Egyensúlyban a nagyhatalmak között: India az űrverseny élvonalában

2025-ben India olyan fordulóponthoz érkezett az űrkutatásban, amely egyszerre szól a nemzeti önállóságról és a nagyhatalmi együttműködésről. Narendra Modi miniszterelnök bejelentette az ország első saját űrállomását, a Bharatiya Antariksh Stationt, miközben India már az amerikai vezetésű Artemis-egyezmények tagjaként fér hozzá fejlett NASA-technológiákhoz. Az év történelmi indítások, ambiciózus nemzeti célok és látványos nemzetközi együttműködések sorát hozta – mindezt egy olyan geopolitikai közegben, ahol India egyszerre próbál a kínai-amerikai verseny fölött maradni, és saját erőből is űrnagyhatalommá válni.

A SpaceX Falcon 9 rakétája Fotó: MANUEL MAZZANTI Forrás: NurPhoto

2025. augusztus 23-án, a Nemzeti Űrnapon Narendra Modi indiai miniszterelnök bejelentette, hogy India megkezdi saját nemzeti űrállomásának kiépítését. A nyilvánosság előtt bemutatta a Bharatiya Antariksh Station (BAS) modelljét is, amelynek első modulját 2028-ban tervezték pályára állítani. Modi ezzel párhuzamosan arra ösztönözte az indiai startupokat, hogy öt éven belül hozzanak létre öt, egymilliárd dollár feletti értékű űripari vállalatot, és növeljék az éves rakétaindítások számát ötvenre – ezzel erősítve India gyorsan növekvő űrgazdaságát.

2025. augusztus 18-án, Shubhanshu Shukla, az ISRO űrhajósa és Narendra Modi indiai miniszterelnök újdelhi rezidenciájában (Fotó: - / PIB)

A bejelentés előtt néhány nappal Modi Újdelhiben fogadta Shubhanshu Shuklát, az ISRO űrhajósát, aki az Axiom–4 küldetés tagjaként jutott el a Nemzetközi Űrállomásra. A találkozó jól jelezte, mennyire fontos szerepet kapott India emberes űrprogramja az ország jövőképében.

India űrdiplomáciai helyzetképe azonban már korábban átalakult. 2023 júniusában az ország csatlakozott az Egyesült Államok által vezetett Artemis-egyezményekhez, amelyek a Hold kutatására és a Föld-Hold térség jövőbeli szabályozására összpontosítanak. 

A csatlakozás megnyitotta az utat India előtt a fejlett amerikai technológiák, a NASA-partnerségek és a nagyobb nemzetközi láthatóság felé. Ugyanakkor a BAS bejelentése azt is jelezte, hogy India mindezzel együtt szeretné megőrizni saját stratégiai autonómiáját – ez pedig új kérdéseket vetett fel az ország űrdiplomáciájának jövőjéről.

India űrpolitikája a hidegháborús nem elköteleződésből nőtt ki, amely akkor is egyensúlyozásra épült a nagyhatalmak között. A Szovjetunióval indította első műholdját és első űrhajósát, majd az amerikai szankciók idején saját fejlesztésekbe kezdett, például a PSLV hordozórakéta megalkotásával. A 2000-es évektől a NASA-val való együttműködés is bővült, többek között a Chandrayaan–1 küldetésnél. 

CMS-03 (Fotó: R. SATISH BABU / AFP)

Mára India többpólusú megközelítést alkalmaz: egyszerre épít kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, Európával és Japánnal, ugyanakkor távol tartja magát a Kína és Oroszország által vezetett ILRS kezdeményezéstől

 – számolt be róla a The Diplomat.

Az Artemis-egyezmények komoly előnyt jelentettek India számára, hiszen hozzáférést biztosítottak olyan programokhoz, mint a NASA–ISRO közös radarprojekt vagy az Axiom–4 űrrepülés, amely révén indiai űrhajós juthatott az ISS-re. Ezek a lépések növelték az ország presztízsét és szerepét a Globális Dél képviselőjeként. Ugyanakkor az Artemis keretében tervezett jövőbeli holdi erőforrás-kitermelési szabályok idővel szembe kerülhetnek India korábbi, a békés és egyenlő hozzáférést hangsúlyozó álláspontjával.

Az Axiom-4 küldetés (Fotó: HANDOUT / NASA+)

Eközben a BAS űrállomás terve India számára a technológiai önállóság lehetőségét jelentette. 

