– Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök az elmúlt hetekben több fórumon is hangsúlyozta, hogy 2013 már az aratásról, vagyis a mindennapi élet könnyítéséről szól majd, és komoly terveket fognak megbeszélni a kedden kezdődő kihelyezett Fidesz–KDNP- frakcióülésen. Milyen témákról lesz szó Gyulán?
– A legfontosabb téma a rezsicsökkentés folytatása lesz. Egyrészt meghallgatjuk a kormány, illetve a Németh Szilárd vezette fideszes munkacsoport beszámolóját arról, hogyan sikerült a gyakorlatban megvalósítani a gáz, a villamos energia és a távhő árának tízszázalékos csökkentését. A frakció dönteni fog arról a törvényjavaslat-tervezetről, amely egyszerűbb, a fogyasztók számára áttekinthetőbb számlázási rendszert ír elő, és amely erősíti a fogyasztói jogokat. Másrészt a Fidesz elnöksége a víz- és csatornadíj, továbbá a szemétszállítás árának tízszázalékos csökkentésének megtárgyalására tett javaslatot a frakciónak. Ez biztos, hogy nagyon komoly vitát fog kiváltani a képviselők között. Elsősorban azért, mert az érintett szolgáltatócégek között több olyan is van, amelyik részben önkormányzati tulajdonban vagy fenntartásban van, a frakcióban pedig meglehetősen sok polgármester foglal helyett. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a cégeknek a nyereségét érinteni fogja, hogy csökkenteni kell a víz- és a csatornadíjat, továbbá a szemétszállítás árát. Abban viszont biztos vagyok, hogy hosszú vita elé nézünk, de a frakcióülés a végén döntést fog hozni ebben a kérdésben.
– Mikortól kell kevesebbet fizetni ezekért a szolgáltatásokért?
– Azt gondolom, hogy valamikor a tavasz közepén, vagy inkább a tavasz végén teheti meg a végső lépéseket ebben az ügyben a kormány. A helyzet áttekintése után dönthetünk majd erről Gyulán.
– Az a kormányzati szándék is napvilágra került, hogy 2014 nyarára az áram, a gáz és a távhő árának legalább harminc százalékkal kell csökkennie. Az év elején tíz százalékkal már mérséklődtek az árak, de mikor kerülhet sor a rezsicsökkentés folytatására?
– Több dolog is lehetőséget teremthet arra, hogy a következő fűtési szezon kezdetén tovább csökkenjenek az árak. Az E.ON gázüzletágának átvételével például a kormányzati szektor Magyarország egyik meghatározó gázkereskedőjévé válhat. Lehetőségünk lesz arra is, hogy bizonyos értelemben kicsit a gáz kínálati oldalát is befolyásolni tudjuk. Ez egy olyan pozíció, amely nemcsak az ország energiabiztonságát erősíti, hanem azt is lehetővé teszi, hogy a fogyasztóknak kedvezőbb áron lehessen kínálni ezeket a szolgáltatásokat.
– Mekkora mértékű lehet az újabb csökkentés?
– Azt ma még senki nem tudja megmondani, hogy ez újabb tíz százalék, annál kevesebb vagy netán több lesz. Egyvalamit azonban biztosan tudok: erről a helyről is szeretném azt üzenni az összes lobbistának: teljesen felesleges azt gondolni, hogy a kormánypártok nem akarják folytatni a rezsicsökkentést. Akarják, és fogják is!
– A Mol és az E.ON visszavásárlása után várható még egyéb közszolgáltatások állami tulajdonba vétele?
– Egyelőre inkább az eddig elért sikereknek örülnék. Az ön által említetteken kívül egyébként több vízközmű-szolgáltató is visszakerült kormányzati, illetve önkormányzati tulajdonba ebben a ciklusban. Ezek önmagukban is óriási eredménynek számítanak, mert nemcsak az ország energia- és közműellátási biztonságát javítják, hanem azt is sikerült elérni, hogy Magyarország újra ura legyen saját magának. Ha pedig a magyar kormány a saját maga ura, és jelentős ráhatással bír ezekre a szolgáltatásokra, akkor a családok életét is kedvezően tudja befolyásolni. Ne felejtsük el, hogy a multinacionális cégeknek mindig vannak lobbistái Brüsszelben, ahonnan nyilvánvalóan soha nem az a kérés érkezik, hogy csökkenjenek a rezsiköltségek.
