Eltörlik a keretszámokat

A felsőoktatási alapképzésben eltörlik a keretszámokat, a mesterképzésben viszont részben megmarad a létszámszabályozás.

A parlament előbb a költségvetési bizottság keretszámokról szóló javaslatát, majd a jövő évi büdzsét megalapozó törvénymódosításokat is elfogadta. Az Országgyűlés 260 kormánypárti szavazattal, 60 ellenzéki nem ellenében fogadta el a költségvetést megalapozó törvénymódosításokat.

Megszűnik a kormány hatásköre az államilag támogatott képzésre felvehető hallgatói létszám – vagyis a keretszámok – meghatározására. A felsőoktatás kormányszintű szabályozásának feladata továbbra is a szakminiszter felelőssége marad, ugyanakkor ez nem a hallgatói létszámok elosztásában nyilvánul meg, hanem a rendelkezésre álló támogatási formák, illetve az előírt minimális felvételi követelmények meghatározására vonatkozik. A miniszter évente határozattal állapítja meg azt, hogy mely szakokon vehető igénybe állami ösztöndíj, illetve részösztöndíj.

Rogán Antal az idei utolsó parlamenti ülésnapon bejelentette, megértették a diákok követelését, és mostantól két kérést támasztanak csak a felsőoktatásba igyekvők felé: hogy fejezzék is be megkezdett tanulmányaikat, illetve hogy vállaljanak itthon munkát diplomaszerzés után.

A felvételhez szükséges minimális pontszámot kormányrendelet szabályozza majd, azt pedig miniszteri határozat, hogy az egyes szakok állami ösztöndíjjal, illetve részösztöndíjjal támogatott képzésére milyen pontszámmal lehet bekerülni. A szabályozás megteremti annak a lehetőségét, hogy a miniszter évente és szakonként is egyensúlyt teremtsen a jelentkezői igények, az állam és a piac elvárásai és a költségvetés lehetőségei, valamint a felsőoktatástól elvárt minőségi feltételek teljesítése között – áll a javaslat indoklásában. Ugyanakkor a mesterképzésben részben megmarad a létszámszabályozás.

Sarkalatos lesz a földtörvény

Sarkalatos, azaz kétharmados többséget igénylő jogszabály lesz a földtörvény az alaptörvény harmadik, a parlamentben hétfőn elfogadott módosítása szerint. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter javaslatára az Országgyűlés az év eleje óta hatályos alkotmányt azzal egészítette ki, hogy a termőföld- és az erdőtulajdon megszerzésének és hasznosításának korlátait, feltételeit, továbbá a mezőgazdasági üzemszabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Az indítványt 263 igen szavazattal, 87 ellenében fogadta el a Ház. A kormánypárti képviselők mellett a független Pősze Lajos és Rozgonyi Ernő – két korábban jobbikos képviselő – szavazott igennel, a fideszes Ángyán József viszont az ellenzéki frakciókhoz hasonlóan nemmel voksolt. A kormány júliusban terjesztette be az Országgyűlésnek az új földtörvényt, amelynek általános vitája októberben zárult le. A javaslathoz több mint kétszáz módosító indítvány érkezett, ezeket még nem tárgyalta a Ház.

Zöld út a járásbíróságoknak

Megszavazta a parlament a járásbírósági rendszer január 1-jei felállításához szükséges törvénymódosító csomagot is. A jogszabály alapján januártól a helyi bíróságok – a városi bíróságok jogutódjaként – a járási bíróságok lesznek, a munkaügyi bíróságok jogutódjaként pedig helyi szintű közigazgatási és munkaügyi bíróságok kezdik meg működésüket.

A fővárosi kerületi bíróságok változatlan elnevezéssel működnek tovább járásbíróságként. A bíróságok elnevezése egyébként a bíróság székhelyéül szolgáló település nevéből és a járásbíróság megnevezésből tevődik össze, például a Kecskeméti Városi Bíróság Kecskeméti Járásbíróság lesz.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok a fővárosban, illetve megyénként működnek majd, első fokon eljáró különbíróságokként. A törvénycsomag emellett lehetőséget ad az elektronikus kapcsolattartásra a bírósággal, ha az ügyfél ezt választja a papíralapú helyett.

