Rogán: Az MSZP mindig a multikat választotta a családok helyett

Jóval szigorúbb eljárásokra kötelezhetik az energiaszolgáltatókat, csökkentenék a bankadót, és még a választás előtt tisztázódnak a szavazás jogi keretei – interjú Rogán Antallal.

A magyar jegybank az egyik legfüggetlenebb Európában

A márciusban elnököt váltó Magyar Nemzeti Bank (MNB) jövőjét firtató kérdésre válaszolva a politikus először leszögezte: a magyar jegybank ma az egyik legfüggetlenebb Európában. Ez annak is köszönhető – magyarázta –, hogy az Európai Unió korábban olyan követeléseket támasztott a magyar kormánnyal szemben, amelyeket a legtöbb tagállamától nem vár el. Ezek között említette a kormány képviselőjének távolmaradását a monetáris tanács ülésétől – noha ez az európai országok többségében éppen fordítva van –, továbbá azt, hogy a kabinet nem véleményezheti a monetáris politikát.

A kormányoldalnak a márciusi jegybankelnökváltás után sem áll szándékában kommentálni, mit tesz az MNB vezetése, és „betartjuk azt az ígéretet is, hogy ha nem hívják, akkor a kormány képviselője nem megy el a monetáris tanács ülésére”. Talán nem számít a függetlenség megsértésének, ha az új jegybanki vezetés csak annyira működik együtt a magyar kormánnyal, amennyire az Európai Központi Bank is segíti az eurózóna tagállamait, hogy közösen győzzék le az európai gazdasági és pénzügyi válságot. „Ez talán nem egy teljesíthetetlen, maximalista elvárás” – jelentette ki.

A jegybankelnökről

Arra a kérdésre, hogy a jegybankelnök jelölésének jogával rendelkező Orbán Viktortól kapott-e már esetleg valamilyen tájékoztatást a lehetséges jelöltről, azt válaszolta: „A miniszterelnök joga, hogy javaslatot tegyen a jegybank elnökére és alelnökeire. Ha ezt meg kívánja előtte osztani, akkor örülök neki, de nem kötelessége. Meglepődnék, ha Simor Andrást jelölné, és ezzel nem is tudnék egyetérteni.” „Személyekre vonatkozó ötleteléseket nem kívánok kommentálni se pro, se kontra” – válaszolta arra, hogy azon is meglepődne-e, ha a kormányfő nemzetgazdasági miniszterét, Matolcsy Györgyöt jelölné az MNB-elnöki posztra.

A Népszabadság azon értesülésével összefüggésben, amely szerint a kormány készen áll rá, hogy konszolidálja a kapcsolatokat a bankszektorral – és ez várhatóan tavasszal, Simor András jegybankelnök távozása körül konkrét lépésekben is megmutatkozhat – Rogán Antal nyomatékosította: az alapállás az, hogy a kormány a családokat akarja megvédeni. Ezt tette akkor is, amikor fellépett az egyoldalú szerződésmódosítások ellen, és ezt tette a devizahitelesek megsegítésénél is. Ettől függetlenül viszont még lehetne együttműködési alapot teremteni, ha a bankok úgy döntenének, hogy a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) nyújtott kölcsönökön keresztül bővítik a hitelportfóliójukat – mutatott rá, jelezve: ebben az esetben „mi is mérlegelhetnénk azt, hogy engedünk a bankadóból annál, aki tényleg növeli a kkv-k körében a hitelkihelyezést”. Hozzátette ugyanakkor, eddig nem tapasztalta, hogy a pénzintézetek élni kívántak volna ezzel, pedig az első lépést tőlük várja a kormányoldal.

A foglalkoztatási adatok javulását várják a munkahelyvédelmi akciótervtől

2012 lépései

Munkahelyvédelem, adókedvezmények, beruházásbővítés – sokat hallottuk ezeket a fogalmakat 2012-ben. A kormány munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett, majd több nagy céggel stratégiai megállapodásokat kötött, mindezt azért, hogy tovább emelkedjen a foglalkoztatás, és bekövetkezhessen a várt gazdaságpolitikai fordulat – olvassa el az MNO összefoglalóját!

A munkahelyvédelmi akciótervet érintve a frakcióvezető azt mondta, hogy a foglalkoztatási adatok javulását várja a programtól, ehhez azonban arra van szükség, hogy az adókedvezményeket valóban minden érintett vállalkozás igénybe tudja venni. Ezért a munkahelyvédelmi programot folyamatosan nyomon követik, és a parlament készen áll arra, hogy ha szükségesnek látszik bizonyos szabályok pontosítása, akkor azt még tavasszal megtegye.

Az Ab döntéséről

A választási eljárási törvény több pontját is alaptörvény-ellenesnek ítélő alkotmánybírósági (Ab) döntést úgy értékelte: világossá vált, milyen keretek között valósul meg a választójogi reform. Megítélése szerint öt nagy témából négyben komoly sikert ért el a Fidesz–KDNP, kisebb lesz ugyanis a parlament, egyfordulós lesz a választás, 2014-től arányos méretűek a választókörzetek, a határon túli magyaroknak pedig biztosított a szavazati joguk. Mindezt történelmi sikernek nevezte, hozzátéve, hogy az ötödik kérdés, az előzetes regisztráció részben alkotmányellenesnek minősítésével pedig eldőlt: 2014-ben nem lesz választási feliratkozás.