– Az ellenzék szerint csak kampánycélokat szolgálnak a rezsicsökkentést megalapozó kormányzati döntések
– A leghatározottabban visszautasítom ezeket a hangokat. Úgy látom, hogy főleg a szocialisták, de más ellenzéki pártok is gyakorlatilag a magyarországi szószólóivá váltak ezeknek a multinacionális cégeknek. Mindig ugyanazokat az érveket hallom tőlük, mint amiket egyébként a szolgáltatók is mondanak.
– A miniszterelnök tájékoztatása szerint az év közepén a bérből és fizetésből élők érdekében indít új akciótervet a kormány. Milyen könnyítésre számíthat ez a széles munkavállalói réteg?
– Ez valószínűleg egy későbbi frakcióülés témája lesz, most a tavaly elindított munkahelyvédelmi akcióterv értékelésére kerítünk majd sort. Ennek egyébként vannak olyan intézkedései, amelyek szerintem további népszerűsítésre szorulnak. Itt elsősorban a különféle kis adókra gondolok, vagyis egyelőre nem az eszközök körét kell bővíteni, hanem azt kell elérnünk, hogy a meglévőket minél többen használják. Hasonló a helyzet a devizahitelesek esetében is: az árfolyamrögzítés nagyon sok családnak kedvező, mégis kevesebben vették azt igénybe, mint ami szerintem indokolt lenne.
– Mi a véleménye az ellenzéki sajtó által felmelegített 13. havi nyugdíj ötletéről?
– Elöljáróban fontos leszögezni, hogy az előző kormányok válságkezelési gyakorlata lényegesen eltért a mostanitól. Egyrészt saját maguk idézték elő a válsághelyzetet, másrészt azt gondolták, hogy ennek a terheit a magyar embereknek, köztük a nyugdíjasoknak kell viselniük, és nem a nagy cégeknek vagy a bankoknak. Mi eddig is és ezután is szeretnénk odafigyelni a nyugdíjasokra. A jegybank előrejelzése szerint ebben az évben 3,5 százalék lesz az infláció, miközben 5,2 százalékos nyugdíjemelést terveztünk, vagyis reálértékben is több pénz kerül az idős emberek zsebébe. Ezt biztosan meg tudja valósítani a kormány, hogy ennél többre képes lesz-e, az a gazdaság, illetve a költségvetés helyzete dönti majd el. Azonban sehol nem került szóba az, hogy egy 13. havi nyugdíjhoz hasonló konstrukciót megvalósítsunk. De ha képesek leszünk arra, hogy a nyugdíjakat jobban emeljük, mint ahogy terveztük, akkor azt meg is fogjuk tenni.
– A 2014-es választásokra való felkészülés szerepel-e háromnapos frakcióülés tervezett témái között?
– Csak nagyon áttételesen. Egyrészt a frakció előtt hivatalosan most fog bemutatkozni Kocsis Máté mint a Fidesz kommunikációs igazgatója. Az, hogy fölállítottunk egy új kommunikációs rendszert, természetesen annak a jele, hogy nemcsak a kormányzásra, hanem a közelgő választásokra is figyelünk. Másrészt a választásokat érintő kérdések között tárgyalunk az alaptörvény módosításáról és a választási eljárási törvényt érintő kérdések lezárásáról. Az elnökség azt javasolja a frakciónak, hogy messzemenőkig vegye figyelembe az Alkotmánybíróság (AB) döntését. Mivel a taláros testület egy fontos kérdésben, a feliratkozással kapcsolatban fogalmazott meg kritikát, így azt fogjuk javasolni, hogy olyan alaptörvény-módosítást terjesszünk az Országgyűlés elé, amelyben az előzetes regisztráció nem szerepel.
– Ezek szerint végleg lemondtak a feliratkozás intézményének bevezetéséről?
– A frakció előtt fekvő tervezetben se 2014-re, sem a későbbi időszakra nem szerepel a regisztráció bevezetése.
