Petesejt-donáció: mutatjuk, mit lehet eddig tudni a rendeletről

Történelmi mérföldkőhöz ért a hazai meddőségi ellátás, két-három év, és statisztikailag érzékelhető lesz a lombikprogramokból születő gyermekek aránya. Takács Péter egészségügyi államtitkár közölte, már a parlament előtt van a petesejt-donáció kompenzációról szóló törvényjavaslat.

A petesejt-donáció kompenzált, szabályozott formájának bevezetése történelmi mérföldkő a hazai meddőségi ellátásban – tájékoztatta lapunkat a Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkársága. Mint arról beszámoltunk, jövő év januártól kompenzációs díjat kaphatnak a petesejtdonorok és a beavatkozásra vállalkozó nőknek a mindenkori minimálbér dupláját fizeti majd az állam. Az erről szóló törvényjavaslat már a parlament előtt van, ezzel pedig új szintre emelhetik a hazai meddőségi ellátást. 

Petesejt-donáció: két-három éven belül statisztikailag is érzékelhető lesz a lombikprogramokból születő gyermekek aránya (Fotó: Pexels)

– Ez az intézkedés először teremti meg annak lehetőségét, hogy a nők – akik önként vállalják a petesejt adományozását – anyagi ellentételezésben részesülhessenek, miközben szigorú egészségügyi és etikai keretek között történik a folyamat – fogalmazott Takács Péter. 

 A fizetett petesejt-donáció bevezetése nem csupán egy új orvosi lehetőség, hanem egy rendszerszintű, nemzetstratégiai jelentőségű fordulópont a magyar meddőségi ellátásban.

 – ismertette az államtitkár, hozzátéve, hogy mindez illeszkedik a magyar kormány és az egészségügyi szakma közös céljához: hogy minden vágyott gyermek megszülethessen Magyarországon.

Több gyermek születhet petesejt-donáció kompenzáció miatt

A meddőség világszintű probléma, a WHO adatai szerint minden hatodik pár küzd valamilyen reprodukciós problémával, ezért a fejlesztések azt célozzák, hogy mind a nőknél, mind a férfiaknál hatékonyabb legyen az ellátás. A rendelkezés jelentős hatással lesz a meddőségi ellátásra, a kezelések elérhetőségére és sikerességére is. A reform eredményeként azonban:

• rövidülhet a várakozási idő,
• csökken a külföldi ellátásra szorulók száma,
• több pár juthat kezeléshez itthon,
• nő a beavatkozások sikeressége,
• és hosszabb távon tovább emelkedhet a lombikprogramokból születő gyermekek aránya.

Rámutatott, a petesejt-donáció egyik legnagyobb korlátja eddig a donorok alacsony száma volt. Az anyagi kompenzáció lehetősége viszont valószínűsíthetően növeli az adományozási hajlandóságot, így több petesejt válik elérhetővé a kezelésekhez. 

Az ellentételezéssel járó petesejt-donáció tehát egy újabb olyan reformlépés, amely a sikerességi mutatókat tovább növelheti, hiszen szélesebb körben, jobb minőségű petesejthez jutást biztosít azoknak a pároknak, ahol a női oldalról akadályozott a teherbeesés 

– ismertette.

Korábban a petesejt-donáció szigorúan korlátozott keretek között, meghatározott rokoni kapcsolatok alapján, célzott módon történt. 

Ebben az eljárási formában a donor részére térítés nem történhet, csak kevés ilyen beavatkozás zajlott le ellátórendszerünkben: 2024-ben országosan tíz, 2025-ben eddig négy alkalommal.

– A petesejtdonor-kompenzáció hatása nem azonnal, hanem fokozatosan lesz érzékelhető. A folyamat több lépcsős: először létrejön a jogszabályi és intézményi háttér, majd megindul a donorok toborzása és az első adományozások, végül a donorpetesejtből történő kezelések eredményei születnek meg. A tapasztalatok alapján 1–2 év szükséges ahhoz, hogy a beavatkozások számának növekedése statisztikai szinten is érzékelhető legyen, és 2–3 év, hogy a születések számában is látható változást okozzon egy ilyen intézkedés – ismertette.

Felidézte, 2016 óta tartó állami szerepvállalás – a meddőségi centrumok államosítása, a finanszírozás kiszélesítése, az adatalapú működés és a szakmai protokollok egységesítése – már most látványos eredményeket hozott. A lombikeljárásokból született gyermekek száma az elmúlt években megduplázódott, és a rendszer nemzetközi mércével is hatékonyabbá vált.

– Az előttünk álló feladatok azonban továbbra is sokrétűek: ezek közé tartozik a szakemberképzés és humánerőforrás-fejlesztése, a Humánreprodukciós Igazgatóság már elindította négy új szakképzés kidolgozását, amely az embriológus, andrológus, reprodukciós szakember és asszisztens utánpótlását biztosítja. Ez kulcseleme annak, hogy a megnövekedett igényekhez megfelelő számú szakember álljon rendelkezésre, azonban a szakembergárda kinevelése is időbe telik – jelezte.

Az államtitkár a regionális hozzáférés javításáról felidézte, 2024-től működnek a Meddőségi Szakambulanciák a vármegyei kórházakban, amelyek a kisebb településeken élők számára is könnyebbé teszik a kivizsgálást és a kezelések megkezdését. 

Takács Péter szerint ugyanakkor a termékenységtudatosság erősítése is éppen olyan fontos feladat, mint a szakemberképzés vagy a szakambulanciákhoz való hozzáférés.

 – A meddőség kezelése a megelőzéssel és a korai felismeréssel kezdődik, így az olyan életmód-kockázatok, mint az elhízás, dohányzás, valamint a késői gyermekvállalás miatti rizikók csökkentése is kiemelt feladatunk. Ebben segítenek vagyottgyermekekert.hu kampányai is – tájékozatott, kiemelve, hogy 

a következő időszak egyik legfontosabb feladata lesz a jogszabályi és etikai háttér fejlesztése, vagyis a petesejt-donáció új szabályozása, az anonim és irányított donáció feltételeinek rögzítése, a donorjogok védelme és az etikai keretrendszer kidolgozása.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)