A rendelkezés a legtöbb esetben úgy határozza meg a végrehajtások határidejét, hogy azok a 2013. évi központi költségvetésről szóló törvény előkészítéséhez igazodjanak, egyes esetekben azonban konkrét dátumok is szerepelnek. Ilyenek a zárolások – illetve azok bejelentése – is, amelyeket a kormány – a 2012. és 2013. évi költségvetési hiánycél biztosítása érdekében az irányítása alá tartozó fejezetek 2012. évi előirányzatait érintően – összesen 44,6 milliárd forint értékben rendelt el.
Az összegből csaknem 8 milliárd érinti a Vidékfejlesztési Minisztériumot, 6,7 milliárd a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, 6 a Belügyminisztériumot, 4,5 a fejlesztési, 4,3 milliárd forint pedig a közigazgatási és igazságügyi tárcát. A honvédelmi tárca zárolási kötelezettsége meghaladja a 3 milliárdot, az adóhivatalé csaknem 2, a nemzetgazdasági minisztériumé 1 milliárd forint. A fejezeteket irányító szervek vezetőinek – a nemzetgazdasági miniszter jóváhagyása után – 2012. május 7-ig kell bejelenteniük a Magyar Államkincstárnak a zárolási kötelezettségeket cím, alcím, jogcímcsoport, jogcím és kiemelt előirányzatonkénti részletezettségben.
A nemzeti fejlesztési miniszternek május 31-ig kell részletesen kidolgoznia és a kormány elé terjesztenie a helyközi közlekedési rendszer, valamint a MÁV-csoport korszerűsítésére vonatkozó, a Széll Kálmán-tervben szereplő költségvetési egyensúlyjavulással járó intézkedési javaslatát. A kormány – áll a határozatban – felhívja a honvédelmi minisztert, a nemzeti fejlesztési és a nemzetgazdasági minisztert, hogy intézkedjen a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, honvédelmi célra feleslegessé vált ingatlanok értékesítésre történő kijelölésének és értékesítésének felgyorsítása érdekében.
A közigazgatási és igazságügyi miniszternek azt a feladatot szabta a kabinet, hogy a belügyminiszterrel és a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve az új közigazgatási rendszer véglegesítése során törekedjen arra, hogy a hatékonyságnövekedéssel költségvetési megtakarítás legyen elérhető. A határozat rögzíti a köznevelési törvény új oktatáspolitikai intézkedéseinek, feladatainak fokozatos bevezetésével kapcsolatos kormányzati álláspontot és azt, hogy a kormány egyetért az új pedagógusi életpályamodell 2013. szeptembertől történő bevezetésével, ha a makrogazdasági és költségvetési feltételek azt megalapozottá teszik; ellenkező esetben a 2014. januártól történő bevezetés lehetőségét megvizsgálandónak tartja.
Tartalmazza a dokumentum az elektronikus útdíjfizetési rendszer bevezetését, amelyre a fejlesztési miniszternek úgy kell javaslatot tennie, hogy egyrészről a rendszer biztosítsa a kiterjesztés lehetőségét, másrészről az a működési költségek levonása után éves szinten legalább 150 milliárd forintos bevételi többletet eredményezzen. A kormány a határozatával felhívta a nemzetgazdasági minisztert, hogy a fővárosi helyi közösségi közlekedés támogatására szolgáló 2013. évi költségvetési kiadásokat a 2012. évi előirányzathoz képest 10 milliárd forint összeggel csökkentett mértékben tervezze meg.
A fejlesztési miniszternek elő kell készítenie a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény módosítását annak érdekében, hogy az alap költségvetési támogatási kötelezettségének mértékét előíró szabályozást hatályon kívül helyezzék. Az érintett szervek vezetői az alap költségvetési támogatásból megvalósuló beruházásai tekintetében felülvizsgálják a projektek uniós finanszírozásba történő bevonásának lehetőségét.
A kormány egyetért azzal, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat tartalmazó költségvetési fejezetben jelentős egyenlegjavulást kell elérni. A többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok által ellátandó ágazati-szakmai feladatok 2013-tól kizárólag ágazati forrásokból kerülhetnek finanszírozásra, a feladat jellege szerint érintett minisztérium költségvetésének terhére – rögzíti az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányhatározat utolsó pontja.
Ismert, a kormány hétfőn küldte el Brüsszelbe a Széll Kálmán-terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti reformprogram. Elemzők megfelelőnek tartották a kiigazítás mértékét, véleményük szerint a program az EU-nak és az IMF-nek is tetszeni fog. Cséfalvay Zoltán államtitkár is úgy vélekedett, hogy ezzel kikerülhet hazánk a túlzottdeficit-eljárás alól.
Prisztás-gyilkosság: ki lehetett a gyilkos?