A kibocsátás pontot tett rengeteg dolog végére, eldőlt, hogy Magyarország képes finanszírozni önmagát, van bizalom a magyar gazdaság iránt – mondta el a kormányszóvivő a héten végrehajtott, 3,25 milliárd dolláros magyar szuverén kötvénykibocsátással kapcsolatban. Mi lenne ez más, mint a bizalom jele? – tette fel a kérdést, hozzátéve: ezeket a kötvényeket 12 milliárdnyi értékben, hatszoros túljegyzés mellett kötötték le. Giró-Szász szerint nem szerencsés, hogy az ellenzéki politikusok nem tekintik sikernek például azt, hogy Magyarország visszatér a nemzetközi tőkepiacra, „mértékkel és mértékletességgel gondolkozó politikus az ország sikerét – még ha ellenzéki is – elkönyveli”.
Arra a kérdésre, hogy a sikeres kibocsátást követően aktuális-e még a kabinet szándéka, miszerint meg kíván egyezni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), azt mondta, az IMF két és fél százalékos kamattal terhelt hitele csak addig a kvótamennyiségig érvényes, amennyit az állam befizet, „ha többet kérünk, több a kamat”. Így az a körülbelül 4,3 százalékos kamat, ami a kötvényeken van, meggyezik azzal, amit az IMF szabna ki Magyarországra. Hangsúlyozta emellett, hogy hazánk nem tért le arról az útról, amin idáig járt. Továbbra is szívesen fogadja az általa elfogadhatónak tartott hitelkonstrukciókat, de a Gyurcsány–Bajnai-korszakban megkötöttekre nincsen szükség.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtök reggeli közleménye alapján 2012-ben a magyar gazdaság teljesítménye 1,7 százalékkal esett vissza. Gíró-Szász András a Rájátszás stúdiójában erre úgy reagált: nemzetközi tendenciáról van szó. Azokban az országokban, ahol magas az államadósság, nincsen szabad mozgástér arra, hogy ők maguk élénkítsék a növekedést, így harapófogóba kerülnek – emelte ki. Rámutatott: fontos, hogy a kormány továbbvigye azt a politikát, amit idáig folytatott, ugyanakkor jó jel, hogy az Európai Unió 2013-ra növekedést prognosztizál hazánkban, ellentétben a többi tagországgal. Elmondta azt is, a kabinet határozottan állítja, nem lesz olyan költségvetés, ami engedné, hogy a hiány 3 százalék fölé menjen.
„A magyar kormány hatékony és következetes érdekérvényesítéséről van szó, amit nem bonyolult megérteni a parlamenti padsorok másik oldaláról sem” – utalt Giró-Szász Orbán Viktor az Országgyűlés tavaszi ülésszakát elindító felszólalására, amelyben a miniszterelnök arról beszélt, Magyarország legnagyobb sikere, hogy a lehető legkedvezőbb pozícióba került a következő hétéves uniós költségvetési ciklusban. A kormányszóvivő fontosnak nevezte, hogy az Orbán-kormány az elődeivel ellentétben komoly szövetségeseket szerzett. Példaként többek között a visegrádi országokat és Franciaországot említette.
Azzal kapcsolatban, hogy a jövőben csak a közoktatásért felel Hoffmann Rózsa,a felsőoktatást pedig az ELTE volt rektora, Klinghammer István felügyeli, azt mondta, már 2010-ben világossá tette a kormány, hogy az oktatás falnak ütközött, ezért átalakításokra van szükség. Jelezte, egyszerre indították meg a köznevelés és a közoktatás területén is a változásra irányuló folyamatokat. „Egymillió fölötti diákszám, 40 fölötti felsőoktatási intézményszám, évfolyamonként 890-900 ezer diák, ez hatalmas feladat volt” – összegzett Gíró-Szász. A sajtóértesülésekre, miszerint L. Simon László kultúráért felelős államtitkárt felmentik, azt felelte, pénteken tartanak sajtótájékoztatót, ahol minden változásról beszámolnak.
Nagyon fontos, hogy különválasszuk a célokat, ne keverjük össze azokat az eszközökkel – mondta azzal kapcsolatban, hogy a vízközmű szektor szerint a tartalékaik lassan elfogynak. A kormány jó úton jár a célok tekintetében, az eszközök pedig világosak – húzta alá.