Az új űrállomás lehetővé tenné, hogy az ország saját emberes űrprogramot működtessen, és csatlakozzon ahhoz a szűk körű csoporthoz, amely képes tartós emberi jelenlétet fenntartani az űrben.

Ez azonban hatalmas anyagi és technológiai kihívást is volt: az évi 3 milliárd dollár körüli fenntartási költség, a kritikus alkatrészekre vonatkozó exportkorlátozások, a szakképzett munkaerő hiánya és a hazai magánszektor korlátozott befektetési hajlandósága mind akadályokat gördítettek a projekt elé.

India mindeközben a globális Dél egyik meghatározó hangjaként lépett fel a nemzetközi fórumokon, hangsúlyozva az űr békés, fenntartható és mindenki számára elérhető felhasználását. 

„Takarékos innovátorként” továbbra is alacsony költségű, de hatékony küldetésekkel – például a Mars Orbiterrel vagy a Chandrayaan–3-mal – segítette a fejlődő országokat a műholdas adatokhoz és űripari képességekhez való hozzáférésben.

What a moment! #LVM3M5 lifts off with #CMS03, marking another milestone in India’s space journey. Relive the liftoff highlights pic.twitter.com/HOPEvYYljK

— ISRO (@isro) November 2, 2025

India hosszú távú űrstratégiája ugyanakkor komoly dilemmákal szembesül. A következő évtizedben három út áll az ország előtt:

• az Artemis-egyezményekre támaszkodva lemondhat részben saját autonómiájáról,
• a BAS-t középpontba állítva egyedül is haladhat tovább, vállalva a technológiai elszigetelődés kockázatát,
• vagy próbálhatja továbbra is egyensúlyban tartani mindkét irányt, miközben a Globális Dél legitim képviselőjeként marad jelen.

Hogy India végül merre tart majd, azt nem pusztán a geopolitikai szövetségek határozzák meg, hanem az, hogy képes lesz-e fenntartani ezt az egyensúlyt egy gyorsan változó, egyre élesebb amerikai-kínai versenyben.

 Ha ez sikerül, India nemcsak résztvevője, hanem alakítója is lehet a 21. század globális űrgazdaságának.

India 2025-ös űrtevékenysége

2025-ben India űrprogramja sorra érte el a fontos mérföldköveket. Az év januárjában az ISRO végrehajtotta a sriharikotai űrkikötő történetének 100. indítását: a GSLV-F15 rakéta 06:23-kor emelkedett a magasba, fedélzetén az NVS-02 navigációs műholddal. Májusban következett a 101. küldetés, amikor a PSLV-C61 rakéta sikeresen pályára állította az EOS-09 Föld-megfigyelő műholdat, amely a bolygó folyamatos megfigyelését szolgálja.

⚡Isro's 100th rocket launch from Sriharikota successful; GSLV-F15 places navigation satellite NVS-02 in orbit

ISRO launches GSLV-F15/NVS-02 mission from Satish Dhawan Space Centre in Andhra’s Sriharikota. pic.twitter.com/kRheDvZxP4

— The Tradesman (@The_Tradesman1) January 29, 2025

Júliusban újabb fordulóponthoz érkezett India és az Egyesült Államok közös projektje: elindult a NISAR, a világ első NASA–ISRO együttműködésben fejlesztett radaros Föld-megfigyelő küldetése, amely példátlan pontossággal figyeli bolygónk változásait – számolt be az ISRO honlapján.

Az év őszén India először vett részt a világ legnagyobb Hold–Mars analóg küldetésében is: az Aaka Space vezetésével októberben 17 nemzetközi analóg modul tesztelte a hosszú távú űrbéli emberi tartózkodást.

Az év végére az ISRO újabb jelentős teljesítményt mutatott fel: sikeresen felbocsátotta az indiai haditengerészet új, 4,4 tonnás GSAT-7R (CMS-03) kommunikációs műholdját. A rakéta a Satish Dhawan Űrközpontból indult, az LVM3 hordozórakétával, amely 179 km magasságból, 10 km/s sebességnél választotta le a műholdat – számolt be az ANI News.

2025 így India egyik legaktívabb és legsikeresebb éve lett az űrkutatásban, amelyben egymást érték a történelmi indítások, nemzetközi együttműködések és technológiai előrelépések.

Borítókép: A SpaceX Falcon 9 rakétája (Fotó: AFP)