A ciprusi soros elnökség által összehívott megbeszélésen egyértelmű többség alakult ki amellett, hogy ne csökkentsék ebben az időszakban a kohéziós célokra szolgáló összeget, amint azt az előterjesztő ciprusi elnökség egy új tervezetben javasolta. Nemcsak a „kohézió barátai” nevű, 15 fős országcsoport, hanem mások is bírálták, hogy az elnökség minden költségvetési fejezetben csökkentést akar. Ezen az egyeztetésen „az egyértelmű többség elutasította a főösszeg csökkentését, de nem lehet megjósolni, mi lesz a végeredmény” – mondta az államtitkár.
Felszólalásában elmondta, hogy „Magyarország a saját rossz tapasztalatából tudja, hogy a fűnyíró elv alapján végrehajtott csökkentés gazdaságpolitikailag értelmetlen”. Ezért Győri szorgalmazta, hogy „az unió tartsa magát ahhoz, amit az Európai Tanács elhatározott, azaz hogy a költségvetésnek a foglalkoztatás növelésére, versenyképességre és a konvergenciára kell koncentrálnia”. Az elnökség mostani javaslata ezt nem tartalmazza – jegyezte meg. Magyar szempontból komoly előrelépés viszont, hogy a javaslat szerint a kohéziós pénzeket a legszegényebb országokra kell koncentrálni. „Ez most jelent meg a javaslat szövegében” – mondta az államtitkár.
Szeretnénk megőrizni
Magyarország júliusban azt kérte az európai uniós partnereitől, hogy találjanak számára „egyéni megoldást” arra a problémára, hogy a következő hétéves (2014–2020) EU-keretköltségvetés jelenlegi tervezete szerint minden más tagországnál nagyobb arányban veszítene az uniós forrásokból.
A kohézió egyfajta befektetés a jövőbe, így nem lehet avítt politikának tekinteni – mondta a Lánchíd Rádiónak Győri Enikő. A külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára kifejtette: a nettó befizető államok azok, amelyek leginkább a politika ellen vannak.
Magyarország helyzete az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformfolyamatában az új költségvetési időszakban, 2014 és 2020 között lényegében nem változik a közvetlen támogatásokat tekintve.
A hozzászólásában bírálta azt az elképzelést, hogy egy-egy ország GDP-jének 2,5 százalékában korlátozzák a neki adható fejlesztési forrást. Magyarország ezzel „nagyon jelentős forrásveszteséget szenvedne el”, ráadásul az Európai Bizottság „egy olyan képletet használt a makrogazdasági előrejelzésben, amely számunkra rossz eredményt hozna ki. Ezt nagyon elfogadhatatlannak tartjuk” – mondta Győri.
