Magyarország helyreállította az államháztartás egyensúlyát, ezt a bizonyítványt az Európai Bizottság állította ki, amikor visszavonta az EU kohéziós alapokra vonatkozó felfüggesztését – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén. Kifejtette: az EU pénzügyminiszteri tanácsa, az Ecofin megállapította, hogy Magyarországnak példátlan gyorsasággal sikerült helyreállítania az államháztartás pénzügyi egyensúlyát.
A GDP-arányos államháztartási hiány 2010-ben 4,2 százalék volt, 2011-ben egyszeri intézkedésekkel – így a magánnyugdíj-pénztári rendszer reformjával – többlettel zárt az államháztartás, amely egyszeri intézkedések nélkül is 2,47 százalékos hiányt mutatott, majd erre az évre 2,5 százalékos hiányt tervez a költségvetés. Ebben a folyamatban szokatlan eszközöket is fel kellett használni – tette hozzá a miniszter.
Matolcsy közölte: egyetért a Fidesz-frakció javaslatával, amely a kisvállalkozások járulékterheinek csökkentésére, illetve munkahelyteremtésre vonatkozik, hozzátéve, hogy a programhoz forrást kell találni.
Ezért támadták az országot
Magyarországot azért érte pénzügyi támadás 2011 októbere és 2012 tavasza között, mert nem a lakosságra és a magyar vállalkozásokra terhelte, terheli négy év alatt a 3 ezer milliárd forintos takarékossági csomagot – mondta a miniszter képviselői kérdésre válaszolva. „Azért érte előre tervezett pénzügyi támadás Magyarországot, mert érdeksérelmet okozott azoknál, akikre ezt a közel 3 ezer milliárd forintos terhet ráraktuk, ezért kapott háromszoros bóvli minősítést az ország” – jelentette ki.
Úgy fogalmazott: ha november 17-én az S&P-leminősítést nem állítjuk le – ekkor fordult az IMF-hez Magyarország –, akkor más ősz és tél köszöntött volna az országra, és emellett nagyon sokba került volna. „A hitelminősítők leminősítése nem biztos, hogy azt jelzi, hogy a kormány rosszul működik. Azt jelzi: valakinek a tyúkszemére rálépett a kormány, mégpedig a pénzügyi rendszerek, szervezetek, intézmények tyúkszemére” – mondta Matolcsy György.
Egy másik kérdésre kijelentette: az első negyedéves 0,7 százalékos GDP-csökkenésből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, lehet, hogy a második negyedéves mutató is negatív lesz, de azután növekedésnek indulhat a GDP.
Simor egyetért
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetért a jegybanktörvény módosításaival – mondta Simor András, a gazdasági bizottság ülésén. A jegybankelnök ugyanakkor kifejtette: továbbra is úgy gondolják, nincs szükség az MNB monetáris tanácsa és az alelnökök létszámának további bővítésére. Hangsúlyozta ugyanakkor: el tudják fogadni, hogy a kormány és a parlament nem nevez ki új tagokat a következő 9 hónapban. Az MNB elnöke aláhúzta: hosszabb távon jobbnak tartanák, ha az MNB elnökének lenne véleménynyilvánítási joga a monetáris tanács tagjaival kapcsolatban, beleértve az alelnököket is
Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága előtt Banai Péter helyettes államtitkár kiemelte: a kormánynak szándéka, hogy megkösse az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a megállapodást, ennek révén várhatóan csökken majd Magyarország országkockázati felára, csökkenhet az államadósság finanszírozási költsége is, így kisebb lehet a büdzsé kamatkiadása.
A stabilitás költségvetése
Banai Péter Benő a 2013-as büdzsét a stabilitás és a szerkezetátalakítás költségvetésének nevezte. Közölte: a javaslat 1,6 százalékos növekedéssel számol, az export növekedését 8,8 százalékra tervezi a kormány, a behozatal várhatóan 8 százalékkal bővül. Kiemelte: jövőre a folyó fizetési mérleg ismét aktívumot ér majd el, a kormány azt várja, hogy a többlet 4 milliárd euró lesz. Elmondta: az eurózónabeli bizonytalanságok, a makrogazdasági kockázatok miatt a 2013-as költségvetést jelentős tartalékokkal állították össze, így például az Országvédelmi Alap tartalékát 100 milliárd forintban határozta meg a kormány.
