Nem szakadtak meg az IMF-tárgyalások

A nemzetközi szervezetek jelenleg a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett költségvetési egyenlegjavító intézkedéseket értékelik – mondta Varga Mihály.

Egyáltalán nem szakadtak meg Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az Európai Bizottság között zajló hiteltárgyalások, a nemzetközi szervezetek jelenleg a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett költségvetési egyenlegjavító intézkedéseket értékelik – mondta Varga Mihály, a hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter pénteken.

A miniszter arra reagált, hogy egyes magyar médiumok szerint a nemzetközi hitelezők és a magyar tárgyalódelegáció közötti tárgyalások „szakítás közeli állapotba” kerültek, a többi között a magyar kormány által október elején indított, a hiteltárgyalásokról szóló médiakampány miatt.

Varga Mihály elmondta: az IMF és a Világbank tokiói közgyűlésén a magyar delegáció tagjainak tárgyalásain óhatatlanul szóba került a médiakampány ügye, de a nemzetközi szervezetek professzionális módon állnak a tárgyalásokhoz, így az nem befolyásolja érdemben a hiteltárgyalások folytatását.

Az intézkedéseket értékelik

A tárca nélküli miniszter a cikkekre utalva elmondta: az féligazságokat, szubjektív megállapításokat tartalmaznak. „Hogy ez az újságírón vagy az információadón múlt, nem tisztem megállapítani” – fejtette ki. Varga Mihály a folyó egyeztetésekről elmondta: éppen ezen a héten tájékoztatta az IMF főtárgyalóját a nemzetgazdasági miniszter által az elmúlt héten bejelentett intézkedésekről. Most ezeket az új intézkedéseket értékelik – tette hozzá.

A magyar tárgyalódelegáció vezetője szerint nem várható, hogy azelőtt folytatódnának a tárgyalások, hogy az Európai Bizottság november 7-én nyilvánosságra hozza új, őszi makrogazdasági előrejelzéseit. „November 7-éig biztos, hogy érdemi dolog nem történik, addig szerintem a valutaalap is átvizsgálja döntéseinket” – fogalmazott a miniszter.

Véleménykülönbség a tárgyalófelek között

A tárca nélküli miniszter szerint némi véleménykülönbség érzékelhető a két tárgyalópartner között. Mint mondta, az Európai Bizottság sokkal fontosabbnak tartja a három százalék alatti hiányt, míg a valutaalap inkább az intézkedések minőségére, a strukturális átalakításokra teszi a hangsúlyt.

A magyar gazdasági és pénzügyi mutatók kedvező alakulását idézve Varga Mihály hangsúlyozta, ezek azt mutatják, hogy a kormány fontosnak tartja a pénzügyi egyensúlyt. „A kérdés az, hogy a növekedés ösztönzésére milyen lépések szükségesek, hiszen a magyar gazdaság egyik legnagyobb gondja, hogy a növekedés, nagyrészt külső okok miatt, jóval szerényebb, mint amit vártunk” – tette hozzá.

Az IMF-nek a kiadáscsökkentés a legfontosabb

A miniszter szerint az IMF a hagyományos eszközöket preferálja, így júliusban a szociális támogatások lefaragására, a tömegközlekedés támogatásának csökkentésére, illetve helyi önkormányzatok támogatásának csökkentésére tett javaslatot, azaz „a kiadáscsökkentés volt a hangsúlyosabb”.

Varga Mihály elmondta: a magyar kormány részére ezeket vetették fel, amellett, hogy olyan adók jogosultságát vitatták, mint amilyen a bankadó és a pénzügyi tranzakciós illeték. „Ebben vitánk van, ez nem új, azt júliusban is láttuk már, hogy ezekben eltérnek az álláspontok” – közölte.

Még nincs időpont az IMF-tárgyalások folytatására

A Magyar Nemzet október 16-án arról cikkezett,  hogy továbbra sincs időpontja a Magyarország és az IMF közötti tárgyalások folytatásának. A tárgyalásoknak az a célja, hogy jó megállapodást kössünk – mondta korábban Orbán Viktor. „Olyan, túlzottan biztonsági lépéseket is elvárnak tőlünk, amelyekre szerintem nincs szükségünk, és ami nem jó az országnak” – tette hozzá.

Varga Mihály korábban elmondta, nem lenne helyes azt az üzenetet küldeni, hogy Magyarországnak nem fontos az IMF-megállapodás. Ugyanakkor a magyar gazdaság sebezhetősége jelentősen csökkent, és ha nem változik alapvetően a külső környezet jövőre, akkor nem lesz szüksége külső finanszírozásra.

Hiteltelen

A Fidesz szerint hiteltelen a szocialista Burány Sándor aggodalma az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban annak tudatában, hogy a szocialista kormányok tagjaként szerepe volt az ország eladósításában. Selmeczi Gabriella, a nagyobbik kormánypárt szóvivője ezt a szocialista politikus pénteki nyilatkozatára reagálva közölte az MTI-vel. A Fidesz szóvivője a közleményében úgy fogalmaz: a szocialisták adósrabszolgaságba taszították az embereket, kormányaik évei alatt a lakossági eladósodás hatszorosára nőtt, és nem tettek semmit a folyamatok megállítására. Burány Sándor azt mondta: a miniszterelnök „hazárdjátéka” veszélyezteti, hogy Magyarország megállapodásra jusson az IMF-fel és az Európai Unióval.

Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kabinet ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.

2008-ban az IMF általános ijedségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora, mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.

A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.