Drága a belépőjegy az IMF-tárgyalásokra

Nagy ára van az IMF-tárgyalásoknak Csath Magdolna közgazdász szerint, átmenetileg ugyanis kismértékben mélyíti a recessziót a belépő.

2012. 06. 25. 9:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mostanra tisztán látszik, mekkora kárt okoz hazánknak a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás: hiába állította le hazánk ellen az Európai Bizottság, ahhoz hogy a nemrégiben megvont kohéziós pénzek visszatartott részét újra lehívhassuk, el kell telnie még majdnem egy évnek, Brüsszel ugyanis látni kívánja, hogy valóban teljesültek-e az ígért számok 2012-t illetően. A háttérről és a várható következményekről Csath Magdolna közgazdász beszélt a Magyar Televízió reggeli háttérműsorában.

Sikerülni fog a 3 százalék

– Úgy gondolják az Európai Unió vezetői, hogy megvárják az idei költségvetés tényleges adatait, illetőleg mi lesz a 2013-as költségvetésben. Legkorábban körülbelül 2013 tavaszán kerülhet újra napirendre ez a téma; addig viszont, úgy fogalmaznak a szakértők és a pénzügyminiszterek, Magyarországon gigantikus kiigazításokra van szükség. Tehát még mindig azt várják, hogy szerkezeti átalakítás és tartós 3 százalék alatti költségvetési hiány lesz.

Hogy ezeket az elvárásokat a jelenleg készülő, egyébként igen szigorú költségvetés részleteinek ismeretében fogalmazzák-e meg, a közgazdász azt mondja, jó néven veszik a konvergenciatervet, melyet benyújtott a kormány, és úgy gondolják, hozni fogja a 3 százalék alatti deficittervet, de még nem egészen biztosak benne, hogy megvalósítható lesz, ezért várnak tavaszig.

Nekik sem érdekük

– Azt, hogy felszabadítják végül a kohéziós forrásokat, tudtuk. Úgy vélem, senki nem gondolta komolyan, hogy nem fogunk hozzáférni. Ez fenyegetettség volt „csak” – világít rá Csath, aki szerint nem lett volna érdeke az EU országainak, hogy elvegyen Magyarországtól bármi pénzt, a nekünk járó összeg 29 százalékát, amelyet jövő év január 1-jével zárolták volna. Már csak azért sem érdekük – folytatja –, mert az uniós projektekben számos külföldi cég vesz részt nagy arányban, és ilyen módon a pénz egy része hozzájuk kerül, a célzata pedig csupa olyan terv, amit Brüsszel már jóváhagyott. – Lehet térkövezni például, de ez csak egy rosszindulatú megjegyzés volt – tette hozzá Csath Magdolna.

Arról, hogy az utóbbi időszak után már hivatalosan is egyre több dicséretet kap a kormány a szitokáradat után külföldről, a professzor úgy vélekedik: ez ügyes dolog, itt arra készült fel a konvergenciatervvel és egyéb állami programokkal a kormány, hogy gyakorlatilag amit az IMF akarna Magyarországtól, az addigra legyen meg. – Kőkemény megszorítás van Magyarországon, azt hiszem, ezt mindenki tudja. Ehhez képest nagyon sokat már nem kérhet az IMF, ilyen módon már készen vagyunk a tárgyalásokra. Ugyanakkor a gazdaságban is érződik ennek a negatív hatása: tovább romlott annak az esélye, hogy 0,5 százalékos legyen a GDP csökkenése, most már mínusz 0,7-nél tartunk. A recesszió erősödik Magyarországon, ezért nehéz lesz tartani a hiánycélt, mert az látszik belőle, hogy nem működnek a cégek, és az emberek sem fognak fogyasztani – vélekedik a közgazdász.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.