– Az AB azonban nem csak a választás feliratkozás intézményét találta alkotmányellenesnek. Hogyan jelennek majd meg az alaptörvény törzsszövegében az átmeneti rendelkezések tavaly év végén megsemmisített részei?
– Ezek esetében mindössze formai kifogásokkal élt az AB, mivel véleménye szerint ezeket eleve az alaptörvénybe kellett volna beemelnünk. Tudomásul vesszük ezt az érvelést, és a kérésnek megfelelően módosítani fogjuk az alaptörvény szövegét. Nyilvánvalóan nem mindegyik kerül változatlan formában rögzítésre, hiszen ezek között vannak olyanok, amelyek – mondjuk úgy – értelmüket vesztették.
– Az ellenzéki sajtó szerint mindezen döntések miatt büntetnék az AB-t azzal, hogy a tavaszra tervezett törvénymódosításokkal korlátoznák a mozgásterét
– Számomra értelmezhetetlen ez a felvetés. A frakció olyan alkotmánymódosításról fog tárgyalni, amely egyrészt kifejezetten szélesíti az AB jogkörét, hiszen az eddigiekhez képest több indítványozó előterjesztésével foglalkozhat majd. Másrészt, amit most egyesek korlátozásként értelmeznek, az mindössze annak a kimondása, ami a gyakorlatban eddig is így volt. Az alaptörvény rögzíti, hogy az AB korábbi alkotmány alapján meghozott határozatai csak akkor vehetők figyelembe, ha azok az új alaptörvény szövegéből is levezethetők. Ha ez nem így lenne, akkor az Aranybullából kiindulva is lehetne döntéseket hozni
– A másik, kétharmados többséget igénylő jogszabály, az új földtörvény is szavazásra vár még a tavaszi ülésszakban. Számít-e vitákra most Gyulán ezzel kapcsolatban?
– Nemcsak a földtörvényt és az azzal összefüggő törvénymódosításokat, hanem a kormány teljes jogalkotási tervét is áttekintjük. A földtörvénnyel kapcsolatban nem számítok különösebb vitákra, mert a témáról már korábban több körben, nyílt vitában tárgyaltunk. Ezek során mindenki elmondhatta a véleményét, ami alapján meghoztuk a legfontosabb döntéseket. A fennmaradó részletkérdéseket most legfeljebb csak érintjük, majd a parlamenti vita során döntünk ezekről. Vagyis a földtörvény nem lesz kiemelt téma a frakcióülésen.
– Ángyán József, a Fidesz képviselője azonban továbbra is elfogadhatatlannak tartja, hogy az integrált mezőgazdasági termelésszervezés fogalma bekerült az alaptörvénybe
– A frakció egy olyan önként vállalt közösség, ahol annak idején közösen alkottuk meg azokat az etikai szabályokat, amelyek mindenkire nézve kötelezőek. Ezeket annak idején Ángyán képviselő úr is elfogadta. Az előbb már említett nyílt vitákban mindenki képviselhette az álláspontját, de azok lezárása és az egységes frakcióálláspont kialakítása után mindenkinek, így Ángyán képviselőtársamnak is be kell tartania ezeket a korábban általa is elfogadott szabályokat a szavazások során. Tartalmilag pedig Ángyán József ma olyan dolgokat előlegez meg, amelyek még egyáltalán nem dőltek el. Én például nem ismerem a kormány álláspontját a mezőgazdasági integrációról. Ez egy viszonylag széles fogalom, amit pontosítania kell egy törvényjavaslatnak. Ezt azonban még nem nyújtotta be a kormány, így elhamarkodott megelőlegezni ezeket a döntéseket, mert a végén kiderül, hogy felesleges a megelőlegezett kritika. A frakció továbbra is elkötelezett abban, hogy Magyarországon egy működőképes agráriumban a családi kis- és középvállalkozások érdekeit képviselje a nagyüzemekkel szemben.
– Pont kerülhet-e a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott hiteltárgyalásokra Gyulán?
