Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára hétfőn Brüsszelben a tagállamok miniszteri tanácskozása után újságíróknak adott tájékoztatóján közölte, Magyarország számára elfogadhatatlan az a javaslat, amelynek alapján a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós pénzügyi keretben (Multiannual Financial Framework, MFF) a mostanihoz képest akár 30 százalékkal is csökkenne az országnak jutó kohéziós támogatás mértéke.
„Továbbra is sziklaszilárdan amellett vagyunk, hogy a kohéziós források nagyságát nem lehet csökkenteni” – fogalmazott Győri Enikő. Elmondta, hogy ezt az álláspontot a 27 EU-ország közül továbbra is 15 ország, a kohézió barátaiként emlegetett országcsoport osztja. A mostani uniós ülésen a szlovák tárcavezető fejtette ki a 15-ök közös véleményét.
Az EU-tagok külügyi vagy EU-ügyi tárcavezetői az Általános Ügyek Tanácsa keretében vitatták meg az MFF-re vonatkozó legújabb előterjesztést. Andreasz Mavrojiannisz, a soros ciprusi EU-elnökség Európa-ügyi miniszterhelyettese az ülés utáni sajtótájékoztatón elismerte, hogy „nem minden tagállam üdvözölte a csomag valamennyi elemét”. Szerinte azonban bátorító, hogy mindenki elkötelezett a megállapodás tető alá hozása mellett, legkésőbb a november 22-én és 23-án tartandó rendkívüli EU-csúcsig.
Régóta vitáznak a kohéziós támogatásokról
Az unió bevételi és kiadási kereteit középtávra kijelölő dokumentumról hosszú hónapok óta folyik az egyeztetés a tagországok között. Súlyos viták tárgya, hogy az Európai Bizottság, vagyis az unió központi javaslattevő–végrehajtó intézménye – néhány fejlettebb tagország nyomására – olyan tervezetet tett le a tagállami kormányok képviselői elé, amelynek alapján a kohéziós, felzárkóztatási források jelentős beszűkülésével lenne kénytelen számolni több tagország, köztük is kiemelt mértékben Magyarország.
Bírálják a támogatási plafont
Különösen éles bírálat tárgya az az elképzelés, amely az egyes tagországok gazdasági teljesítményének arányában határozna meg támogatási plafont – vagyis minél fejletlenebb egy tagország, annál alacsonyabban húzódna a számára adható kohéziós források felső határa. További korlátot jelentene az adott ország gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzés. Ezzel az elképzeléssel szemben állnak azok az országok, amelyek szerint a legelmaradottabb országokba kell áramoltatni a legtöbb felzárkóztatási forrást.
Érvényesül a fűnyíróelv
Az eredeti javaslatokat a soros EU-elnökség már többször átdolgozta, de a hétfői vitában kiderült, hogy a „tárgyalási doboz” (negotiating box) legfrissebb tartalma – a legújabb szövegváltozat – körül sincs még általános egyetértés. Győri Enikő elmondta, hogy a mostani tervezet is csökkentéssel számol valamennyi kiadási fejezet tekintetében, a fűnyíróelv alapján.
A magyar államtitkár úgy véli, hogy az egyeztetések során a már konkrét számokat tartalmazó javaslatok szembesítése október végén, november elején várható. Reményét fejezte ki, hogy az EU-ban nem lehet majd nem meghallani a közös álláspontot valló 15 tagállam hangját.
Mezőgazdasági támogatások
Szintén az MFF kiugróan nagy összegekről szóló, ma még nyitott fejezetéhez tartozik a mezőgazdasági támogatások jövőjének kérdése. Az MFF-fel kapcsolatban gyakran hangoztatott igény, hogy tegyen eleget a „better spending” – a források jobb, hatékonyabb felhasználása – követelményének. A magyar EU-ügyi államtitkár megjegyezte: ennek a követelménynek azonban mindenfajta uniós költségvetési forrás felhasználására, nem csupán a kohéziós pénzek elköltésére kell vonatkoznia.
Előkészítik az EU-csúcsot
Az Általános Ügyek Tanácsa ezen az ülésen foglalkozott az október 18–19-i EU-csúcs előkészítésével is. A csúcson várhatóan kiemelt téma lesz a gazdasági növekedési paktum végrehajtása, illetve a bankunió ügye.
Ugyancsak most tárgyaltak a tagországok képviselői miniszteri szinten arról, hogy mik a tanulságai az eddigi első két európai szemeszternek, hogyan lehet javítani a rendszert. Európai szemeszteren azt az egyeztetési folyamatot értik, amely – tekintettel a válságra – az egyes tagállami gazdaság- és pénzügyi politikák korábbinál szorosabb összehangolását jelenti az év első felében. E szemeszter során a tagországok a következő évre szóló elképzeléseiket elküldik Brüsszelbe, amire az EU „országspecifikus ajánlásokkal” reagál. Az így kimunkált terveket öntik aztán konkrét tagállami költségvetési formába az ősz folyamán. Győri Enikő elmondta: a tanácskozáson elhangzott, hogy az „országspecifikus ajánlásokat” a nemzeti parlamenteknek is meg kell vitatniuk.
