Az ülésen a tagállamok külügy- vagy EU-ügyi tárcavezetői vesznek részt, Magyarországot Győri Enikő, a külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára képviseli. Az unió bevételi és kiadási kereteit középtávra kijelölő dokumentumról hosszú hónapok óta folyik az egyeztetés a tagországok között, és az év végéig hivatalban levő ciprusi EU-elnökség annak elfogadtatásával szeretné megkoronázni féléves tevékenységét.
Súlyos viták tárgya, hogy az Európai Bizottság, vagyis az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye – néhány fejlettebb tagország nyomására – olyan tervezetet tett le a tagállami kormányok képviselői elé, amelynek alapján a kohéziós, felzárkóztatási források jelentős beszűkülésével lenne kénytelen számolni több tagország, köztük is kiemelt mértékben Magyarország.
GDP-alapú kohéziós politika?
Különösen éles bírálat tárgya az az elképzelés, amely az egyes tagországok gazdasági teljesítményének arányában határozna meg támogatási plafont – vagyis minél fejletlenebb egy tagország, annál alacsonyabban húzódna a számára adható kohéziós források felső határa. Ezzel az elképzeléssel szemben állnak azok az országok, amelyek szerint a legelmaradottabb országokba kell áramoltatni a legtöbb felzárkóztatási forrást.
Az eredeti javaslatokat a soros EU-elnökség már többször átdolgozta, de a hétfői vitában elhangzottakból kiderül, hogy a „tárgyalási doboz” (negotiating box) legfrissebb tartalma – a legújabb szövegváltozat – körül sincs még általános egyetértés. Szintén az MFF kiugróan nagy összegekről szóló, ma még nyitott fejezetéhez tartozik a mezőgazdasági támogatások jövőjének kérdése.
Októberben EU-csúcs
Az Európai Bizottságnak új javaslata is van, mégpedig az, hogy az EU kiadásához szükséges forrásokat új, uniós hozzáadottérték-adóból teremtsék elő a jövőben. Az Általános Ügyek Tanácsa ezen az ülésen foglalkozik az október 18-19-i EU-csúcs előkészítésével is. Ennek előzetesen eltervezett napirendjét minden bizonnyal erősen befolyásolja majd, hogy november 22-re rendkívüli EU-csúcsot is kitűztek.
Ugyancsak most tárgyalnak a tagországok képviselői miniszteri szinten arról, hogy melyek a tanulságai az eddigi első két „európai szemeszternek”, hogyan lehet javítani a rendszert. „Európai szemeszter” alatt azt az egyeztetési folyamatot értik, amely – tekintettel a válságra – az egyes tagállami gazdaság- és pénzügyi politikák korábbinál szorosabb összehangolását jelenti az év első felében. E „szemeszter” során a tagországok a következő évre szóló elképzeléseiket megküldik Brüsszelbe, amire az EU „országspecifikus ajánlásokkal” reagál. Az így kimunkált terveket öntik aztán konkrét nemzeti költségvetési formába az ősz folyamán.
