A kormányfő felhívta a figyelmet arra: a csúcs központi gondolata volt, hogy a bankadóból, válságadóból, tranzakciós adóból befolyó bevételeket a gazdasági növekedés ösztönzésére kell fordítani. Az ennek szellemében elhatározott európai növekedési paktum szemlélete tehát Orbán Viktor szerint összhangban van a magyar törekvésekkel, amelyek munkahelyteremtő növekedésösztönzésre irányulnak.
Arról is beszélt, hogy Magyarország egyszerre kívánja csökkenteni az államadósságot és növelni a versenyképességet. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedési célokat olyan eszközökkel akarja elérni, amelyek nem növelik az államadósságot.
Az MTI kérdésére válaszolva a miniszterelnök kifejtette azt az álláspontját, hogy a magyar gazdaság exportorientáltsága nem kiszolgáltatottságot, hanem lehetőségeket jelent. Szerinte az a nagy kérdés: eléggé rugalmas-e Magyarország gazdaságpolitikai intézményrendszere ahhoz, hogy „áttereljük a magyar exportképességet oda, ahol keletkezik piac. ( ) Nem véletlen, hogy a keleti nyitás politikáját 2010-től fogva folyamatosan hirdetem. ( ) Örülnénk annak, ha az Európai Unió mint piac gyorsabban fejlődne ( ), de ha ez nem következik be, akkor sem vagyunk megijedve, mert a világ más piacain gyorsan el tudjuk helyezni a termékeinket.”
Sikerrel kecsegtetnek a lépések
A miniszterelnök megítélése szerint a csúcstalálkozón az eurózóna megoldást talált arra a kérdésre, hogy miként lehet biztosítani Spanyolország és Olaszország pénzügyi stabilitását abban az időszakban, amikor már meghozták a szükséges reformintézkedéseket, de azok még nem hoznak eredményt, a piac még nem igazolja vissza.
Orbán hangsúlyozta: ha ebben az átmeneti időszakban nincsenek meg a stabilitás garanciái, az érintett országokat immáron szükségtelen megszorításokba lehetne belehajszolni. Úgy vélekedett, hogy a most elhatározott lépések – miszerint a bankok közvetlenül is fordulhatnak az európai pénzügyi mentőmechanizmusokhoz, valamint az érintett államok is könnyített módon juthatnak forrásokhoz – sikerrel kecsegtetnek.
Nem növekedés, hanem infarktus
„A kohéziós politika az unió szíve, és ha azt feladjuk, akkor abból nem növekedés lesz, hanem infarktus” – mondta Orbán Viktor. A kormányfő felhívta a figyelmet arra: a kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatásokkal már eddig is bizonyítottan sikerült növekedést gerjeszteni, ezért szerinte azt nem szabad gyengíteni. Ezt a magyar álláspontot sikerült is tükröztetni a tanácskozás záródokumentumában, közölte, de megjegyezte, hogy a részletek megvitatása még hátravan. Elmondta azt is, hogy ez év végéig akarják lezárni a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós pénzügyi keretek vitáját, aminek választ kell majd adnia arra, hogy mennyi pénz lesz kohéziós célokra.
Utalt ugyanakkor arra, hogy az Európai Bizottság által kidolgozott eredeti tervezet Magyarország számára nem felel meg, mert annak alapján a következő középtávú időszakban jóval kevesebb kohéziós forráshoz jutna, miközben az ország fejlettsége továbbra is számottevő mértékben elmarad az EU-átlagtól. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország visszautasította az uniós ajánlások egy részét, és nem hajlandó feladni adópolitikájának azt az irányát, hogy az adóterhelés súlypontja a jövedelmekről egyre inkább a fogyasztásra és a forgalomra kerül át.
Különböző vélemények vannak
A kormányfőnek feltett kérdések egyike arról szólt, vajon véletlennek vagy tudatosságnak tulajdonítható, hogy miközben ő az egyik minapi nyilatkozatában az „európai birodalom” és a „nemzetek Európája” koncepcióját állította szembe egymással, Németh Zsolt, a külügyminisztérium államtitkára arról beszélt, hogy minél mélyebb az uniós integráció, annál jobb lesz a tagállamoknak.
Orbán Viktor válasza szerint nem taktikáról van szó. „Ha a kormányzó koalíción belül az Európai Unió jövőjét illetően különböző vélemények hangzanak el, az azért van, mert különböznek a vélemények – szögezte le. – Ez egy nagy párt, nagy hajó, nagy fedélzet, számos legénység. És valóban, fontos európai kérdésekben különböző dolgokat gondolunk.”
Hozzátette: ő mindenkit arra emlékeztet, „nem azért vagyunk egy párton belül, mert ugyanazt gondoljuk az EU jövőjéről, hanem azért, mert ugyanazt gondoljuk Magyarország jövőjéről”. Ehhez képest fontos, de csak másodlagos kérdésnek nevezte az EU jövőjét. Szerinte ez az egységet sosem veszélyezteti, a véleménykülönbséget pedig érdemes vállalni.
Mi sokkal nagyobb tiszteletet tanúsítunk
Magyarországot és Horvátországot kölcsönös barátság fűzi egymáshoz, a horvát miniszterelnökkel pedig személyesen is jó az együttműködés – hangsúlyozta Orbán Viktor pénteken Brüsszelben, amikor az EU-csúcsot követő sajtótájékoztatóján arról kérdezték, miként reagál Zoran Milanović horvát kormányfő Magyarországot bíráló kijelentésére.
Milanović csütörtökön arról beszélt, hogy tiszteletben fogják tartani a kaposvári bíróság ítéletét Radimir Čačić ügyében – a jelenlegi horvát első miniszterelnök-helyettes két éve az M7-es autópályán gépkocsijával nekiütközött egy magyar rendszámú autónak, amelynek utasai közül ketten meghaltak, ketten pedig megsérültek. Čačićot egyébként egy év tíz hónap, három év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte pénteken első fokon a Marcali Városi Bíróság a Kaposvári Törvényszék épületében. Milovanović arról is beszélt: a horvát államügyészség jogsegélykérelemmel fordult a Legfőbb Ügyészséghez Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök–vezérigazgatójának a meghallgatása érdekében egy korrupciós üggyel kapcsolatban, de a magyar ügyészség a kérés teljesítését megtagadta.
„Azt üzenjük, hogy mi sokkal nagyobb tiszteletet tanúsítunk. Ez a jogállamiság. Nézzük meg, hogy ki az, aki tiszteletben tartja a jogot és az igazságot, és ki az, aki csak beszélni szeret róla” – jelentette ki a horvát kormányfő. Orbán Viktor leszögezte: nem akar konfliktust gerjeszteni azzal, hogy reagál Magyarországot érő bírálatra, ezt csak olyan esetekben teszi meg, amikor a bírálat sérti a magyarok önbecsülését, most azonban nem ez a helyzet. A két, Milanović által egymással összekapcsolt, konkrét jogi kérdéssel kapcsolatban ugyanakkor Orbán Viktor megjegyezte: az egyik ügyben két emberéletről, a másikban egy üzleti vitáról van szó, a kettőnek nem ugyanaz a megítélése.