– A magam részéről nem tartom túl hangsúlyosnak, a frakció plenáris ülésén várhatóan nem is fog felmerülni ez a kérdés. Az IMF Magyarország partnere, és az is marad addig, ameddig egyrészt tagjai vagyunk a valutaalapnak, másrészt vissza nem fizetjük a Gyurcsány–Bajnai-kormányok által felvett, több mint 10 milliárd eurós hitelt. Tehát ameddig az IMF hitelező, addig mi partneri viszonyban vagyunk velük, így a viszony megszakításáról beszélni teljesen felesleges butaság és képtelenség. Ha szükség van arra, hogy az IMF-fel új megállapodást kössünk, akkor úgy gondolom, hogy azt bármikor megtehetjük, ha bekopogunk a valutaalap ajtaján. De Magyarországnak csak olyan új megállapodást szabad kötnie, amely előnyös az ország számára.
– A március eleji határidő előtt mindössze egy nappal nevezi meg jelöltjét a kormányfő a jegybank élére, így valószínűleg most ön sem árulja el, ki lehet Simor András utódja De mi a Fidesz-frakció elvárása a monetáris politika új irányítójával kapcsolatban?
– Csak annyit kérünk az új jegybankelnöktől, hogy ne segítse se jobban, se kevésbé a válságkezelést és a gazdasági növekedést, mint ahogy azt más országok jegybankjai vagy éppen az Európai Központi Bank teszi. Azt hiszem, ez nem túlzó elvárás.
A Magyar Közlönyben december 22-én jelent meg az a rendelet, amelynek alapján januártól 10 százalékkal csökkent a lakosság számára a távhő, a villamos energia és a földgáz ára. A csaknem négymillió háztartást érintő rezsiköltség-csökkentésről december 12-ei ülésén döntött a kormány.
– Ha a Fidesz parlamenti többségén múlik, lesz-e frakciója 2013-ban is a napokban szétszakadt LMP-nek?
– Egyelőre azt sem tudjuk, mit szeretnének az LMP volt és jelenlegi képviselői. Úgy látom, hogy jelenleg még egymással birkóznak. Ebben persze az LMP nem különbözik az „új” ellenzék többi részétől. Az Együtt 2014 lényege is az, hogy valójában Külön 2013, hiszen ott is a megalakulás óta zajlik egy szappanopera arról, hogy kivel együtt, és kivel nem. Magyarországon az ellenzék pártjai ma még azt sem képesek eldönteni, hogy egymással hogyan jussanak dűlőre. El lehet képzelni, hogy ezek a pártok miként kormányoznának válságos helyzetben egy országot.
Szilágyi Richárd
Komoly vitákat kellett megvívni
Orbán Viktor miniszterelnök január 18-án a Kossuth rádiónak adott interjújában az idei év gazdasági kérdései között említette az esetleges második, a víz- és a szemétszállítási díjakra is kiterjedő rezsicsökkentést. A kormányfő később azt is elmondta, hogy a rezsicsökkentéshez komoly nagyipari és nemzetközi vitákat kellett sikeresen megvívni – „mert valakik ezt a pénzt eddig zsebre tették” –, de Magyarország olyannyira megerősödött az elmúlt két évben, hogy a kabinet érvényt tud szerezni a magyarok érdekét szolgáló döntéseknek.
A lakosság döntő többsége egyetért a kormány 10 százalékos rezsicsökkentő intézkedésével. Az ügy támogatottsága a politikai önbesorolástól és a pártszimpátiától függetlenül rendkívül magas – derül ki a Századvég Alapítvány közvélemény-kutatásából. A rezsicsökkentéssel kapcsolatos esetleges panaszokkal a lakóhely vagy a fogyasztási hely szerinti illetékes területi fogyasztóvédelmi felügyelőséghez kell fordulni – közölte január 19-én a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.
A Fidesz országgyűlési frakciója arra törekszik, hogy a rezsicsökkentést ne kormányrendelet, hanem törvény határozza meg, és erről sürgősséggel, még a tavaszi ülésszakon döntsön az Országgyűlés. Nyitrai Zsolt ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a január 1-jével bevezetett intézkedés csupán egy hosszú folyamat első lépése, vagyis további rezsicsökkentés várható.
