A szakember Az eurózóna kilátásai 2012 őszén című kerekasztal-beszélgetésen leszögezte: nagyon komoly eredmény az, hogy sikerült elkerülni ezt az összeomlást. Mint mondta, az euróövezet – többek között az Európai Központi Bank intézkedéseinek köszönhetően – időt, újabb 1-2 évet „vásárolt” magának. Forián-Szabó Gergely kijelentette: a válság még mindig abban a szakaszában van, amikor tart a központi és periférikus euróövezeti államok közötti távolodás.
A közgazdász szerint a görög adósságleírásnak lesz folytatása, mint fogalmazott, „Görögországban még lesz legalább egy államcsőd”. Felidézte, hogy az előző, rendezett államcsőd során az uniós intézmények, így az Európai Központi Bank sem szenvedett veszteséget görög állampapír-állománya után. „Ez a probléma továbbra is a szőnyeg alá van söpörve” – tette hozzá.
A múlt héten bejelentett egyenlegjavító program elemei azt jelzik, hogy a magyar kormány most már kész szembenézni az euróövezeti adósságválság súlyosságával – vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A lehetséges legjobb, AAA besorolással látta el az euróövezeti stabilitási mechanizmust (ESM) hétfőn a Fitch Ratings. Ismert, a német alkotmánybíróság feltételekkel engedélyezte Németország részvételét a stabilitási mechanizmusban.
Elmondta ugyanakkor, hogy már kiépültek azok a „tűzfalak”, és a piaci szereplők már kidolgozták azokat a forgatókönyveket, amelyekkel kezelni lehet Görögország esetleges távozását az euróövezetből. Úgy fogalmazott: „volt ideje mindenkinek felkészülni erre a helyzetre, s aki próbaképpen nem futtatta végig ezt a szcenáriót, az teljesen felelőtlen”. „Példastatuálásként nem volna rossz, ha Görögország távozna a közös valuta térségéből” – tette hozzá.
Az euróövezet legnagyobb kihívása
Jankovics László, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének gazdasági attaséja szerint nehézséget jelent az euróövezeti válságkezelésben érintett programországokban, hogy egyszerre kell költségvetési konszolidációt és strukturális reformokat végrehajtani. A közgazdasági irodalomban általános megállapítás, hogy segít, ha strukturális reformok idején van a költségvetésnek egy bizonyos mozgástere, hogy ezek a reformok könnyebben bevezethetőek legyenek – fűzte hozzá.
A szakember az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte a potenciális növekedési ütem újraértékelését. Mint mondta, a legtöbb euróövezeti országban – talán Németország kivételével – megfeleződött a potenciális növekedési ütem a válság előtti szintekhez képest.
Nem először keres új utat Európa
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője bevezető előadásában emlékeztetett: a válság rámutatott arra, hogy az EU tagállamai között kölcsönös függőségi viszony van, és csak a szorosabb együttműködés vezethet ki a válságból.
Úgy fogalmazott: nem először keres új utat Európa, de az ilyen helyzetekben, így a második világháborút követően, illetve 1989 után is hatalmas fejlődés és eredmények voltak. A mostani válság leküzdéséhez az akkorihoz hasonló nagyságú vízióra van szükség, hogy Európa megerősödve kerüljön ki a válságból. Ennek egyik fontos eleme lehet az Európai Bizottság, José Manuel Barroso beszéde az Európai Parlamentben, amelyben szorosabb gazdaságpolitikai koordinációra, illetve mélyebb és szélesebb körű integrációra tett javaslatot – tette hozzá.
