Orbán: Nincs visszaút

Ez az ünnep szent, mert a magyarok vére megszentelte. Minden év október 23-án összegyűlünk, és ilyenkor lélekben velünk van minden szabadságszerető magyar – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a Kossuth téren kedden.

KA
2012. 10. 23. 15:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Dicsőség a bátraknak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök október 23-i ünnepi beszédében a Kossuth Lajos téren, miután a Magyar Becsületrend érmet néhány perccel korábban átadták Tamás Aladárné Szűcs Ilona, a felvidéki Balogvölgy tanítójának, akit a szlovák állam megfosztott az állampolgárságától, mert fölvette a magyart. Az első kitüntetett, aki idén töltötte be 100. életévét, nemzedékek hosszú sorát tanította magyarul írni és olvasni – tette hozzá a kormányfő. Orbán elmondta, hogy a becsületrendet azok kapják meg, akik kiálltak a magyarság mellett a nehéz időkben.

1956. október 23-át, a forradalmat és szabadságharcot jöttünk ma megünnepelni – jelentette ki a miniszterelnök. Ez az ünnep szent, mert a magyarok vére megszentelte. Minden év október 23-án összegyűlünk, és ilyenkor lélekben velünk van minden szabadságszerető magyar. Összegyűlünk, hogy hálával emlékezzünk a mártírokra, aki szembeszálltak az idegen megszállókkal, harcoltak a hatalmas túlerővel szemben.

Jobb lett a világ

Emlékezzünk rá, hogy ők öt nap alatt leverték a megszálló első hullámát, és a csak későbbi túlerő verte le a forradalmat. Emlékezzünk a győzelem mámoros örömére, emlékezzünk a túlerővel szembeni vereségre, emlékezzünk azokra, akik vállalták a mártírsorsot – mondta Orbán Viktor. Az első végezetes csapást ők ütötték a szovjet birodalmon, és felébresztették a Nyugat lelkiismeretét. Ők adták az erőt ahhoz, hogy később felszámoljuk a szocializmust. Azóta már mindenki elismeri, hogy az egész világ jobb lett a magyarok szabadságharca által. Vivát, magyarok! Vivát, Magyarország!

Emlékezzünk a keserves útra is, ami a ’56-os forradalomhoz vezetett. A kommunista pártok szétverték a magyar demokráciát. Bűnnek minősítették, ha valaki polgár, keresztény vagy vallásos családból származik. A családok elszegényedtek és rettegtek. Hazugságra és éljenezésre kényszerítették őket. Ez vezette őket akkor a Kossuth térre, ahol megtörtént a csoda. Rájöttek, becsület nélkül nem lehet élni. A lelkek egymásra találtak barátságban, bizalomban.

„Elég csak 2006. október 23-ára gondolni, jó, ha ezt észben tartjuk”

A pártreformerek céljai itt fordultak át a szabadság és függetlenség követelésébe – idézte föl 1989 októberét a kormányfő. A szocializmus megjavítása helyett a szovjet csapatok kivonását és szabad választásokat követelt a nép – fejtette ki a politikus. Orbán szerint október 23-a minden évben emlékeztetett minket arra, hogy a forradalom és szabadságharc leverőinek törekvései nem tűntek el a közéletből. „Elég csak 2006. október 23-ára gondolni, jó, ha ezt észben tartjuk.”
A miniszterelnök szerint a szocializmus a világ legfejlettebb demokráciájának hirdette magát, de 1956 októberében egyik napról a másikra összeomlott. 2008 nyárutójának egyik reggelén egy amerikai pénzóriás New Yorkban omlott össze, kiderült, hogy a nyugati világ gazdasága nem a saját lábán áll, nem a becsületes munkán, hanem egy pénzvilág-birodalom zsinórján lóg – vélekedett a kormányfő. Egyik sem az igazság útján járt – utalt Orbán ’56 és 2008 párhuzamára. A modern ember most tanulja az ősi törvényt, hogy igazság nélkül nincsen élet, szeretet, szépség, semmi, amiért érdemes élni, és nincsen tisztes gazdaság – fejtette ki a miniszterelnök.

