Hatalmas a pánik a Balkánon: Bulgária, Románia és Szerbia igyekszik kikerülni az amerikai szankciók hatását

A Balkánon egyre nagyobb a zűrzavar: Bulgária, Románia és Szerbia kapkodva próbál menekülőutat találni az amerikai szankciók következményei elől, amelyek az orosz Lukoil működését béníthatják meg. A térség vezetői most lázas sietséggel keresnek új tulajdonosokat és politikai megoldásokat, mert attól tartanak, hogy a washingtoni szankciók üzemanyaghiányt, tömeges elbocsátásokat és drasztikus áremelkedést idéznek elő. A november 21-én hatályba lépő amerikai intézkedések minden eddiginél nagyobb nyomás alá helyezik a régiót.

2025. 11. 16. 2:08
Hatalmas a pánik a Balkánon: Bulgária, Románia és Szerbia igyekszik kikerülni az amerikai szankciók hatását Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bulgáriában már november elején pánikszerű gyorsasággal nyúltak a törvényekhez: a kabinet olyan módosítást fogadott el, amely lehetővé teszi a burgaszi Lukoil-finomító állami lefoglalását és villámgyors értékesítését egy új tulajdonosnak. Bojko Boriszov, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) elnöke büszkén jelentette be, hogy már ki is szemelték az utódot, és – állítása szerint – minden „partnerrel” előzetesen egyeztettek. A GERB jelenleg egy igencsak szedett-vedett koalíció élén áll: egyszerre támaszkodik a nacionalista Van Ilyen Nép pártra, a Bolgár Szocialista Pártra és az Új Kezdet nevű politikai formáció támogatására. A kapkodás hátterében az áll, hogy október 22-én Washington befagyasztotta a Rosznyefty és a Lukoil amerikai vagyonát, egyúttal pedig azzal fenyegette a külföldi cégeket, hogy másodlagos szankciókkal sújtja őket, ha továbbra is együttműködnek az orosz energetikai óriásokkal. Az Egyesült Államok ezzel próbál nyomást gyakorolni Moszkvára, hogy vessen véget az Ukrajna ellen folytatott háborúnak – írja a Balkan Insight forrásaira hivatkozva az Origo.

A Balkánon egyre nagyobb a zűrzavar: Bulgária, Románia és Szerbia kapkodva próbál menekülőutat találni az amerikai szankciók következményei elő
A Balkánon egyre nagyobb a zűrzavar: Bulgária, Románia és Szerbia kapkodva próbál menekülőutat találni az amerikai szankciók következményei elől Fotó: AFP

A burgaszi Lukoil-finomító nem akármilyen szereplő: Bulgária teljes üzemanyag-ellátásának több mint kétharmadát innen fedezik, vagyis a létesítmény sorsával a bolgár energia­biztonság is veszélybe kerülhet. 

Nem csoda, hogy a mostani lépések komoly riadalmat keltettek.

A parlament energiaügyi bizottsága azonban példátlan gyorsasággal, alig fél perc alatt átnyomta a szükséges törvénymódosítást – ami miatt a sajtó és az ellenzék egyaránt élesen támadja a kormányt. A változtatások értelmében egy külső vagyonfelügyelő irányítja majd a finomító eladását, mégpedig olyan vevő számára, akit nem érintenek az amerikai szankciók. A potenciális jelentkezők köre már most szűkül: a svájci Gunvor például visszakozott, miután az amerikai pénzügyminisztérium egyszerűen a Kreml bábjának minősítette a céget – ez pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette a tranzakciót.

Oroszország szófiai nagykövete élesen bírálta a bolgár döntést, figyelmeztetve:

A finomító államosításának lehetősége olyan veszélyes precedenst teremthet, amely már-már a nyílt kisajátítás határát súrolja. 

A diplomata szerint a lépés messzemenő következményekkel járhat a kétoldalú kapcsolatokra is.

A bolgár kormány eközben sorra hozza a tűzoltó intézkedéseket

Október 31-én ideiglenesen letiltották a dízel és a repülőgép-üzemanyag exportját, tartva attól, hogy a szankciók miatt ellátási zavarok jöhetnek. Mindez úgy történt, hogy az ország már 2024 márciusában elkezdett leválni az orosz nyersolajról, és Kazahsztántól, Iraktól, illetve Tunéziától próbál alternatív forrásokat biztosítani – ám továbbra is a Lukoil csatornáin keresztül.

