Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a rezsicsökkentésről beszélt parlamenti felszólalásában hétfőn. Kiemelte: a rendszerváltozás óta 2002 és 2010 között emelkedtek a legnagyobb mértékben a rezsiköltségek, az inflációnál sokkal nagyobb mértékben. Ezzel szemben 2010 óta a jelenlegi kormány csak az infláció alatti mértékben engedte emelkedni a rezsiárakat és voltak olyan tételek, amelyeket befagyasztott, csakhogy a rezsi még így is nagy terhet jelent, hiszen „egy magyar átlagcsalád 73 600 forintot költ havonta rezsire” – fogalmazott a kormánypárti frakcióvezető. A kormány által kitűzött cél – a rezsidíjak minimum 10 százalékos csökkentése – tehát több mint 7 ezer forintot hagyna havonta a családok zsebében, vagyis évi 80-90 ezer forint spórolást jelentene családonként.
Ez történt a parlamentben
Hétfőn Orbán Viktor felszólalásával kezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. A parlamenti képviselők még ma elfogadhatják az új Ptk.-t, valamint tárgyalhatnak a költségvetés első módosításáról. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága általános vitára alkalmasnak tartotta a trafiktörvényt módosító törvényjavaslatot a Ház hétfői budapesti ülésén.
Szerinte a polgári oldal kormányzásai idején mindig csökkenteni próbálta vagy befagyasztotta a rezsidíjakat, míg az „MSZP és csatolmányai” kormányzásuk idején mindig emelték a rezsidíjakat.
Fónagy János államtitkár azt hangsúlyozta: következetes kormányzati döntésekre van szükség a rezsicsökkentés végrehajtásához. A kormány kész meghozni a szükséges döntéseket a további rezsicsökkentések megvalósítása érdekében – rögzítette.
„Még manapság is a hitükért legtöbbet üldözött emberek a keresztények”
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP frakcióvezető-helyettese Nagy Konstantin 313-ban született döntéséről emlékezett meg. Az 1700 évvel ezelőtt született úgynevezett milánói ediktummal a Római Birodalom társcsászára rendeletben teremtette meg a keresztény vallásnak a többi egyházhoz mért egyenjogúságát. A kormánypárti politikus szerint ezen döntés nélkül a kereszténység nem foglalhatta volna el jelenlegi helyét Európa eszmerendszerében és a rendelet az egyetemes alapjogok kialakulásához is hozzájárult.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is kiemelte, hogy a korabeli döntés egy komoly keresztényüldözést követően született meg, de még manapság is a hitükért legtöbbet üldözött emberek a keresztények. Fontosnak nevezte emellett az egyház megújulási, önkorrekciós képességét is.
Az MSZP-s politikusok „bort isznak és vizet prédikálnak”
Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, kevesebben dolgoznak Magyarországon, mint dolgoztak a kormányváltáskor, a kabinet adócsökkentést csak a tehetősebbeknek tett.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár válaszában élesen bírálta az előző kormányt, amely szerinte intézkedéseivel jelentősen hozzájárult a jelenlegi állapot kialakulásához. Közölte, szemléletbeli különbség van a jelenlegi és az előző kormányok között: az MSZP munka helyett segélyt adott az embereknek, a mostani kormány viszont fordítva gondolkozik.
Hangsúlyozta: az MSZP-s politikusok „bort isznak és vizet prédikálnak”, hiszen éhségmenetet szerveznek, miközben libamájat esznek, az ingjük pedig többe kerül, mint ezen emberek havi bére. Az államtitkár arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy „ha már segíteni nem tudnak, akkor legalább ne ártsanak ezeknek az embereknek”.
Nem bírtak magukkal az MSZP-sek
Az államtitkári választ az MSZP képviselői több esetben is hangos bekiabálásokkal kísérték. Czomba Sándor válasza után Kövér László, az Országgyűlés elnöke az MSZP-frakció felé fordulva azt kérdezte: miért van az, hogy az MSZP frakciója tudja a legkevésbé elviselni mások véleményét, hogy „önök kiabálnak be állandóan, folyamatosan, hangosan, csoportosan akkor, amikor az önök kérdésére valaki válaszolni próbál?”. A házelnök megkérte a szocialistákat, hogy próbálják meg magukat fegyelmezni, mert – mondta – így nem lehet részrehajlásmentesen ülést vezetni.
500 éve probléma
Dúró Dóra (Jobbik) egyes gyerekek rossz sorsáról, a szülői felelősségről és a roma integrációra fordított forrásokról beszélt. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere válaszában azt mondta: az ellenzéki képviselő olyan általánosságokban beszélt, amikkel „nem lehet mit kezdeni”, miközben nagyon súlyos problémáról van szó, ami 500 éve terheli Magyarországot és nem lehet két vagy négy év alatt megoldani.