Az Ab döntését két-három hétig még tanulmányozzák a Fidesz jogászai, így a kormánypárt a gyulai frakcióülésre alakítja ki végleges álláspontját a választási eljárási törvény új normaszövegéről, amelyet a tervek szerint legkésőbb áprilisig a parlament is elfogad, így egy évvel az országgyűlési választás előtt tisztázottak lesznek a szavazás jogi keretei – közölte.

Nem lesz szükség újabb vizsgálatra

Rogán Antal szerint egyébként nem lesz szükség arra, hogy az új törvényt is megvizsgálja az Ab, hiszen már ismertek a testület szempontjai, de természetesen bárki fordulhat az alkotmánybírákhoz, akinek megvan az ahhoz szükséges törvényi felhatalmazása, „és minden bizonnyal lesz is ilyen”. Arra a felvetésre, hogy több külföldi lap is az Orbán-kormány súlyos vereségeként kommentálta az Ab döntését, a politikus azt mondta: nem érdekli a külföldi lapok véleménye, azt tartja ugyanis fontosnak, amit a magyar választók gondolnak, márpedig a magyar emberek tudják, hogy eddig mindenki csak ígérte a kisebb parlamentet és a választójogi reformot, de senki nem valósította meg. Most megvalósul, ez pedig egyértelmű siker. A regisztráció ügyében pedig a Fidesz-frakció bizonyult belátónak, „ésszerű döntést hoztunk, hiszen az Alkotmánybíróság véleményével ellentétesen is módosíthattuk volna az alaptörvényt, mégsem tesszük”. Ráadásul részben lesz feliratkozás, hiszen a határon túli magyarok vagy a kisebbségek esetében máshogy nem is biztosítható a választójog gyakorlása – hívta fel a figyelmet.

Ez a képviselők joga, nem az Ab-é

Az Ab döntésére reagálva azt is egyértelművé tette, hogy az alkotmányozás joga és kötelessége a parlamenti képviselőké, nem pedig az Alkotmánybíróságé. A testület azonban az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések nagy részének megsemmisítésével – formai és nem tartalmi problémákra hivatkozva – előzetesen törölte a választási regisztráció alkotmányos védelmét, majd ennek fényében döntött néhány nappal később a feliratkozásról. Vélhetően ezért mondta azt Kövér László házelnök, hogy vállaltan politikai döntést hozott az Alkotmánybíróság a választási regisztráció lehetőségének kiiktatásával, hiszen – magyarázta a frakcióvezető – „a döntések sorrendjében felfedezhető egyfajta tudatosság”.

Az Ab által korábban alkotmányellenesnek ítélt törvényi passzusokat érintve a politikus egyébként jelezte, örülne, ha ezeket a kérdéseket az Ab döntéseinek ismeretében az átmeneti rendelkezések alaptörvénybe emelése miatt szükséges, február-márciusi alkotmánymódosítás rendezné, ezekben a kérdésekben egyértelmű útmutatást adva.

Ángyán ügye is szóba került

Rogán Antal végül kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy frakciótársa, Ángyán József még nem fizette be a képviselőcsoportban rá kirótt pénzbüntetést, amelyet azért kapott, mert decemberben nemmel voksolt a földtörvénnyel összefüggő alkotmánymódosításra, holott a Fidesz-frakcióban nyílt vita után közösen eldöntött kötelező szavazás volt érvényben. Ángyán vitatja a pénzbírság jogosságát. Ezzel kapcsolatban a frakcióvezető azt mondta: az általános szabályok Ángyán Józsefre is érvényesek, önként vállalta, hogy a Fidesz parlamenti közösségéhez akar tartozni, és ezzel önként vállalta a minden frakciótagra érvényes etikai szabályok betartását is. Felhívta a figyelmet, hogy a frakció történetében példátlan lenne, ha egy képviselő – aki a szavazás során más álláspontot képviselt, mint amit a frakció előzetesen eldöntött – ne fizetné be a rá kirótt pénzbüntetést.

Bestiális bűncselekménnyel indult az év

A Magyar Hírlapban megjelent Bayer Zsolt-publicisztikával kapcsolatban elmondta, a történtek megítélésekor be kell tartani a helyes sorrendet: bestiális bűncselekmény történt az új esztendő hajnalán, többtucatnyian támadtak meg két tizenéves fiatalt.

A bűncselekmény brutalitása joggal döbbentette meg és háborította fel az embereket. Ilyenkor az első, hogy a bűncselekmény elkövetőit kell a leghatározottabban elítélni, mert az emberek joggal várják el választott képviselőiktől, hogy megvédjék őket a bestiális gyilkosoktól, és minden eszközzel fellépjenek ellenük. Természetesen helytelen, ha valaki egy konkrét bűncselekmény elkövetői kapcsán egy egész emberi közösségről fogalmaz meg sommás ítéletet. Ezt semmilyen indulat nem indokolja és nem is indokolhatja – fejtette ki, hozzátéve, hogy ezt Bayer Zsoltnak is tudomásul kell vennie. „Viszont azt is elképzelhetetlennek tartom, hogy volt és jelenlegi MSZP-s politikusok úgy viselkednek, mintha nem lenne más válaszuk egy ilyen tragédiára, csak az, hogy egy publicista bírálatán keresztül közvetve védelmükbe veszik egy bestiális gyilkossági kísérlet elkövetőit” – zárta szavait Rogán Antal.