Háznagyot választottak

Háznaggyá, vagyis a házelnök politikai helyettesévé választotta a parlament hétfőn Mátrai Mártát. A titkos voksoláson 262 igen szavazattal, 37 nem ellenében megválasztott fideszes országgyűlési képviselő január 1-jétől tölti be az új posztot. A megválasztás után Mátrai Márta esküt tett, majd aláírta az esküokmányt.

Alkotmánybíróvá választották Salamont

Alkotmánybíróvá választotta a parlament hétfőn Salamon Lászlót, a KDNP országgyűlési képviselőjét. A titkos szavazáson 263 képviselő voksolt igennel, 35 nemmel. Az MSZP és az LMP képviselői nem vették fel a szavazólapot. Az eredmény kihirdetése – amelyet az ülésteremben követett figyelemmel Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és a testület több tagja is – után Salamon esküt tett, és aláírta az esküokmányt. Az új alkotmánybíró megválasztására azért volt szükség, mert 2013 februárjában távozik egy bíró a testületből, a második ciklusát töltő Bihari Mihály a hónap végén ugyanis betölti a 70 éves felső korhatárt.

Az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság múlt hétfőn jelölte alkotmánybírónak Salamon Lászlót, akit szerdán hallgatott meg az – eddig általa vezetett – alkotmányügyi bizottság. A KDNP korábbi tájékoztatása szerint Salamon Lászlót Gaal Gergely, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnökhelyettese váltja a kereszténydemokraták parlamenti frakciójában.

Megyét váltott Balatonvilágos

A község képviselő-testületének kezdeményezésére a parlament 2013. január 1-jei hatállyal Veszprémtől Somogy megyéhez csatolta Balatonvilágost. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erről szóló határozati javaslatát 344 igen szavazattal fogadta el hétfőn az Országgyűlés, csak a szocialista Szekeres Imre tartózkodott. Balatonvilágoson idén januárban helyi népszavazást tartottak. A referendum érvénytelen volt, a megjelentek nagy része azonban támogatta a megyeváltást, az önkormányzat ezért folytatta az eljárást.

Technikai jellegű módosítások

Elfogadta az új büntető törvénykönyv jövő nyári életbe lépéséhez kapcsolódó, mintegy félszáz másik jogszabályt módosító, több mint háromszáz paragrafusból álló törvénycsomagot a parlament hétfőn. A 265 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 36 tartózkodással megszavazott törvény számos technikai jellegű módosítás, átmeneti rendelkezés mellett több ponton megújítja a büntetés-végrehajtás szabályait. Számos ponton változik a szabálysértési, a büntetőeljárási és a rendőrségi törvény, s a törvénycsomag tartalmaz rendelkezéseket például arra vonatkozóan is, hogy értesítsék a hatóságok a szexuális bűncselekmények áldozatait arról, ha az ügy vádlottja vagy elítéltje szabadlábra került. Bővebben>>>

Akár pénzbírság is járhat sértésért

Januártól bővülhet a házelnök és az ülést vezető alelnökök fegyelmezési jogköre, így ha egy képviselő kirívóan sértő kifejezést használ, akkor rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül kizárhatják az ülésnap hátralévő részéből, s akár utólag is pénzbírságot szabhatnak ki rá. Az országgyűlési törvény ezt rögzítő módosítását – fideszes kezdeményezésre – hétfőn fogadta el a parlament 262 igen, 47 nem szavazattal, 48 tartózkodás mellett.

Nem kell választani

A 2014-es önkormányzati választásig nem kell választaniuk önkormányzati tisztségük és országgyűlési mandátumuk között a mindkettőt betöltő politikusoknak. A parlament hétfőn döntött erről a fideszes Kósa Lajos és Láng Zsolt javaslatára. Így a képviselők önkormányzati posztjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok mégsem az új Országgyűlés megalakulásakor, hanem 2014 októberében, a helyhatósági választással lépnek hatályba.

