Franciaország 2013-ban három százalék alá fogja csökkenteni a költségvetési hiányát, de azt, hogy milyen intézkedésekkel érjük el ezt a célt, arról saját nemzeti hatáskörben döntünk – minderről Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter beszélt a Le Monde című újságnak. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy nem akarnak olyan helyzetbe kerülni, mint Spanyolország, Görögország vagy Portugália, amelyek szuverenitásuk gazdaságpolitikai elemeit mostanra teljesen elveszítették, és a nemzetközi szervezetek megszorító politikákat diktálnak nekik.
Christine Lagarde a francia pénzügyminiszter nyilatkozatát követően azonnal elutasította azt a vádat, hogy az IMF kényszerítene megszorító politikát Európára. „Nem az öncélú megszorítás a célunk, hanem az, hogy az országok tartósan saját lábukra tudjanak állni, hogy önállóvá váljanak és képesek legyenek a piacról finanszírozni magukat” – hívta fel a figyelmet az IMF vezetője. Szerinte a növekedés és a megszorítás nem összeférhetetlen.
Egyezések
Moscovici kijelentése nagyban hasonlít a hazai jobbközép kormány irányvonalához, mivel befolyásos szereplők többször is azt hangoztatták, hogy a hiánycél teljesítéséhez szükséges intézkedéseknek nemzeti hatáskörben kell maradniuk. A kormányzati szereplők azt fogalmazták meg: ha a magyar fél tartja a hiánycélt és fokozatosan csökkenti az államadósságot, „azzal teljesíti az elvárásokat”.
A francia kormány intézkedései között szerepel – egyebek mellett – a nagyobb vállalkozások megadóztatása, ehhez jön hozzá még a már nyáron megszavazott 4,4 százalékos adóemelés az osztalékokra. A bankadót is kivetették Franciaországban, amelynek értéke 1,1 milliárd euró volt. A pénzügyi tranzakciós illetéket augusztus 1-jétől vezették be, ezzel párhuzamosan – a Le Monde című napilap értesülése szerint – Franciaország versenyképességének növelése és a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele érdekében a kormány jövőre mintegy 40 milliárd euróval csökkentené a munkáltatói járulékokat.
Együtt lépünk?
Ezek a lépések egyértelműen egybevágnak az Orbán-kormány által az elmúlt két évben hozott intézkedésekkel. A bankadót követően még 2010-ben lépett életbe a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektort és a kereskedelmi áruházláncokat érintő adó. Azonban míg a hazánkban lévő jelentős európai nagyvállalatok az Európai Bizottságtól kérték, hogy szankcionálja Magyarországot az uniós szabályok megsértése miatt, addig Franciaországból nem érkezett ilyen híradás.
A pénzügyi tranzakciókra vonatkozó illetéket 2013. január 1-jétől vezeti be Magyarország. Jövőre megszűnik hazánkban a tb-plafon, amely bizonyos szempontból hasonlít a francia 75 százalékos személyijövedelemadó-kulcshoz, mivel mindkettő a legtehetősebb rétegeket érinti. Ugyanezt a párhuzamot lehet abban is fölfedezni, hogy 2013-ban Franciaországban is a munkáltatói járulékok csökkentését tervezik, hasonlóan a hazai munkahelyvédelmi akciótervhez.
A múlt héten bejelentett egyenlegjavító program elemei azt jelzik, hogy a magyar kormány most már kész szembenézni az euróövezeti adósságválság súlyosságával – vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A lehetséges legjobb, AAA besorolással látta el az euróövezeti stabilitási mechanizmust (ESM) hétfőn a Fitch Ratings. Ismert, a német alkotmánybíróság feltételekkel engedélyezte Németország részvételét a stabilitási mechanizmusban.
Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kabinet ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében.
2008-ban az IMF általános ijedségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora, mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította, az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.
A 2008-ban kötött IMF-megállapodás nem kifelé vezette az országot a válságból, utána nagyon nagy gazdasági visszaesés következett – mondta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV Péntek8 című műsorában.
