Orbán: Nincs visszaút

Ez az ünnep szent, mert a magyarok vére megszentelte. Minden év október 23-án összegyűlünk, és ilyenkor lélekben velünk van minden szabadságszerető magyar – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a Kossuth téren kedden.

Dicsőség a bátraknak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök október 23-i ünnepi beszédében a Kossuth Lajos téren, miután a Magyar Becsületrend érmet néhány perccel korábban átadták Tamás Aladárné Szűcs Ilona, a felvidéki Balogvölgy tanítójának, akit a szlovák állam megfosztott az állampolgárságától, mert fölvette a magyart. Az első kitüntetett, aki idén töltötte be 100. életévét, nemzedékek hosszú sorát tanította magyarul írni és olvasni – tette hozzá a kormányfő. Orbán elmondta, hogy a becsületrendet azok kapják meg, akik kiálltak a magyarság mellett a nehéz időkben.

1956. október 23-át, a forradalmat és szabadságharcot jöttünk ma megünnepelni – jelentette ki a miniszterelnök. Ez az ünnep szent, mert a magyarok vére megszentelte. Minden év október 23-án összegyűlünk, és ilyenkor lélekben velünk van minden szabadságszerető magyar. Összegyűlünk, hogy hálával emlékezzünk a mártírokra, aki szembeszálltak az idegen megszállókkal, harcoltak a hatalmas túlerővel szemben.

Jobb lett a világ

Emlékezzünk rá, hogy ők öt nap alatt leverték a megszálló első hullámát, és a csak későbbi túlerő verte le a forradalmat. Emlékezzünk a győzelem mámoros örömére, emlékezzünk a túlerővel szembeni vereségre, emlékezzünk azokra, akik vállalták a mártírsorsot – mondta Orbán Viktor. Az első végezetes csapást ők ütötték a szovjet birodalmon, és felébresztették a Nyugat lelkiismeretét. Ők adták az erőt ahhoz, hogy később felszámoljuk a szocializmust. Azóta már mindenki elismeri, hogy az egész világ jobb lett a magyarok szabadságharca által. Vivát, magyarok! Vivát, Magyarország!

Emlékezzünk a keserves útra is, ami a ’56-os forradalomhoz vezetett. A kommunista pártok szétverték a magyar demokráciát. Bűnnek minősítették, ha valaki polgár, keresztény vagy vallásos családból származik. A családok elszegényedtek és rettegtek. Hazugságra és éljenezésre kényszerítették őket. Ez vezette őket akkor a Kossuth térre, ahol megtörtént a csoda. Rájöttek, becsület nélkül nem lehet élni. A lelkek egymásra találtak barátságban, bizalomban.

„Elég csak 2006. október 23-ára gondolni, jó, ha ezt észben tartjuk”

A pártreformerek céljai itt fordultak át a szabadság és függetlenség követelésébe – idézte föl 1989 októberét a kormányfő. A szocializmus megjavítása helyett a szovjet csapatok kivonását és szabad választásokat követelt a nép – fejtette ki a politikus. Orbán szerint október 23-a minden évben emlékeztetett minket arra, hogy a forradalom és szabadságharc leverőinek törekvései nem tűntek el a közéletből. „Elég csak 2006. október 23-ára gondolni, jó, ha ezt észben tartjuk.”
A miniszterelnök szerint a szocializmus a világ legfejlettebb demokráciájának hirdette magát, de 1956 októberében egyik napról a másikra összeomlott. 2008 nyárutójának egyik reggelén egy amerikai pénzóriás New Yorkban omlott össze, kiderült, hogy a nyugati világ gazdasága nem a saját lábán áll, nem a becsületes munkán, hanem egy pénzvilág-birodalom zsinórján lóg – vélekedett a kormányfő. Egyik sem az igazság útján járt – utalt Orbán ’56 és 2008 párhuzamára. A modern ember most tanulja az ősi törvényt, hogy igazság nélkül nincsen élet, szeretet, szépség, semmi, amiért érdemes élni, és nincsen tisztes gazdaság – fejtette ki a miniszterelnök.

