Az MNO információi szerint a 2013-as költségvetés szokatlanul korai benyújtása és minél előbbi elfogadása azt a célt szolgálja, hogy a Nemzetközi Valutaalappal való tárgyalásokon a szervezet ne tudjon előállni olyan kérésekkel, amelyek alapvetően boríthatják föl a büdzsé szerkezetét. A kormány célja, hogy a tárgyalásokon a már elfogadott költségvetés számai „kőbe legyenek vésve”, és azokon csak apróbb technikai módosításokat lehessen végrehajtani.
Abban az esetben, ha az IMF feltételei a büdzsé teljes átírására irányulnának, akkor a kormány joggal érvelhetne azzal, hogy az a magyar gazdaság stabilitását veszélyezteti, mivel – mind Görögországban, mind Spanyolországban, mind Cipruson eléggé válságos helyzet alakult ki – itthon kiszámítható viszonyokat sikerült teremteni a hiány három százalék alá csökkentésével és a költségvetés elfogadásával.
Az is elképzelhető, hogy nem kerül sor a megállapodásra, ha az országot továbbra is lehet finanszírozni a pénzpiacokról. A kormány egyik legfőbb célkitűzése már 2010 nyarától, hogy az ország finanszírozásához szükséges forrásokat a piacról szerezze be, amiről Orbán Viktor miniszterelnök többször is beszélt. Egyébként kedden Vértes András, a GKI elnöke arról beszélt, hogy az idén már nem lesz IMF-megállapodás, kivéve, ha a pénzpiacon stresszhelyzet alakul ki, azaz a jelenlegi kamatok és árfolyamok meredeken felugranak, akkor sürgős lesz a hitelszerződés a kormánynak.
Tiszta kép
A költségvetés nyár eleji benyújtása és a főbb sarokszámok elfogadása azt a célt szolgálja, hogy a kormány minél hamarabb eredményre jusson az IMF-fel való tárgyalásokon – mondta el lapunknak több kormánypárti képviselő. Ismertetésük szerint a stabilitás mindenképpen elsőrendű szempont, ráadásul tiszta képet alkothat mindegyik ágazat. Szóltak arról is, hogy a korai beterjesztés révén van idő a különféle szakterületek közti viták lefolytatására, és nem „rohamtempóban” kell tető alá hozni a büdzsét. A fideszes képviselők szerint a kormány célja az volt a benyújtással, hogy a nemzetközi tárgyalásokon kész tényekkel tudjon előállni, ami mindenképpen segítheti a megegyezést.
Matolcsy: Kiállították a bizonyítványt
Magyarország helyreállította az államháztartás egyensúlyát, ezt a bizonyítványt az Ecofin állította ki, amikor visszavonta az európai uniós kohéziós alapokra vonatkozó felfüggesztését – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén. Rámutatott: az EU pénzügyminiszteri tanácsa, az Ecofin megállapította, hogy Magyarországnak példátlan gyorsasággal sikerült helyreállítania az államháztartás pénzügyi egyensúlyát.
Banai Péter Benő a 2013-as büdzsét a stabilitás és a szerkezetátalakítás költségvetésének nevezte. Közölte: a javaslat 1,6 százalékos növekedéssel számol, az export növekedését 8,8 százalékra tervezi a kormány, a behozatal várhatóan 8 százalékkal bővül. Az NGM költségvetésért felelős államtitkára kiemelte: jövőre a folyó fizetési mérleg ismét aktívumot ér majd el, a kormány azt várja, hogy a többlet 4 milliárd euró lesz. Elmondta: az eurózónabeli bizonytalanságok, a makrogazdasági kockázatok miatt a 2013-as költségvetést jelentős tartalékokkal állították össze, így például az Országvédelmi Alap tartalékát százmilliárd forintban határozta meg a kormány.
Rendben van?
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint a jövő évi költségvetésben előirányzott adóbevételek 58 százalékát megalapozottnak, 12 százalékát részben megalapozottnak tartja az ÁSZ, az adóbevételek 30 százaléka azonban nem alátámasztott, és a számvevőszék szerint az előirányzat összegében nem is teljesíthető. Az ÁSZ elnöke arról is szólt: az államadósság jövő évi mértéke megfelel a stabilitási törvény előírásainak, miután az adósság a 2012 végi 78 százalékról a jövő év végére 76,8 százalékra csökken.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke leginkább azt kifogásolta, hogy a tervezett költségvetési bevételek egyik legjelentősebb tételét, a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését, az annak mértékére megszabott 283 milliárd forint beszedhetőségét nem támasztotta alá a nemzetgazdasági tárca hatástanulmánnyal. Véleménye szerint ugyanakkor jövőre az államháztartási hiány a GDP 3 százaléka alatt lesz.
Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára úgy látja, az EU pénzügyminisztereinek múlt pénteki döntése egyértelműen pozitív jelzés, mert egyrészt megerősíti a magyar gazdaságpolitika hitelessége iránti bizalmat, másrészt felgyorsíthatja az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalások menetét, miután jelzi, hogy a magyar költségvetés rendben van.
