Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára hétfőn Brüsszelben a tagállamok miniszteri tanácskozása után újságíróknak adott tájékoztatóján közölte, Magyarország számára elfogadhatatlan az a javaslat, amelynek alapján a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós pénzügyi keretben (Multiannual Financial Framework, MFF) a mostanihoz képest akár 30 százalékkal is csökkenne az országnak jutó kohéziós támogatás mértéke.
„Továbbra is sziklaszilárdan amellett vagyunk, hogy a kohéziós források nagyságát nem lehet csökkenteni” – fogalmazott Győri Enikő. Elmondta, hogy ezt az álláspontot a 27 EU-ország közül továbbra is 15 ország, a kohézió barátaiként emlegetett országcsoport osztja. A mostani uniós ülésen a szlovák tárcavezető fejtette ki a 15-ök közös véleményét.
Az EU-tagok külügyi vagy EU-ügyi tárcavezetői az Általános Ügyek Tanácsa keretében vitatták meg az MFF-re vonatkozó legújabb előterjesztést. Andreasz Mavrojiannisz, a soros ciprusi EU-elnökség Európa-ügyi miniszterhelyettese az ülés utáni sajtótájékoztatón elismerte, hogy „nem minden tagállam üdvözölte a csomag valamennyi elemét”. Szerinte azonban bátorító, hogy mindenki elkötelezett a megállapodás tető alá hozása mellett, legkésőbb a november 22-én és 23-án tartandó rendkívüli EU-csúcsig.
Régóta vitáznak a kohéziós támogatásokról
Az unió bevételi és kiadási kereteit középtávra kijelölő dokumentumról hosszú hónapok óta folyik az egyeztetés a tagországok között. Súlyos viták tárgya, hogy az Európai Bizottság, vagyis az unió központi javaslattevő–végrehajtó intézménye – néhány fejlettebb tagország nyomására – olyan tervezetet tett le a tagállami kormányok képviselői elé, amelynek alapján a kohéziós, felzárkóztatási források jelentős beszűkülésével lenne kénytelen számolni több tagország, köztük is kiemelt mértékben Magyarország.
Bírálják a támogatási plafont
Különösen éles bírálat tárgya az az elképzelés, amely az egyes tagországok gazdasági teljesítményének arányában határozna meg támogatási plafont – vagyis minél fejletlenebb egy tagország, annál alacsonyabban húzódna a számára adható kohéziós források felső határa. További korlátot jelentene az adott ország gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzés. Ezzel az elképzeléssel szemben állnak azok az országok, amelyek szerint a legelmaradottabb országokba kell áramoltatni a legtöbb felzárkóztatási forrást.