Martonyi János szerint Magyarországgal szemben ideológiai és gazdasági alapú ellenszenvek alakultak ki Európában: sokakat az zavar, hogy az alkotmány a család és a vallás jelentőségére is utal. Véleménye szerint azonban a magyaroknak ki kellene állniuk a számukra fontos értékek mellett és továbbra is saját céljaik megvalósítására kellene törekedniük.
„Szemmel láthatóan javulnak Magyarország makrogazdasági mutatói”, így az államháztartási hiányra és a külkereskedelmi forgalomra vonatkozó adatok is – mondta a külügyminiszter az ország gazdasági helyzetét firtató kérdésre. „A CDS szintje évek óta a legalacsonyabb”, nemcsak a görögnél, hanem az olasznál és a spanyolnál is alacsonyabb szinten van – tette hozzá az államadósság-törlesztés kockázati felárára utalva. Hangsúlyozta, hogy a közmunkaprogramnak köszönhetően a munkapiaci helyzet is javul. Ugyanakkor továbbra sem felhőtlenek a viszonyok az európai intézményekkel.
Kiállnak a magyar érdekek mellett
A külügyi tárca vezetője hangsúlyozta, hogy Magyarország már két alkalommal mutatott be az Európai Bizottságnak (EB) költségvetési egyenlegjavító csomagot, amelyekkel kapcsolatban az mindkét alkalommal bizonyos kétségeket fejezett ki. A miniszter nem nyilatkozott arról, hogy politikailag motivált döntésről van-e szó. „Elismerjük, hogy az adósságcsapdából ki kell jutnunk, és alkalmazkodunk az Európai Unió elvárásaihoz” – mondta Martonyi János, hangsúlyozva, hogy az EB és más országok között is vannak nézeteltérések.
Egy könnyen megoldható problémára hivatkozva hozhat Magyarország számára kedvezőtlen határozatot november 7-én a brüsszeli Európai Bizottság – írta korábban a Magyar Nemzet. Ügyünkben a jelek szerint nem szakmai, hanem politikai döntés születhet.
Varga Mihály tárca nélküli miniszter pénteken egy budapesti kerekasztal-beszélgetésen kijelentette: lehet megállapodás a magyar hatóságok és a nemzetközi szervezetek között, de a magyar kormánynak is vannak feltételei.
A tárgyalásoknak az a célja, hogy jó megállapodást kössünk – mondta korábban Orbán Viktor. „Olyan, túlzottan biztonsági lépéseket is elvárnak tőlünk, amelyekre szerintem nincs szükségünk, és ami nem jó az országnak” – tette hozzá.
A túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban az interjúban elhangzott: „nem kifogásolom, hogy az EB egyes esetekben rugalmas, míg más esetekben szigorú, mert a legfelsőbb cél az egész európai szerkezet stabilitásának fenntartása”. Azt azonban a külügyminiszter kiemelte, hogy ki kell állnia Magyarország érdekei mellett, amikor kettős mérce alkalmazásáról van szó. A bankadó és más válságadók bevezetését pedig az országgal szembeni szigorú elvárások következményének nevezte.
Orbán Viktor miniszterelnök október 23-i szavaira utalva a külügyminiszter kiemelte: nem először hangzott el az a felhívás, hogy a nemzetközi pénzvilág ne próbálja átvenni Magyarország irányítását.
Egyre fontosabb a visegrádi együttműködés
A regionális együttműködésre kitérve Martonyi János hangsúlyozta, hogy a visegrádi együttműködés (V4) Magyarország számára „egyre fontosabb és egyre jobban működik”. Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia egyebek között a közlekedési és energetikai infrastruktúra terén fejlesztik az együttműködést, de a négy ország kereskedelmi forgalma is nő. Fontosnak nevezte, hogy az EU-ban egyre jelentősebb szerepet töltenek be a V4-ek. Kiemelte, hogy a négy ország közösen lép fel olyan kérdésekben is, amelyek részleteiben nem mindig értenek egyet, így például a kohéziós pénzekért együtt harcolnak. „Az EU-hoz való csatlakozás óta felfedeztük, hogy (a közösség) kereteiben egyre több közös érdekünk van” – mondta a külügyminiszter, azt is elismerve, hogy a válságnak néha meglepően pozitív hatása is van.
