Bár Donald Trump október végén bejelentett, Oroszországot sújtó intézkedései késve érkeztek, máris komoly következményekkel járnak a Kreml számára. Az uráli nyersolaj legnagyobb ázsiai vásárlói visszavonják rendeléseiket, miközben a világpiacon a Rosznyefty és különösen a Lukoil üzleti mozgástere jelentősen szűkült az amerikai másodlagos szankciók nyomán. A Foreign Policy cikkére hivatkozva az Origo azt írja, hogy az amerikai lépések nem mindenkit érintenek egyformán: Magyarország kiemelt engedélyt kapott az orosz olaj- és gázimport fenntartására. Donald Trump Orbán Viktorhoz fűződő bizalmi és ideológiai szövetsége révén hazánk biztosítva látja energiabiztonságát.

Az orosz gazdaság már eddig is ingatag lábakon állt: az infláció továbbra is magas, a kamatlábak két számjegyűek, a növekedést pedig elsősorban a fenntarthatatlan védelmi kiadások táplálják. A fosszilis energiahordozókból származó bevételek szeptemberre a háború kezdete óta a legalacsonyabb szintre zuhantak, és az új szankciók miatt a helyzet tovább romlik.
Nehéz megjósolni, mi lesz az a tényező, amely végül megtöri Moszkva gazdaságát. Az olajkereskedelem megszorítása közvetlenül az orosz katonai-ipari komplexum forrásaira hat
– hangsúlyozta Edward Fishman, a Columbia Egyetem Globális Energiapolitikai Központjának szakértője.
A Kreml legnagyobb vásárlója, Kína, érzékenyen reagált a nyomásra. Peking korábban nem törődött az amerikai fenyegetésekkel, sőt nyár végén még növelte az orosz földgáz beszerzését. Trump októberi bejelentése után azonban a kínai állami finomítók leállították az orosz olaj beszerzését, több kisebb, független üzem pedig követte ezt a lépést. A nagy kínai finomítók a következő hónapokra nem tervezik orosz olaj behozatalát, így a korábbi exportáramlás jelentősen szűkül.




















