükséges túlvállalás mértékét is ahhoz, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési forrás 100 százalékos felhasználását biztosan elérjék. Általánosságban elmondható, hogy a túlvállalást abban az esetben kezdik érvényesíteni, amikor az operatív programok prioritásában a teljes keret lekötése eléri átlagban a 85–90 százalékot.