„Jobb helyzetben vagyunk, mint hat hónappal ezelőtt. Ugyanakkor továbbra is jelentős kockázati tényezőkkel nézünk szembe” – közölte Tharman Shanmugaratnam, a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Tanács elnöke. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója sürgette az EU-t, hogy állítsa csatasorba az eurózóna mentőalapját és az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programját az elhúzódó adósságválság megoldásának érdekében. „Az eszközök rendelkezésre állnak” – mondta a vezérigazgató, aki egyúttal a fiskális unió erősítésére és a bankunió mielőbbi megvalósítására szólította fel Európát.
Lagarde úgy érzi, az IMF tagjai elkötelezettek az alap által javasolt lépések végrehajtását illetően, s a szervezet által nyújtott „globális (pénzügyi) védőháló nem illúzió, hanem nagyon is valós”. Hozzátette azonban, hogy önmagában fiskális eszközökkel nem lehet megoldani a válságot, azoknak monetáris és egyéb gazdaságpolitikai intézkedésekkel is párosulniuk kell. „Nem volt tiltakozás a tagországoknak tett javaslatunk ellen, ami a következő volt: cselekedni kell” – fogalmazott Lagarde.
Támogatni kell a növekedést
„A fejlett gazdaságoknak meg kell valósítaniuk a szükséges strukturális reformokat és hiteles fiskális terveket kell végrehajtaniuk. A feltörekvő piacgazdaságoknak megfelelően rugalmas gazdaságpolitikával kell reagálniuk a külső sokkokra és támogatniuk kell a növekedést” – írta az IMFC szombaton kiadott nyilatkozatában.
Tharman Shanmugaratnam azt hangoztatta, hogy az amerikai adósságplafonnal kapcsolatos bizonytalanság az egész világon érezteti hatását. A globális válságkezelés során elsősorban a közép- és hosszú távú feladatokra kell összpontosítani a fiskális fenntarthatóság elérése érdekében – tette hozzá. Az IMF tagjai listát állítottak össze a helyzet kezeléséhez szükséges intézkedésekről, ezen azonban nem szerepelt új, korábban nem ismert javaslat, ahogy a közgyűlésen történt egyeztetésekből sem körvonalazódott világosan a kilábaláshoz vezető út.
Kész a segítségre az IMF
A közgyűlés hangulatát leginkább az Egyesült Államokkal és az EU-val szembeni egyre hangsúlyosabb türelmetlenség jellemezte. Egyes európai tisztviselők kifejezetten frusztráltnak mutatkoztak az össztűz miatt, amelyet nagyrészt korábbi ígéreteik ismételgetésével próbáltak lecsillapítani. Bár Lagarde azt hangoztatta, hogy az IMF kész újabb segítséget nyújtani Európának, a nemzetállamok képviselői a kontinens megsegítése helyett arról beszéltek, hogy az EU-nak ideje lenne összeszednie magát.
Az európai, azon belül is a görög és spanyol helyzetet illetően nem született egyetértés az IMF és az európai kormányok, elsősorban Németország között. Német kommentárok szerint törésvonal kezd kialakulni az engedékenyebb hangnemet megütő IMF és a hitelprogram lazítását elutasító Berlin véleménye között a görög helyzet helyes kezelését illetően, ami tovább hátráltathatja a belpolitikai-társadalmi gondok miatt amúgy is nehezen haladó konszolidációt.
A piacoknak várniuk kell
Az európai válságkezelést ért kritikákra reagálva Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter közölte: az eurózóna döntéshozatalában 17 állam vesz részt, amelyek mindegyikében parlamenti jóváhagyás szükséges az intézkedések bevezetéséhez, ez pedig időbe telik. „Ha nem vagyunk elég gyorsak a piacok szerint, sajnálom, de a piacoknak várniuk kell” – fogalmazott.
A bírálatokból a fejlett világ legnagyobb államadósságát maga előtt görgető házigazda Japánnak is kijutott. Ji Kang (Yi Gang), a kínai delegáció vezetője kijelentette: Japán és az Egyesült Államok nem rendelkezik hiteles középtávú adósságkonszolidációs stratégiával, ami „fontos oka annak, hogy ezekben az országokban lassú a kilábalás üteme”. Wayne Swan ausztrál kincstárnok arra figyelmeztetett, hogy „Ázsia önmagában nem képes a hátán vinni a világgazdaságot”.
Szigetvita és elnökválasztás
Nem kerülték el a kritikák Kínát sem, amelynek pénzügyminisztere és jegybankelnöke távol maradt az üléstől a Japánnal szembeni szigetvita miatt. Az IMF és a tagországok számos tisztviselője, ha diplomatikusan is, de határozottan jelezte: nagyobb kompromisszumkészséget vártak volna Pekingtől a jelenlegi gazdasági helyzet fényében.
Megfigyelők szerint a világgazdaság fellendüléséhez szükséges döntéseket nagyban lassíthatja a novemberi amerikai elnökválasztás, illetve a szintén a jövő hónapban esedékes kínai vezetőségváltás, amely események miatt tovább halasztódhat egyes kulcsfontosságú döntések meghozatala.
Hivatalosan is elindították az európai államok azt a reformfolyamatot, amelynek eredményeként a fejlődő európai államok, így Magyarország is mandátumhoz juthat majd a valutaalap igazgatótanácsában, derült ki korábban a tokiói ülésen.
A gazdasági válságból való kilábalás maraton, nem pedig sprint, a legfontosabb feladat jelenleg az európai és amerikai bizonytalanságok csökkentése – mondta Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója pénteken.