A helyettes államtitkár aláhúzta: az államháztartási hiány a GDP 2,2 százaléka lesz az uniós módszertan szerinti elszámolás alapján, egyúttal az államadósság GDP-hez mért szintje jövőre az idei 78 százalékról 76,8 százalékra csökken majd. A költségvetési törvényjavaslat szerint az uniós normák szerinti elsődleges egyenleg a GDP-hez mérten 2 százalékos többletet mutat, az adósságszolgálat a GDP 4,2 százalékát teszi ki. Képviselői kérdésre válaszolva Banai Péter Benő elmondta: az egészségügyben a tervezett béremelések fedezetét a jövedéki adók területén várható adóemelés nyújtja majd.
Három százalék alatt a hiány
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke elmondta: a jövő évi költségvetésben előirányzott adóbevételek 58 százalékát megalapozottnak, 12 százalékát részben megalapozottnak tartja az ÁSZ, az adóbevételek 30 százaléka azonban nem alátámasztott, és a számvevőszék szerint az előirányzat összegében nem is teljesíthető. Az ÁSZ elnöke arról is szólt: az államadósság jövő évi mértéke megfelel a stabilitási törvény előírásainak, miután az adósság a 2012. végi 78 százalékról a jövő év végére 76,8 százalékra csökken.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke leginkább azt kifogásolta, hogy a tervezett költségvetési bevételek egyik legjelentősebb tételét, a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését, az annak mértékére megszabott 283 milliárd forint beszedhetőségét nem támasztotta alá a nemzetgazdasági tárca hatástanulmánnyal. Véleménye szerint ugyanakkor jövőre az államháztartási hiány a GDP 3 százaléka alatt lesz.
Pozitív jelzés
Földiák Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője az európai ügyek bizottsága ülésén ismertette, hogy a kormány a bruttó hazai termék (GDP) 1,6 százalékos bővülésével számol 2013-ban, amelyet elsősorban a nettó export bővülésére alapoz a kabinet. Szólt arról is, hogy jövőre összesen a GDP 6,5 százalékának megfelelő összeg áll Magyarország rendelkezésére európai uniós forrásokból.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az ülésen kiemelte: az EU pénzügyminisztereinek múlt pénteki döntése egyértelműen pozitív jelzés, mert egyrészt megerősíti a magyar gazdaságpolitika hitelessége iránti bizalmat, másrészt felgyorsíthatja az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalások menetét, miután jelzi, hogy a magyar költségvetés rendben van.
Csath Magdolna közgazdász is úgy vélekedett egy interjúban, hogy a kormány az elmúlt időszak programjaiban igyekezett meglépni azt, amiket a Nemzetközi Valutaalap akarna, így az IMF ezek után nagyon sokat már nem kérhet, ilyen módon már készen vagyunk a tárgyalásokra.
Kilenc év után
Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) június 22-én érvénytelenítette a Magyarországnak szánt kohéziós források felfüggesztéséről szóló korábbi döntését. A döntés kapcsán Giró-Szász András kormányszóvivő azt emelte ki, hogy a költségvetés számainak köszönhetően 9 év után először megszűnhet Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárás. „Tehát az Európai Unió összes pénzügyminisztere (...) lényegében minden költségvetési számot hitelesnek, megbízhatónak és tarthatónak ítélt” – fűzte hozzá.
Elemzők szerint várható volt a pénteki uniós döntés, emlékeztetettek arra, hogy az egy hete már megszellőztetett hírt napról napra egyre többen megerősítették mind hazai, mind brüsszeli forrásból. Az Európai Unió dán elnökségének nevében Margrethe Vestager pénzügyminiszter pedig azt emelte ki, hogy Magyarország ismét a helyes úton jár.