A románok sem várnak tétlenül: Bukarest igyekszik gyorsan átvenni a Lukoil helyi érdekeltségét, a Petrotel Ploiestit, nehogy a szankciók életbe lépése megbénítsa a hazai üzemanyag-ellátást. 

Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szerint az új jogszabály egyszerre szolgálja az amerikai előírások betartását és a finomító működésének fenntartását, egyúttal több ezer munkahely megvédését. A Petrotel nem kis szereplő: 320 benzinkutat működtet Romániában, és a Fekete-tengeren is rendelkezik kitermelési jogokkal.

Szerbia sem vár ölbe tett kézzel a szankciók árnyékában, de nem kaptak haladékot

A NIS olajvállalat orosz tulajdonosai már Washingtonban próbáltak engedményeket kicsikarni: az amerikai pénzügyminisztériumtól kérték a működési engedélyük meghosszabbítását, miközben egy harmadik fél bevonásáról is tárgyaltak, hogy a cég irányítását a lehető leggyorsabban biztonságba helyezzék. A háttérben természetesen ugyanaz a kényszer mozgatja őket, mint a régió más szereplőit: megmenekülni az amerikai szankciók súlyos következményeitől.

A szerb piac sajátossága, hogy a NIS és a Lukoil együtt a teljes motorüzemanyag-forgalom közel egyharmadát ellenőrzi, vagyis bármilyen fennakadás azonnal megrázná az országot.

Nem engedélyezte a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) tevékenységének a folytatását az amerikai vezetés, az orosz tulajdon teljes kivonását követelik – közölte Dubravka Djedovics Handanovics szerb energiaügyi miniszter szombaton Belgrádban.

Egyetlen nap haladékot sem kaptunk

– húzta alá a tárcavezető, miután közölte, az amerikai pénzügyminisztériumhoz tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) nem hagyta jóvá a NIS működési engedélyének a meghosszabbítását. 

Hozzátette ugyanakkor, hogy Szerbia február 13-ig időt kapott arra, hogy a tulajdonosi struktúrát megváltoztassa, és kivonja az orosz tulajdonrészt a vállalatból. Vasárnapra rendkívüli kormányülést hívtak össze az ügyben, amelyen részt vesz Alekszandar Vucsics köztársasági elnök is. Az Egyesült Államok január 10-én jelentette be, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a többségi orosz tulajdonban lévő szerb vállalat ellen. 

Szerbia 45 napot kapott arra, hogy eltávolítsa az orosz tőkét a NIS-ből - ezt azóta többször meghosszabbították -, de a vállalat ez idáig nem teljesítette az elvárást. 

A belgrádi értéktőzsde nem sokkal a határidő lejárta előtt közölte, hogy az orosz Gazpromnyefty a részesedéséből mintegy 5 százalékot átruházott a Gazpromra. Korábban a szerb nemzeti olajtársaság 50 százaléka volt az orosz Gazpromnyeftyé, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak. A változást követően a Gazpromnyefty részesedése 44,85 százalékra csökkent, míg a Gazpromé 11,30 százalékra nőtt. Szeptember 19-én a Gazprom ezt a 11,30 százalékot átruházta leányvállalatára, az Intelligence-re. Az amerikai szankciók október 9-én léptek életbe. A NIS orosz tulajdonosa kedden jelentette be, hogy kész átadni harmadik félnek a vállalat feletti irányítást.

Magyarország kivétel 

Donald Trump október végén meghirdetett, Oroszországot célzó szankciócsomagja már most komoly zavarokat okoz. A térségben ugyanakkor kirívó kivétel Magyarország, amely egyedüliként mentesült az amerikai intézkedések keményebb következményei alól. Több nemzetközi kommentár ezt Orbán Viktor és Donald Trump szoros politikai kapcsolatának tulajdonítja, amely a jelenlegi geopolitikai feszültségek közepette különösen felértékelődött.

Borítókép: A burgaszi Lukoil-finomító (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.