Magyarország helyreállította az államháztartás egyensúlyát, ezt a bizonyítványt az Európai Bizottság állította ki, amikor visszavonta az EU kohéziós alapokra vonatkozó felfüggesztését – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén. Kifejtette: az EU pénzügyminiszteri tanácsa, az Ecofin megállapította, hogy Magyarországnak példátlan gyorsasággal sikerült helyreállítania az államháztartás pénzügyi egyensúlyát.
A GDP-arányos államháztartási hiány 2010-ben 4,2 százalék volt, 2011-ben egyszeri intézkedésekkel – így a magánnyugdíj-pénztári rendszer reformjával – többlettel zárt az államháztartás, amely egyszeri intézkedések nélkül is 2,47 százalékos hiányt mutatott, majd erre az évre 2,5 százalékos hiányt tervez a költségvetés. Ebben a folyamatban szokatlan eszközöket is fel kellett használni – tette hozzá a miniszter.
Matolcsy közölte: egyetért a Fidesz-frakció javaslatával, amely a kisvállalkozások járulékterheinek csökkentésére, illetve munkahelyteremtésre vonatkozik, hozzátéve, hogy a programhoz forrást kell találni.
Ezért támadták az országot
Magyarországot azért érte pénzügyi támadás 2011 októbere és 2012 tavasza között, mert nem a lakosságra és a magyar vállalkozásokra terhelte, terheli négy év alatt a 3 ezer milliárd forintos takarékossági csomagot – mondta a miniszter képviselői kérdésre válaszolva. „Azért érte előre tervezett pénzügyi támadás Magyarországot, mert érdeksérelmet okozott azoknál, akikre ezt a közel 3 ezer milliárd forintos terhet ráraktuk, ezért kapott háromszoros bóvli minősítést az ország” – jelentette ki.
Úgy fogalmazott: ha november 17-én az S&P-leminősítést nem állítjuk le – ekkor fordult az IMF-hez Magyarország –, akkor más ősz és tél köszöntött volna az országra, és emellett nagyon sokba került volna. „A hitelminősítők leminősítése nem biztos, hogy azt jelzi, hogy a kormány rosszul működik. Azt jelzi: valakinek a tyúkszemére rálépett a kormány, mégpedig a pénzügyi rendszerek, szervezetek, intézmények tyúkszemére” – mondta Matolcsy György.
Egy másik kérdésre kijelentette: az első negyedéves 0,7 százalékos GDP-csökkenésből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, lehet, hogy a második negyedéves mutató is negatív lesz, de azután növekedésnek indulhat a GDP.
Simor egyetért
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetért a jegybanktörvény módosításaival – mondta Simor András, a gazdasági bizottság ülésén. A jegybankelnök ugyanakkor kifejtette: továbbra is úgy gondolják, nincs szükség az MNB monetáris tanácsa és az alelnökök létszámának további bővítésére. Hangsúlyozta ugyanakkor: el tudják fogadni, hogy a kormány és a parlament nem nevez ki új tagokat a következő 9 hónapban. Az MNB elnöke aláhúzta: hosszabb távon jobbnak tartanák, ha az MNB elnökének lenne véleménynyilvánítási joga a monetáris tanács tagjaival kapcsolatban, beleértve az alelnököket is
Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága előtt Banai Péter helyettes államtitkár kiemelte: a kormánynak szándéka, hogy megkösse az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a megállapodást, ennek révén várhatóan csökken majd Magyarország országkockázati felára, csökkenhet az államadósság finanszírozási költsége is, így kisebb lehet a büdzsé kamatkiadása.
A stabilitás költségvetése
Banai Péter Benő a 2013-as büdzsét a stabilitás és a szerkezetátalakítás költségvetésének nevezte. Közölte: a javaslat 1,6 százalékos növekedéssel számol, az export növekedését 8,8 százalékra tervezi a kormány, a behozatal várhatóan 8 százalékkal bővül. Kiemelte: jövőre a folyó fizetési mérleg ismét aktívumot ér majd el, a kormány azt várja, hogy a többlet 4 milliárd euró lesz. Elmondta: az eurózónabeli bizonytalanságok, a makrogazdasági kockázatok miatt a 2013-as költségvetést jelentős tartalékokkal állították össze, így például az Országvédelmi Alap tartalékát 100 milliárd forintban határozta meg a kormány.
A helyettes államtitkár aláhúzta: az államháztartási hiány a GDP 2,2 százaléka lesz az uniós módszertan szerinti elszámolás alapján, egyúttal az államadósság GDP-hez mért szintje jövőre az idei 78 százalékról 76,8 százalékra csökken majd. A költségvetési törvényjavaslat szerint az uniós normák szerinti elsődleges egyenleg a GDP-hez mérten 2 százalékos többletet mutat, az adósságszolgálat a GDP 4,2 százalékát teszi ki. Képviselői kérdésre válaszolva Banai Péter Benő elmondta: az egészségügyben a tervezett béremelések fedezetét a jövedéki adók területén várható adóemelés nyújtja majd.
Három százalék alatt a hiány
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke elmondta: a jövő évi költségvetésben előirányzott adóbevételek 58 százalékát megalapozottnak, 12 százalékát részben megalapozottnak tartja az ÁSZ, az adóbevételek 30 százaléka azonban nem alátámasztott, és a számvevőszék szerint az előirányzat összegében nem is teljesíthető. Az ÁSZ elnöke arról is szólt: az államadósság jövő évi mértéke megfelel a stabilitási törvény előírásainak, miután az adósság a 2012. végi 78 százalékról a jövő év végére 76,8 százalékra csökken.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke leginkább azt kifogásolta, hogy a tervezett költségvetési bevételek egyik legjelentősebb tételét, a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését, az annak mértékére megszabott 283 milliárd forint beszedhetőségét nem támasztotta alá a nemzetgazdasági tárca hatástanulmánnyal. Véleménye szerint ugyanakkor jövőre az államháztartási hiány a GDP 3 százaléka alatt lesz.
Orbán Viktor
Orbán Viktor: Lázárt elvesztettük! + videó
