Hatalmas a pánik a Balkánon: Bulgária, Románia és Szerbia igyekszik kikerülni az amerikai szankciók hatását

A Balkánon egyre nagyobb a zűrzavar: Bulgária, Románia és Szerbia kapkodva próbál menekülőutat találni az amerikai szankciók következményei elől, amelyek az orosz Lukoil működését béníthatják meg. A térség vezetői most lázas sietséggel keresnek új tulajdonosokat és politikai megoldásokat, mert attól tartanak, hogy a washingtoni szankciók üzemanyaghiányt, tömeges elbocsátásokat és drasztikus áremelkedést idéznek elő. A november 21-én hatályba lépő amerikai intézkedések minden eddiginél nagyobb nyomás alá helyezik a régiót.

2025. 11. 16. 2:08
Hatalmas a pánik a Balkánon: Bulgária, Románia és Szerbia igyekszik kikerülni az amerikai szankciók hatását Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Oroszország szófiai nagykövete élesen bírálta a bolgár döntést, figyelmeztetve:

A finomító államosításának lehetősége olyan veszélyes precedenst teremthet, amely már-már a nyílt kisajátítás határát súrolja. 

A diplomata szerint a lépés messzemenő következményekkel járhat a kétoldalú kapcsolatokra is.

A bolgár kormány eközben sorra hozza a tűzoltó intézkedéseket

Október 31-én ideiglenesen letiltották a dízel és a repülőgép-üzemanyag exportját, tartva attól, hogy a szankciók miatt ellátási zavarok jöhetnek. Mindez úgy történt, hogy az ország már 2024 márciusában elkezdett leválni az orosz nyersolajról, és Kazahsztántól, Iraktól, illetve Tunéziától próbál alternatív forrásokat biztosítani – ám továbbra is a Lukoil csatornáin keresztül.

A románok sem várnak tétlenül: Bukarest igyekszik gyorsan átvenni a Lukoil helyi érdekeltségét, a Petrotel Ploiestit, nehogy a szankciók életbe lépése megbénítsa a hazai üzemanyag-ellátást. 

Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szerint az új jogszabály egyszerre szolgálja az amerikai előírások betartását és a finomító működésének fenntartását, egyúttal több ezer munkahely megvédését. A Petrotel nem kis szereplő: 320 benzinkutat működtet Romániában, és a Fekete-tengeren is rendelkezik kitermelési jogokkal.

Szerbia sem vár ölbe tett kézzel a szankciók árnyékában, de nem kaptak haladékot

A NIS olajvállalat orosz tulajdonosai már Washingtonban próbáltak engedményeket kicsikarni: az amerikai pénzügyminisztériumtól kérték a működési engedélyük meghosszabbítását, miközben egy harmadik fél bevonásáról is tárgyaltak, hogy a cég irányítását a lehető leggyorsabban biztonságba helyezzék. A háttérben természetesen ugyanaz a kényszer mozgatja őket, mint a régió más szereplőit: megmenekülni az amerikai szankciók súlyos következményeitől.

A szerb piac sajátossága, hogy a NIS és a Lukoil együtt a teljes motorüzemanyag-forgalom közel egyharmadát ellenőrzi, vagyis bármilyen fennakadás azonnal megrázná az országot.

Nem engedélyezte a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) tevékenységének a folytatását az amerikai vezetés, az orosz tulajdon teljes kivonását követelik – közölte Dubravka Djedovics Handanovics szerb energiaügyi miniszter szombaton Belgrádban.

Egyetlen nap haladékot sem kaptunk

– húzta alá a tárcavezető, miután közölte, az amerikai pénzügyminisztériumhoz tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) nem hagyta jóvá a NIS működési engedélyének a meghosszabbítását. 

Hozzátette ugyanakkor, hogy Szerbia február 13-ig időt kapott arra, hogy a tulajdonosi struktúrát megváltoztassa, és kivonja az orosz tulajdonrészt a vállalatból. Vasárnapra rendkívüli kormányülést hívtak össze az ügyben, amelyen részt vesz Alekszandar Vucsics köztársasági elnök is. Az Egyesült Államok január 10-én jelentette be, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a többségi orosz tulajdonban lévő szerb vállalat ellen. 

Szerbia 45 napot kapott arra, hogy eltávolítsa az orosz tőkét a NIS-ből - ezt azóta többször meghosszabbították -, de a vállalat ez idáig nem teljesítette az elvárást. 

A belgrádi értéktőzsde nem sokkal a határidő lejárta előtt közölte, hogy az orosz Gazpromnyefty a részesedéséből mintegy 5 százalékot átruházott a Gazpromra. Korábban a szerb nemzeti olajtársaság 50 százaléka volt az orosz Gazpromnyeftyé, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak. A változást követően a Gazpromnyefty részesedése 44,85 százalékra csökkent, míg a Gazpromé 11,30 százalékra nőtt. Szeptember 19-én a Gazprom ezt a 11,30 százalékot átruházta leányvállalatára, az Intelligence-re. Az amerikai szankciók október 9-én léptek életbe. A NIS orosz tulajdonosa kedden jelentette be, hogy kész átadni harmadik félnek a vállalat feletti irányítást.

Magyarország kivétel 

Donald Trump október végén meghirdetett, Oroszországot célzó szankciócsomagja már most komoly zavarokat okoz. A térségben ugyanakkor kirívó kivétel Magyarország, amely egyedüliként mentesült az amerikai intézkedések keményebb következményei alól. Több nemzetközi kommentár ezt Orbán Viktor és Donald Trump szoros politikai kapcsolatának tulajdonítja, amely a jelenlegi geopolitikai feszültségek közepette különösen felértékelődött.

Borítókép: A burgaszi Lukoil-finomító (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.