Az európai gazdasági helyzettel kapcsolatban – amely az IMF-közgyűlés legtöbbet emlegetett témája – kifejtette: „a legnagyobb kérdés, hogy az eurózónában és tágabb értelemben véve az EU-ban az együttműködés milyen formáját lehet kialakítani, és az mennyiben járhat a nemzeti szuverenitás feladásával. A magyar kormánynak is döntenie kell erről a megfelelő időpontban”.
Véleménye szerint a problémák abból adódnak, hogy az euró bevezetése féloldalasan történt meg: miközben a monetáris politika egységessé vált, a fiskális politika teljesen nemzeti hatáskörben maradt, ami már akkor is azt mondatta a szakértőkkel, hogy rendkívül nehéz lesz fenntartani az együttműködést. Olyan döntéseket kell hozni, amelyek nem visszafordítják ezt a folyamatot, hanem azokat a hibákat küszöbölik ki, amelyek az euróbevezetés előtt megtörténtek – mondta Varga Mihály.
Nem állunk messze egy jó megállapodástól
Magyarország nem áll messze egy jó IMF-megállapodástól – jelentette ki Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban. A miniszterelnök szerint a tokiói közgyűlés lezárulta után várhatóak újabb fejlemények az ügyben. A kormányfő egyúttal igennel válaszolt arra a kérdésre, miszerint továbbra is tartja-e magát az a kormányzati szándék, hogy ha lesz megállapodás, akkor a pénzhez csak az államadósság-törlesztés miatt nyúlnak majd hozzá.
Az IMF-tárgyalásokról szóló sajtóhirdetések szükségességét a miniszterelnök azzal magyarázta, hogy bár ez a megoldás némileg idegen a kormányzástól, de modern eszközöket is be kell vonni a valóságos információknak az emberekhez való eljuttatásába.
Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kabinet ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.
