Helyükre kerülnek az építőkockák?

Rendkívüli uniós csúcsértekezlet lesz novemberben a többéves, 2014 és 2020 közötti időszakra szóló közös költségvetésről – közölte Győri Enikő külügyi államtitkár.

WL
2012. 08. 30. 18:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A ciprusi soros elnökség által összehívott megbeszélésen egyértelmű többség alakult ki amellett, hogy ne csökkentsék ebben az időszakban a kohéziós célokra szolgáló összeget, amint azt az előterjesztő ciprusi elnökség egy új tervezetben javasolta. Nemcsak a „kohézió barátai” nevű, 15 fős országcsoport, hanem mások is bírálták, hogy az elnökség minden költségvetési fejezetben csökkentést akar. Ezen az egyeztetésen „az egyértelmű többség elutasította a főösszeg csökkentését, de nem lehet megjósolni, mi lesz a végeredmény” – mondta az államtitkár.

Felszólalásában elmondta, hogy „Magyarország a saját rossz tapasztalatából tudja, hogy a fűnyíró elv alapján végrehajtott csökkentés gazdaságpolitikailag értelmetlen”. Ezért Győri szorgalmazta, hogy „az unió tartsa magát ahhoz, amit az Európai Tanács elhatározott, azaz hogy a költségvetésnek a foglalkoztatás növelésére, versenyképességre és a konvergenciára kell koncentrálnia”. Az elnökség mostani javaslata ezt nem tartalmazza – jegyezte meg. Magyar szempontból komoly előrelépés viszont, hogy a javaslat szerint a kohéziós pénzeket a legszegényebb országokra kell koncentrálni. „Ez most jelent meg a javaslat szövegében” – mondta az államtitkár.

Szeretnénk megőrizni

Magyarország júliusban azt kérte az európai uniós partnereitől, hogy találjanak számára „egyéni megoldást” arra a problémára, hogy a következő hétéves (2014–2020) EU-keretköltségvetés jelenlegi tervezete szerint minden más tagországnál nagyobb arányban veszítene az uniós forrásokból.

A kohézió egyfajta befektetés a jövőbe, így nem lehet avítt politikának tekinteni – mondta a Lánchíd Rádiónak Győri Enikő. A külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára kifejtette: a nettó befizető államok azok, amelyek leginkább a politika ellen vannak.

Magyarország helyzete az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformfolyamatában az új költségvetési időszakban, 2014 és 2020 között lényegében nem változik a közvetlen támogatásokat tekintve.

A hozzászólásában bírálta azt az elképzelést, hogy egy-egy ország GDP-jének 2,5 százalékában korlátozzák a neki adható fejlesztési forrást. Magyarország ezzel „nagyon jelentős forrásveszteséget szenvedne el”, ráadásul az Európai Bizottság „egy olyan képletet használt a makrogazdasági előrejelzésben, amely számunkra rossz eredményt hozna ki. Ezt nagyon elfogadhatatlannak tartjuk” – mondta Győri.

Az államtitkár a tanácskozáson szólt a közös agrárpolitika fontosságáról, arról, hogy ezt Magyarország szeretné megőrizni. „Egészséges és elegendő élelmiszerre szükség van az unióban, és erre áldozni kell” – hangsúlyozta.

Az államtitkár szerint az egyeztetés nagyon apró lépésekkel halad, éles viták voltak például a költségvetés felépítéséről, de egyetértés volt abban, hogy a menetrendet tartani kell a kiszámíthatóság miatt, s hogy a szükséges jogszabályokat időben el lehessen fogadni mind európai uniós, mind tagállami szinten. Ha decemberben sikerül lezárni a vitát, akkor ezt el lehet végezni, de ha kifutunk az időből, akkor „a dominó borulhat, és nagyon nehéz lesz elérni, hogy minden építőkocka a helyére kerüljön” – mondta Győri.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.