„Nincs visszaút”

A miniszterelnök azt mondta: a nagy változások korát éljük Európában és az egész világon. „Látjuk, a bőrünkön érezzük, hogy olyasmi történik, ami évtizedekre megváltoztatja az életünket.” Orbán szerint nincs visszaút, de közben Európát saját dogmái kötik gúzsba.


A kormányfő felhívta a figyelmet arra: most dől el, hogy ki lesz szegény és ki lesz jómódú, kinek lesz munkája és kinek nem. Eldől, hol állandósul a felfordulás és hol lesz szilárd rend. „Európa még nem döntötte el, hova álljon, a féket nyomja vagy a gázpedált, jobbra vagy balra fordítsa a kormánykereket.”

Cikkünk folytatódik. Lapozzon.

---- Köszönet a békemenetnek ----

Orbán megköszönte a békemenetet

Az Európán kívüli versenytársak nincsenek híján az önbizalomnak, a győzni akarásnak, közben Európában hiányzik az elszántság, a szívek felemelésének szándéka. Orbán azonban kiemelte: Európának tudatosítania kell, hogy „nemzetek nélkül nincs szíve, kereszténység nélkül nincs lelke”.

A miniszterelnök külön köszönetet mondott a békemenetnek, amely ezért az európai Magyarországért áll ki. Mint mondta: Brüsszelben még mindig vannak olyanok, akik a megroggyant pénz- és bankpolitikát, a spekulánsok világát szeretnék feléleszteni, de ezt nem fogadhatjuk el.

„Nem fogadjuk el a kettős mércét”

Orbán rögzítette: elfogadjuk a mindenkire érvényes szabályokat, de nem fogadjuk el, hogy mások mondják meg, mit tehetünk a saját hazánkban és mit nem. Elfogadjuk az európai együttműködés szabályait, de nem fogadjuk el, hogy idegenek kormányozzanak bennünket. Elfogadjuk a kultúrnemzetek közös európai mércéjét, de nem fogadjuk el a kettős mércét – sorolta a kormányfő.


Hozzátette azt is: teljesítjük vállalt kötelezettségeinket, de nem fogadjuk el, hogy az előző szocialista kormányok hibái miatt az egész országot büntessék. Elfogadjuk, hogy az európai intézményeket is megilleti a tisztelet, de nem fogadjuk el, hogy bármely intézmény tiszteletlenül bánjon a magyarokkal – szögezte le.

Ezekre voltunk képesek

Képesek vagyunk megújítani Magyarországot – mondta Orbán. „2010-ben az európai válság ellenére képesek voltunk visszarántani az országot a csőd széléről, képesek voltunk a határon átnyúló nemzetegyesítésre.” Az elmúlt két évben képesek voltunk faragni az adósságunkon, kimentettünk több százezer devizahiteles családot, emeltük a minimálbért, és csökkentettük a családok adóterheit – ismertette a miniszterelnök. Képesek leszünk olyan Magyarországot ácsolni, ahová néhány év múlva visszajönnek a külföldön szerencsét próbáló fiatalok. Azt üzenjük: haza lehet ide jönni – tette hozzá.


A miniszterelnök elmondta, hogy a hegy valóban magas, de van út a tetejére. A csüggedteket arra emlékeztette, hogy a forradalmat a munkások csinálták, nem törődtek bele a kilátástalanságba, nem fogadták el, hogy nekik a jövő semmit sem tartogat. Hitből és a hazaszeretetből a legnagyobb dolgot hozták létre, és visszaadták a nemzet méltóságát – vélte a kormányfő. Ha csak feleannyi hitünk lesz, mint nekik, akkor képesek vagyunk hegyeket is megmozgatni – zárta beszédét a miniszterelnök.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.