Az Országgyűlés honlapján olvasható írásbeli válaszban Varga Mihály úgy fogalmaz: a devizatartalék szükséges szintjének meghatározása, továbbá felhasználása a korábbi és az új jegybanktörvény szerint is a jegybank monetáris tanácsának kizárólagos hatáskörébe tartozik. Vagyis a jegybank által kezelt devizatartalék feletti rendelkezés joga kizárólag a jegybankot illeti meg. Ezen a szabályozáson – a nemzetközi szervezetek ajánlásával egyetértésben – a magyar kormány nem kíván változtatni – fűzte hozzá.
A magyar kormány abban érdekelt, hogy a magyarországi devizatartalékok szintje minél magasabb legyen, és ezáltal elősegítse a gazdaság stabilitását – jegyezte meg a tárca nélküli miniszter.
Új elemek
A jegybanktörvény módosításába új elemként került be, hogy a deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok – amennyiben azok nem minősített adatok – az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvánosak. Az adatok határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt.
„Mikroinfókat” nem közölnek
Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke az Országgyűlés költségvetési bizottságában hangsúlyozta: a devizatartalék stratégiai alakulásáról továbbra is a korábbi negyedéves rendszerességgel tájékoztat majd az MNB. Hozzátette: a jegybank vezetése azonban nem kíván a tartalékok szerkezetére „mikroinfókat” közölni, a jegybank kívánja eldönteni, milyen mélységig, milyen részletességgel szolgáltat adatokat a devizatartalékról.
Egyhangú támogatás
Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága egyhangúlag támogatta a jegybanktörvényhez múlt héten beadott törvénymódosító javaslatot.
Karvalits Ferenc elmondta, a mostani törvénymódosítás kapcsán a jegybank továbbra is fenntartja azt az észrevételét, hogy az MNB elnökének véleményezési joga maradjon meg a monetáris tanács tagjai jelölésével kapcsolatban.
Hozzátette: továbbra is úgy látják, hogy a harmadik alelnök esetleges kinevezése, illetve a monetáris tanács létszámának növelése sem szakmailag, sem a költséghatékonyság szempontjából nem indokolt.
Van, ami megfelel, és van, ami nem
Hangsúlyozta ugyanakkor: a törvénymódosítás, ha elfogadják, teljesíti azokat az elvárásokat, amelyeket a nemzetközi szervezetek a kormány, az MNB, az Európai Bizottság, az EKB és az IMF részvételével zajlott ötoldalú egyeztetéseken megfogalmaztak.
Karvalits Ferenc a bizottság előtt is megismételte: a jegybank továbbra sem ért egyet a törvényben az MNB elnökének és alelnökeinek javadalmazására vonatkozó paragrafusokkal, azok a jegybanki alelnök állítása szerint ellentétesek az uniós jogszabályokkal.
