Ha akadt a történetben meglepetés, akkor legfeljebb az, hogy az újraindítást sürgetők erőfeszítései Barack Obama idején még nem értek be, csak 2020-ban, történetesen már Trump elnöksége alatt, annak is a végére. 

 – minden bizonnyal a márkanévhez és a New York-i Szabadság-szobor nőalakjának kezében tartott fáklyát idéző logóhoz is tulajdonosi jogok fűződnek. Mindenesetre e sorok írásakor a weboldaluk vezető helyén Lakner Zoltánnal, illetve a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi szakértőjével tekinthető meg egy-egy beszélgetés. 

Persze, virágozzék száz virág, de miért kell nekünk fizetnünk ezt? – tették fel a kérdést Washingtonban. 

(Más kérdés, jó-e az bárkinek, ha a magyar–amerikai kapcsolatok talán történelmileg legkártékonyabb alakja dicsérgeti…) Vagy akkor, amikor a magyarul olvasók a Soros Györgyhöz köthető módon is pénzelt Átlátszó, illetve az időnként titkosszolgákat megszégyenítően értesült Direkt36 cikkeit is tanulmányozhatják, ha úgy tartja kedvük?

De a magyar vonalnál sokkal többről is szó van. Komoly kétségek merültek fel az egész globális hírszolgáltatással kapcsolatban. A legnyilvánvalóbb célpont pedig a közpénzből finanszírozott média. Elon Musk, az amerikai kormányzati hatékonyságért felelős ügynökséget vezető milliárdos az év elején a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) egész hálózata – tehát nem kifejezetten a budapesti szerkesztőség –, valamint az Amerika Hangja támogatásának leállítására szólított fel, mondván: 

A Szabad Európának Prágában van a központja, de nem vennénk rá mérget, hogy Andrej Babis új kormánya is így állna hozzá az RFE/RL megtámogatásához. A helyzet ugyanis az, hogy miközben a tényleges diktatúrákban (nem a politikai okokból annak képzeltekben!), ahol alternatív hírforrások nem vagy nagyon kevéssé állnak rendelkezésre, az ilyen hírszolgálat valóban segítheti a helybéliek tájékozódását. Csak éppen nem mentesen a nagyhatalmi, geopolitikai érdekektől. A régi Szabad Európa magyar adásával kapcsolatban emlékezetes marad, ahogy a „hamarosan érkező” (de végül elmaradt) amerikai segítséggel hitegette hallgatóit az 1956-os forradalom és szabadságharc napjaiban. 

Egy szinte Rejtő Jenő-s példát pedig Kardos Péter főrabbi említett nemrég az Új Élet beszámolója szerint, az 1973-as, jom kippuri arab–izraeli háború kitörésére emlékezve: 

Kihívás éri eközben az amerikaiaknak szóló közrádiót és -televíziót is. (Ilyen is van, az NPR és a PBS, legfeljebb Magyarországon keveset hallunk róluk.) Trump ugyancsak az elfogultságra hivatkozva dollármilliárdos nagyságrendben vágta meg a támogatásukat, a republikánus többségű kongresszus pedig partner ebben. Német nyelvterületen is zúgolódnak a fősodorbeli médiával elégedetlen, egyre nagyobb tömegek: miért kell a jobboldallal szembeni propagandát hirdető, a tévéfilmekkel bezárólag a migráció iránt érzékenyítő adásokat nézniük nemhogy az adóeuróikból, de a kötelező tévédíjból?

A megfogalmazás szerint „a BBC World Service bővíti kínálatát, hogy a magyar közönség számára is elérhető legyen. A BBC News brand a pártatlanságra alapul, és a világ legnagyobb tudósítói hálózatára támaszkodva elkötelezetten küzd az álhírek ellen”. Egyelőre nem világos, pontosan mikortól és mit tervez a BBC, hogy „független és pártatlan híreket szolgáltasson a magyar közönségnek”. Az egyik kulcskérdés: lesz-e magyar aktuálpolitikai tartalmakat is készítő budapesti szerkesztőség – magától értetődően a „függetlenség” és a „pártatlanság” kikezdhetetlen londoni normáinak jegyében. A másik pedig: összefügg-e ez a Szabad Európa bezárásával?