2013-ban néhány fontos kérdést – például a földtörvényt és az „alkotmány-egybeszövegezési” feladatokat – leszámítva nagy átalakítási törvényeket már nem szándékozik megvitatni a kormánytöbbség, mert az ország túléléséhez, jövőbeni versenyképességének megteremtéséhez szükséges nagy változásokat és az azokat megalapozó jogszabályokat elfogadta a parlament – mondta a kormányfő. Hozzátette: az idei év a nagy átalakítások eredményének a begyűjtéséről szól majd.
Az országgal közösen tette a kormány
Rezsicsökkentés, minimálbér- és nyugdíjemelés, csekély mértékben, de javuló foglalkoztatási mutatók, munkahelyvédelmi akcióterv, valamint az önkormányzatok adósságkonszolidációja – sorolta „az országgal közösen elvégzett” két év munkájának eredményeit. Az idei év gazdasági kérdései között megemlítette a munkahelyvédelmi akcióterv végrehajtását, az esetleges második, a víz- és a szemétszállítási díjakra is kiterjedő rezsicsökkentést, a foglalkoztatás növelését, a nyugdíjak további emelését, valamint a bérből és fizetésből élőknek szóló új akciótervet az év közepén.
2013-ban a tények világossá teszik, hogy Magyarország emelkedni kezd, és „az elmúlt két és fél évben összegyűjtött erőnket a mindennapi élet könnyítése, Magyarország emelkedése érdekében tudjuk majd használni” – összegezte véleményét Orbán Viktor.
Az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti rendelkezések sorsáról szólva az interjúban közölte: az érintett passzusok nem teljesen az eredeti formájukban kerülnek be az alkotmányba, „mert az ember mindig tud jobban dolgozni, mint az előző napon tette”, így reméli, hogy fogalmazásában elegánsabb, jogi, esztétikai szempontból szebb, de minden fontos kérdést azonos módon szabályozó formában kerülnek be az átmeneti rendelkezések tartalmilag az alaptörvény törzsszövegébe. Ez tehát egyúttal „lehetőséget ad arra, hogy egy kisebb felülvizsgálatot is végrehajtsunk, hiszen az alkotmány elfogadása óta már sok idő telt el, és egyértelműbb alkotmányszöveget tudunk így teremteni” – tette hozzá.
Orbán: „Offshore-spekuláns” nem lesz az MNB élén
Az új jegybankelnök személyét firtató kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta: „offshore-spekuláns” még egyszer nem lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Semmilyen döntés nem született ebben a kérdésben – közölte arra a felvetésre, miszerint lehetséges-e, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter váltja Simor Andrást márciusban a központi bank élén. Hozzátette, minden döntésnél azt nézi, mi teszi könnyebbé, egyszerűbbé, biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá az ország életét.
Szintén kérdésre válaszolva megerősítette, hogy az elektronikus útdíj ügyében a tervek szerint haladnak, a törvényben előírt időpontban megvalósul a beruházás, és a bevétel is befolyik majd.
Nem lehetett volna eloltani a tüzet
Orbán Viktor kitért az előzetes választási regisztráció kérdésére is, amelyről – mint mondta – a józan ész, és nem pedig az erő hangja alapján döntött a Fidesz. Szavai szerint az Ab alaptörvény-ellenességet kimondó döntése után „olyan hőfokú lett a vita, akkora volt a tűz”, hogy azt eloltani a választásokig már nem lehetett volna, ezért jobb volt „befagyasztani az egészet”. Jelezte ugyanakkor, hogy a Fideszben „körülbelül kettő perc alatt döntés született” az ügyben. Nem szabad ugyanis úgy „ráfutni” a választásra – folytatta –, hogy vita van a voksolás szabályairól, noha szerinte szükség lett volna végigvinni az eredeti elképzeléseket, előzetes feliratkozás hiányában ugyanis a külföldön dolgozó magyarok többsége nem tud szavazni, de az most, bár „erő van hozzá”, nem lett volna ésszerű megoldás.
Orbán nem lesz ott a magyar–románon
Végül arra, hogy hol fog szurkolni a magyar–román labdarúgó-mérkőzésen, a kormányfő azt felelte: „osztozom a szurkolók sorsában”. Az esetleges helyszínváltoztatásról szólva megjegyezte, a kabinetnek nincs beleszólása abba, hogy melyik sportág melyik rendezvényét hol és milyen körülmények között rendezzék meg. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) január elején hozta nyilvánosságra, hogy a testület fegyelmi bizottságának döntése értelmében a magyar válogatott a következő, Románia elleni hazai világbajnoki selejtezőmérkőzését zárt kapuk mögött köteles lejátszani március 22-én. A FIFA illetékes testülete azért büntette meg súlyosan a magyar szövetséget, mert az augusztus 15-én rendezett, Izrael elleni barátságos mérkőzésen a hazai szurkolók egy csoportja antiszemita rigmusokat kiabált, és sértő jelképeket mutatott fel. „A kormányt kívül szeretném tartani ezen a vitán. Ennek a vitának, az e mögött meghúzódó titkos és nyilvános, Magyarország ellenében tett lépéseknek olyan mélységei vannak, amelyekről nem indokolt, nem ésszerű beszélni, különösen nem a miniszterelnök esetében” – zárta szavait.
