Orbán: Ez Magyarország legnagyobb sikere

Magyarország legnagyobb sikere, hogy a lehető legkedvezőbb pozícióba került a következő hétéves uniós költségvetési ciklusban – mondta hétfőn az Országgyűlés tavaszi ülésszakát elindító felszólalásában Orbán Viktor.

Évi 80-90 ezer forint spórolást jelentene családonként a minimum 10 százalékos rezsicsökkentés – mondta a parlamentben Rogán Antal.

Orbán elmondta azt is: 210 milliárdos megtakarítást sikerült elérni a magyar költségvetés számára. A miniszterelnök szerint jó hír az is, hogy Közép-Magyarország már nem számít elmaradott régiónak, valamint az is, hogy a négy legszegényebb területi egységünk számára folyósított támogatás nem csökken majd. Orbán beszélt arról is, hogy Magyarország számára a mezőgazdaság kitörési pont, ezért sikernek számít, hogy az agrártámogatásokat nem érinti az uniós nyesés. Elmondta azt is: külön forrás áll majd rendelkezésre a fiatalok munkanélkülisége felszámolásának támogatására is. „Van okunk bizakodni, de nincs okunk hátradőlni: Magyarországnak most dolgoznia kell, olyan programokat kell írnunk, olyan mezőgazdaságot kell létrehoznunk, amelyek lehetővé teszik, hogy meg is érkezzenek ezek a támogatások” – mondta Orbán, hozzátéve: a források 60 százalékát új munkahelyek létrehozására kell fordítani.

„A magyar sikernek két tanulsága van; az első, hogy csak annak van becsülete, aki – akár konfliktusok árán is – kiáll az érdekeiért.” – Emlékezhetünk rá, hogy sokan biztattak minket arra: ne ugráljunk, inkább húzzuk meg magunkat a szőnyeg alatt, különben pórul járunk – tette hozzá a kormányfő. Hangsúlyozta: mi szakítottunk ezzel, és a megállapodás is bizonyítja, hogy ez a helyes út, Magyarország kiállt magáért és jól járt. Hazánk határozottan ragaszkodott álláspontjához, Brüsszelben pedig elismerték a törekvéseket. A másik tanulság, hogy szövetségesekre van szükség, ez szintén sikerült – folytatta a miniszterelnök, hozzátéve: érvényesítettük a régió közös érdekeit, összefogva Európával. A siker kulcsa bátorságból és bajtársiasságból áll – mutatott rá a miniszterelnök. Beszéde végén Orbán köszönetet mondott a kormányzati szakértőknek, tisztviselőknek, akik „fáradhatatlanul dolgozva megteremtették a sikerek alapjait”.

Mesterházy is megszólalt

„Két számot kell hozzátenni a kormányfő beszámolójához. Az egyik az, hogy milyen euróárfolyam volt az előző, hétéves uniós ciklusra vonatkozó büdzsé elfogadásakor, és hogy mekkora volt a lakosságszám. Kevesebben vagyunk 115 ezerrel, és esett a forint az euróhoz képest” – fogalmazott Mesterházy Attila reagálásában. Az MSZP frakcióvezetője úgy vélte, mínusz 4,6 milliárd euró a mérlegünk az előzőhöz képest, de egyik szeme sír, a másik nevet, mert lehetett volna rosszabb is a helyzet. Javaslata az volt, hogy hívjuk haza az EP-képviselőinket, hogy felkészítsük őket arra, győzzék meg az uniós politikusokat, hogy növekedjen tovább az uniós költségvetés főösszege. Schiffer András megjegyezte, igaz, hogy jól jöttünk ki az uniós források számait illetően, de a nettó lehívható összeg akkor is csökkent az előző költségvetési ciklushoz képest. Kérdés, mire használja majd a kormány a rendelkezésre álló forrásokat, és hogy azok valóban célba érnek-e.

Vona Gábor az előző két kormányzati ciklus tükrében megintette a szocialistákat, akik szerinte soha nem adtak még semmit ennek az országnak, mindig csak elvettek. Orbán Viktor beszédét őszintétlennek bélyegezte, annak ellenére, hogy elismerte: a kormányfő mindent megtett a brüsszeli tárgyalások során. „A lényegi kérdés ugyanakkor nem az uniós válság – vélte a Jobbik frakcióvezetője –, hanem az, hogy az Európai Unió haldoklik. Az uniós csatlakozás nem történelmi kompenzáció, hanem történelmi bűncselekmény volt. Fel kell tennünk a kérdés: mi a célunk az unión belül?” – érdeklődött Vona, aki népszavazást javasolt ezzel kapcsolatban.

Rogán a lényeget is elmondta

„Az a lényeg, hogy mennyivel kapunk több pénzt annál, mint amennyit befizetünk” – szögezte le az uniós források kapcsán tett reagálásában a Fidesz frakcióvezetője. Elmondta, tagállamként Magyarországnak is hozzá kell járulnia a befizetésekhez, s hozzátette: vannak nettó befizetők, mi viszont nem vagyunk azok. „Hogy mennyivel kaptunk többet? Számokban is mérhető ez, a nettó pozíciót illetően tisztán és világosan látható. Mindezt olyan időszakban sikerült elérni, amikor az uniós büdzsé viszont csökkent” – rögzítette a politikus. Kijelentette, az uniós rangsorban az egy főre jutó nettó pozíció alapján hazánk a második helyen áll. „Ezek után az, hogy nem tárgyalt sikeresen a kormány, finoman fogalmazva nem szerencsés kijelentés” – zárta reagálását. Harrach Péter úgy vélte, az, hogy a magyar „tortaszelet” nőtt az uniós keret elosztásakor, csakis a siker jele, azt viszont látni kell, hogy az Európai Unió valóban válságban van. Magyarország a KDNP frakcióvezetője szerint ebben a helyzetben két dolgot tehet: markánsan képviselheti a nemzeti érdeket, és nyithat Kelet felé. „Ezen az úton kell tovább haladnunk” – mondta Harrach Péter.

