A hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank közgyűlésén pénteken Tokióban arról is beszámolt, hogy tájékoztatta az IMF tisztségviselőit a magyar gazdaság helyzetéről és a magyar gazdaságpolitika lépéseiről. Az IMF–EU-tárgyalásokkal kapcsolatban azt nyilatkozta: „szívesen mondanám, hogy már meg is van az időpontja, de ez nem volna igaz”. Ugyanakkor hozzátette: nem volna helyes azt az üzenetet küldeni, hogy Magyarországnak nem fontos a megállapodás.
Elemzők szerint a magyar állam IMF-megállapodás nélkül is képes lehet 2013 végéig finanszírozni adósságát.
Kifejtette: Magyarország fiskális pozíciója sokat javult az elmúlt két évben, de a növekedési kilátások romlása miatt továbbra is sebezhető az ország. Ugyanakkor „sokkal kevésbé sebezhető, mint két évvel ezelőtt. Akkor azon a tízes listán voltunk, amely azokat az országokat tartalmazta, ahol várható csőd, hamarosan. Ettől szerencsére messze kerültünk” – tette hozzá.
Csak az IMF-megállapodás után lesz kötvénykibocsátás
„Ha nem változik alapvetően a nemzetközik környezet 2013 közepéig-végéig, akkor Magyarországnak nem lesz szüksége külső finanszírozásra” – közölte. A miniszter elmondta: „a sebezhetőség a növekedési kilátások miatt áll fenn. A kiigazítás óhatatlanul magával hozta, hogy a növekedési feltételek romlottak”.
Felmerült, hogy a kormány eurókötvényeket bocsásson ki a devizapiacon, de erre Magyarország csak az IMF-megállapodás megkötését követően készül – erősítette meg.
Az IMF csökkenést vár
Az IMF kedden megjelent Világgazdasági Kitekintésében idén 1 százalékos csökkenést vár Magyarországon, jövőre pedig 0,8 százalékos növekedést.
Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évben a bruttó hazai termék 82 százalékáról 77 százalékára csökkent az államadósság aránya, a költségvetési hiányt illetően „nem az a kérdés, hogy 5, 6 vagy 7 százalék, hanem hogy a három százalékot tudjuk tartani”, a folyó fizetési mérleg pedig már tartósan többletet mutat.
Féloldalasan vezették be az eurót
Az európai gazdasági helyzettel kapcsolatban – amely az IMF-közgyűlés legtöbbet emlegetett témája – kifejtette: „a legnagyobb kérdés, hogy az eurózónában és tágabb értelemben véve az EU-ban az együttműködés milyen formáját lehet kialakítani, és az mennyiben járhat a nemzeti szuverenitás feladásával. A magyar kormánynak is döntenie kell erről a megfelelő időpontban”.
Véleménye szerint a problémák abból adódnak, hogy az euró bevezetése féloldalasan történt meg: miközben a monetáris politika egységessé vált, a fiskális politika teljesen nemzeti hatáskörben maradt, ami már akkor is azt mondatta a szakértőkkel, hogy rendkívül nehéz lesz fenntartani az együttműködést. Olyan döntéseket kell hozni, amelyek nem visszafordítják ezt a folyamatot, hanem azokat a hibákat küszöbölik ki, amelyek az euróbevezetés előtt megtörténtek – mondta Varga Mihály.
Nem állunk messze egy jó megállapodástól
Magyarország nem áll messze egy jó IMF-megállapodástól – jelentette ki Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban. A miniszterelnök szerint a tokiói közgyűlés lezárulta után várhatóak újabb fejlemények az ügyben. A kormányfő egyúttal igennel válaszolt arra a kérdésre, miszerint továbbra is tartja-e magát az a kormányzati szándék, hogy ha lesz megállapodás, akkor a pénzhez csak az államadósság-törlesztés miatt nyúlnak majd hozzá.
Az IMF-tárgyalásokról szóló sajtóhirdetések szükségességét a miniszterelnök azzal magyarázta, hogy bár ez a megoldás némileg idegen a kormányzástól, de modern eszközöket is be kell vonni a valóságos információknak az emberekhez való eljuttatásába.
Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kabinet ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.
2008-ban az IMF általános ijedségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora, mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.
A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.
