A költségvetési kiigazítás elengedhetetlen a magas adóssággal küzdő országokban, a fő kérdés annak üteme, illetve az, hogy milyen más lépések párosulnak mellé a többi között a strukturális reformokat és a termelékenység ösztönzését illetően – jelentette ki Lagarde a BBC brit közszolgálati televízió által rendezett beszélgetésen, azt hangoztatva, hogy országspecifikus megoldásokra van szükség. „A növekedés hiányának, a piaci nyomásnak, illetve az eddigi erőfeszítéseknek fényében időt kell adni Görögországnak” – mondta az IMF vezetője, Christine Lagarde.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter ugyanakkor leszögezte: a maraton csak úgy teljesíthető, ha az elején jó irányba indulunk el. „Nincs alternatívája a középtávú adósságcsökkentésnek. Az eurózónában lépésről lépésre haladunk, még ha ez néha kissé összetett és nehezen érthető is” – mondta.
A magyar kormány által hozott intézkedések – úgy tűnik – egyre népszerűbbek az unióban, mivel az elmúlt hetekben Franciaországban is a hazánkban alkalmazott receptet követik. Az ország pénzügyminisztere a magyar nyilatkozatokhoz hasonlóan a szuverenitás részének nevezte, hogy a hiánycsökkentés módjáról ők dönthessenek és ne a globális intézmények. A Nemzetközi Valutaalap a kijelentések hatására elutasította, hogy ők megszorító politikákat követelnének.
Az euróövezet távolabb került az összeomlástól az elmúlt év során, de az adósságválság megoldása nem került közelebb – mondta Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Befektetési Zrt. befektetési igazgatója az EU-Akadémia keddi rendezvényén.
„Lázasan keresik Európában a menekülési útvonalakat, de amíg nem találják meg a gazdaságélénkítés mikéntjét, addig is marad feladatként a költségvetések ráncba szedése”.
A Magyar Nemzet hétfői vezércikke.
A görög helyzettel kapcsolatban kijelentette: Athénnak be kell tartania korábbi kötelezettségvállalásait. „Meg kell várnunk a trojka, az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank jelentését, addig nem szabad spekulálni.
Lagarde csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: Görögországnak két év haladékot kell adni a nemzetközi hitelezők által megkövetelt takarékossági intézkedések végrehajtására. Németország ugyanakkor hosszú ideje elutasítja a görög program lazítását.
Vannak extrém esetek
Peter Orszag, a Citigroup alelnöke, a Fehér Ház költségvetési hivatalának korábbi elnöke ezzel szemben amellett érvelt, hogy a középtávú fiskális konszolidációnak gazdaságélénkítő lépésekkel kell párosulnia. Szerinte olyan megszorításokat kell hozni, amelyek csak később éreztetik hatásukat, míg a munkaerő-piaci gondok miatt azonnali stimulusra van szükség. „Természetesen extrém esetek is vannak, ( ) de az Egyesült Államoknak és az Egyesült Királyságnak nincs szüksége azonnali fiskális konszolidációra” – közölte.
A kisebb földrengés által megzavart beszélgetés közönsége, ha csupán kis többséggel is, de a megszorítások mellett tette le a voksát. A megszorítás kontra élénkítés vitával kapcsolatban Lagarde emlékeztetett rá, hogy az élénkítő intézkedéseket csak újabb kölcsönfelvétellel lehet finanszírozni, míg Schäuble azt mondta: az államadósság növekedése nem segíti, hanem hátráltatja a növekedést. Orszag ugyanakkor leszögezte: az amerikai tapasztalatok alapján a stimulus képes munkahelyteremtésre, a multiplikátorhatás érvényesül.
Záró felszólalásában Lagarde abbéli reményének adott hangot, hogy a jövő évi közgyűlésre az USA megoldja a fiskális szakadék problémáját, az EU pedig hiteles stratégiát fog kidolgozni. „De kétlem, hogy ez így lesz” – tette hozzá.