Ne akadályozzák a szocialisták

– Ezekben a napirend előtti felszólalásokban az az izgalmas, hogy a magyar politika minden fontos ügyéről szót válthatunk, messze eltávolodva az eredeti témától – kezdte viszontválaszát Orbán Viktor. Az uniós csúcs kapcsán elmondta: a számokat illetően, bár nem akar kioktatni senkit a uniós számítási módokról, csak annyit kér, hogy a szezont ne keverje senki a fazonnal. „Ha nem látják pontosan a számokat, először tájékozódjanak. Ha pedig matematikai problémáik vannak, nézzék meg, az egy főre eső támogatásokban hogy áll hazánk” – tette hozzá. „Volt péntek hajnalban egy pillanat, amikor elsők voltunk még – idézte fel a tárgyalások menetét a miniszterelnök. – Aztán Litvánia szerezte meg az első helyet, de mivel őket nem csak megszállta, de el is nyelte a Szovjetunió, az nem bántott minket. Ha a balti államok valahol előttünk végeznek, az nem bántja a magyarok igazságérzetét” – hívta a fel a figyelmet a kormányfő.

Azt javasolta az Európai Parlament szocialista képviselőinek, hogy védjék meg ezt a költségvetést, ha meg jobb születne, ne akadályozzák meg azt. Ehhez felidézte, hogy volt olyan MSZP-s EP-képviselő, aki úgy nyilatkozott: szíve szerint inkább képviselné Luxemburgot, mint Magyarországot.

Az államnak kötelessége

Orbán Viktor visszautasította a közfoglalkoztatás negatív színben való feltüntetését. „Ezzel azokat is megbánthatnánk, akik benne vannak” – tette hozzá. „A piac ad majd munkát – ezt mondták nekünk húsz éven át. De ez eddig sosem történt meg. Ezt nem várhatjuk meg, teszünk a megvalósulásáért, de addig is egyre szélesedő közmunkákat fogunk szervezni. A mi fejünkben egy olyan eszmény él, hogy aki tud dolgozni, az munkából élhessen meg. Nem a közmunka a célunk, de amíg nem lehet mindenkinek munkát adni, az államnak kötelessége közmunkát szervezni” – vázolta fel a kormány filozófiáját a kormányfő.

Az országot elhagyó pénzek kapcsán elmondta: „Mi is osztozunk az aggodalomban, ezért tárgyalásokat kezdtünk Svájccal és Ciprussal a kiment péntek visszaszerzéséről. Erről, amint lesz fejlemény, tájékoztatást nyújtunk.”

Az azonnali kérdések között az E.ON gázüzletágának megvásárlása és a magyar–orosz tárgyalások kapcsán Orbán elmondta: nemzeti érdek a tulajdonszerzés.

Orbán: Erről tudniuk kell az embereknek

– Értem én, amit ő mond arról, hogy nincs szükség kommunikációs trükkökre és óv bennünket, hogy erre az ösvényre lépjünk. Azonban a magyar kormány külföldi tárgyalásai nem igényelnek trükköket – hangsúlyozta a kormányfő Vona Gábor szavaira reagálva. Azzal kapcsolatban, hogy a kormány mire alapozza az uniós támogatások számadatait, az mondta: „Mert ez az igazság. Olyan igazság, amiről jó, ha az emberek tudomást szereznek. A magyar kormány kötelességének érzi, hogy elmondja, mennyi támogatás érkezik az Európai Uniótól, ugyanakkor ezekből a pénzekből le kell vonni azt, amit oda be kell fizetni” – tette hozzá a kormányfő. A kettő közötti különbözet marad az emberek zsebében – szögezte le a politikus. A miniszterelnök szerint a Jobbik „bele akarja rántani” a magyar politikát egy unióról szóló népszavazásba, de az unióhoz való csatlakozás mellett több érv szól, így a Fidesz támogatja ezt a tagságot, nem változtatva az előző népszavazáskor kialakult állásponton. Orbán egy, a kormány által készített számításra is felhívta a figyelmet, amelyből látszik: egy egységes kereskedelmi rendszerrel jobban jár a magyar gazdaság, mint ha a nemzetközi engedményeknek megfelelően, de nem az unió tagjaként működne.

Zárásként a hétfői vitáról úgy szólt, meggyőződése, hogy nem jó dolog, ha az ország sikere az ellenzéknek kudarc. „Ez a siker az ellenzék sikere is, annak ellenére, hogy önök ellenezték azt az irányvonalat, amit mi viszünk” – fogalmazott. „A sikereket együtt vittük véghez, azonban amit önök gondolnak, hozzátartozik a demokrácia szellemiségéhez. Ha az ország sikeres, az a magyar polgároknak is jó” – zárta szavait a miniszterelnök.