Vörösiszap: senki sem tudta elképzelni, hogy a gát átszakadhat

Az ajkai timföldgyár veszélyhelyzetek kezelésére kidolgozott tervei szerint egy esetleges gátszakadáskor összesen mindössze 400 ezer köbméternyi vörösiszap és víz elegye ömölhetett volna ki a tározóból.

A bíróság tanúként három környezetvédelmi szakembert hallgatott meg, akik közreműködtek a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. katasztrófavédelmi és kárelhárítási tervének kidolgozásában.

A tanács elnöke felolvasta a cég többször módosított 2009-es kárelhárítási tervét – amely a büntetőügy egyik bűnjele – e szerint egy esetleges gátszakadáskor 200-300 ezer köbméter víz és 50-100 ezer köbméter vörösiszap folyhat ki a tározóból. (A vádirat szerint 1 millió 755 ezer köbméternyi lúgos anyag öntötte el a településeket.)

Önszorgalomból készült a terv

Horváth Béla, a Mal korábbi környezetvédelmi vezetője a bíró kérdésére, hogy minek alapján számították ki a tervben szereplő mennyiséget, azt válaszolta: az adatot a kazetta területe és a folyadék szokásos mennyisége alapján becsülték meg. Arról is beszélt, hogy a katasztrófavédelmi tervet „önszorgalomból” készítette el a polgári védelem kérésére 1999-ben, mert erre jogszabályi előírás nem volt.

Azt mondta, hogy az akkori jogszabályi környezet „kusza volt”, a hatóságok nem voltak felkészülve a vörösiszaptér működtetésére. Előfordult, hogy ő adott tájékoztatást a jogszabályváltozásokról a zöldhatóság munkatársának. A bizonytalanság miatt az 1999-ben kötelezővé tett kárelhárítási tervhez sem tudtak segítséget kérni a környezetvédelmi hatóságtól, ezért egy külső céget bíztak meg ennek elkészítésével.

Senki sem tudta elképzelni, hogy a gát átszakadhat

Fejes Péter ügyész rámutatott a kárelhárítási terv hiányosságára: a dokumentum szerint a gátszakadást földrengés, terrortámadás vagy háborús bombatámadás idézheti elő. A tanú szerint a tervek elkészítésénél fel sem merült a katasztrófa lehetősége, mert „senki nem tudta elképzelni, hogy a gát átszakadhat”. Arra a kérdésre, hogy miért csak 400 ezer köbméterre becsülték a kiömlő anyagmennyiséget, azt felelte, hogy a készítéshez a fennálló helyzetet vették alapul, és a X-es tározó még nem készült el teljes magasságában. Az ügyész erre jelezte, hogy változatlan a kiömlő anyag becsült mennyisége a terv két évvel később módosított változatában is.

Horváth József, a kárelhárítási tervet készítő környezetvédelmi szakember elmondta, hogy külön rendelet írta elő a dokumentum ötévenkénti felülvizsgálatát, de abban sem ő, sem az őt alkalmazó Blautech Kft. nem vett részt. A tervet a megbízó adatszolgáltatása alapján készítették, arról Horváth Béla környezetvédelmi vezetővel egyeztettek. Korábban az országos környezetvédelmi hatóságnál dolgozó szakember szerint konkrét iránymutatás a terv készítéséhez nem készült, „ez új jogszabály volt 2000-ben”.

A víz is hozzájárult a katasztrófához

A nap végén utoljára meghallgatott Kajdi Sándor, aki 1995-ös elbocsátásáig kilenc éven át volt a cég környezetvédelmi vezetője, indulatoktól sem mentes vitát követően visszavonta több, a nyomozás során tett vallomását, a többi között azt, hogy a X-es tározón lévő víz mennyisége hozzájárult a katasztrófához.

A tárgyalás csütörtökön újabb tanúk meghallgatásával folytatódik.

A Mal Zrt. Ajka melletti 10-es tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – az ügyben indult büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.