„Nincs visszaút”

A miniszterelnök azt mondta: a nagy változások korát éljük Európában és az egész világon. „Látjuk, a bőrünkön érezzük, hogy olyasmi történik, ami évtizedekre megváltoztatja az életünket.” Orbán szerint nincs visszaút, de közben Európát saját dogmái kötik gúzsba.

A kormányfő felhívta a figyelmet arra: most dől el, hogy ki lesz szegény és ki lesz jómódú, kinek lesz munkája és kinek nem. Eldől, hol állandósul a felfordulás és hol lesz szilárd rend. „Európa még nem döntötte el, hova álljon, a féket nyomja vagy a gázpedált, jobbra vagy balra fordítsa a kormánykereket.”

Cikkünk folytatódik. Lapozzon.

---- Köszönet a békemenetnek ----

Orbán megköszönte a békemenetet

Az Európán kívüli versenytársak nincsenek híján az önbizalomnak, a győzni akarásnak, közben Európában hiányzik az elszántság, a szívek felemelésének szándéka. Orbán azonban kiemelte: Európának tudatosítania kell, hogy „nemzetek nélkül nincs szíve, kereszténység nélkül nincs lelke”.

A miniszterelnök külön köszönetet mondott a békemenetnek, amely ezért az európai Magyarországért áll ki. Mint mondta: Brüsszelben még mindig vannak olyanok, akik a megroggyant pénz- és bankpolitikát, a spekulánsok világát szeretnék feléleszteni, de ezt nem fogadhatjuk el.

„Nem fogadjuk el a kettős mércét”

Orbán rögzítette: elfogadjuk a mindenkire érvényes szabályokat, de nem fogadjuk el, hogy mások mondják meg, mit tehetünk a saját hazánkban és mit nem. Elfogadjuk az európai együttműködés szabályait, de nem fogadjuk el, hogy idegenek kormányozzanak bennünket. Elfogadjuk a kultúrnemzetek közös európai mércéjét, de nem fogadjuk el a kettős mércét – sorolta a kormányfő.

Hozzátette azt is: teljesítjük vállalt kötelezettségeinket, de nem fogadjuk el, hogy az előző szocialista kormányok hibái miatt az egész országot büntessék. Elfogadjuk, hogy az európai intézményeket is megilleti a tisztelet, de nem fogadjuk el, hogy bármely intézmény tiszteletlenül bánjon a magyarokkal – szögezte le.

Ezekre voltunk képesek

Képesek vagyunk megújítani Magyarországot – mondta Orbán. „2010-ben az európai válság ellenére képesek voltunk visszarántani az országot a csőd széléről, képesek voltunk a határon átnyúló nemzetegyesítésre.” Az elmúlt két évben képesek voltunk faragni az adósságunkon, kimentettünk több százezer devizahiteles családot, emeltük a minimálbért, és csökkentettük a családok adóterheit – ismertette a miniszterelnök. Képesek leszünk olyan Magyarországot ácsolni, ahová néhány év múlva visszajönnek a külföldön szerencsét próbáló fiatalok. Azt üzenjük: haza lehet ide jönni – tette hozzá.

A miniszterelnök elmondta, hogy a hegy valóban magas, de van út a tetejére. A csüggedteket arra emlékeztette, hogy a forradalmat a munkások csinálták, nem törődtek bele a kilátástalanságba, nem fogadták el, hogy nekik a jövő semmit sem tartogat. Hitből és a hazaszeretetből a legnagyobb dolgot hozták létre, és visszaadták a nemzet méltóságát – vélte a kormányfő. Ha csak feleannyi hitünk lesz, mint nekik, akkor képesek vagyunk hegyeket is megmozgatni – zárta beszédét a miniszterelnök.