Üdülési támogatás a fegyvereseknek

Üdülési és újfajta lakástámogatást is kaphatnak a fegyveres szervek hivatásos tagjai a szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények hétfői módosításával. Az üdülési támogatást a kiemelkedő munkateljesítmény jutalmazásául kaphatják az állomány tagjai, és családtagjaik is felhasználhatnák. A parlament emellett megteremtette egy újfajta lakáscélú kölcsön lehetőségét, segítve ezzel a hivatásos állomány tagjainak lakástulajdonhoz jutását. Az Országgyűlés 257 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a törvénymódosítást, amely alapján a jövőben a köztisztviselőkhöz hasonlóan a fegyveres szervek hivatásos tagjai is kaphatnak pótlékot képzettségük vagy munkakörük után.

Biztonsági földgáztározó kizárólag a magyar állam tulajdona lehet

Az Országgyűlés hétfőn 285 szavazattal, 44 ellenében elfogadta a földgázellátásról és a nemzeti vagyonról szóló törvények módosítását, amely szerint biztonsági földgáztároló kizárólag a magyar állam tulajdonában lehet, a tároló üzemeltetése, működtetése az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége. A kizárólagosan állami tulajdonba kerülő biztonsági földgáztároló nemzeti vagyonnak tekintendő, üzemeltetése pedig koncesszióköteles tevékenységnek minősül.

A Lázár János, Bencsik János és Rogán Antal fideszes képviselők jegyezte törvénymódosítás szerint a földgáztárolói tevékenység gyakorlásához a jövőben rendelkezni kell az engedélyes által üzemeltetett földgáztárolók többségi tulajdonával. Kivételt képez ez alól, ha a földgáztárolói tevékenységet koncesszió útján végzik.

Csökkennek az adminisztratív terhek

Csökkenti az adminisztratív terheket az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló, az Országgyűlés által hétfőn 295 igen szavazattal, 38 ellenében, 10 tartózkodással hétfőn elfogadott törvényjavaslat. A jogszabály egyebek mellett pontosítja a termőföldszerzési és -haszonbérleti előírásokat, amelyek így hatékonyabbá tehetik a jogellenes termőföldszerzés elleni fellépést; megtiltja, hogy a termőföldtörvény módosításának hatálybalépése után a termőföldön haszonélvezeti jogot lehessen alapítani.

Módosulnak az energetikai törvények

A légi közlekedés üvegházhatású gáz-kibocsátási egysége, a bányászati koncesszió és a 10 százalékos lakossági energia-árcsökkentés is helyet kapott az energetikai törvényeket módosító előterjesztésben, amelyet 235 igen szavazattal, 5 ellenében, 74 tartózkodással fogadott el hétfőn az Országgyűlés. A bányatörvény módosítása a kutatási koncessziót legfeljebb 4 évben szabja meg.

Az élettársi kapcsolatnak lesznek családjogi hatásai

A parlament hétfőn az alkotmányügyi bizottság javaslatára kivette az új polgári törvénykönyv (Ptk.) családjogi fejezetéből az élettársi kapcsolat fogalmáról és az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezéseket, azok így átkerülnek a kötelmi jogi szabályok közé. A Ház döntésével azonban az élettársi kapcsolatnak lesznek családjogi hatásai. Így az életközösség megszűnése esetén akkor követelhető tartás a korábbi élettárstól, ha a legalább egy évig fennálló kapcsolatból gyermek született. Hasonlóképpen az élettársi kapcsolat megszűnése után a bíróság a volt élettársat kérelmére feljogosíthatja a közösen használt lakás további használatára, ha a gyermek érdekében ez indokolt. Kikerül viszont a Ptk.-ból, hogy az élettárs az örökhagyóval közösen lakott ingatlanon holtig tartó használati jogot örököl, ha a kapcsolat legalább tíz évig tartott.

Kiegészülnek az ellenőrzési jogkörök

Az Országgyűlés 234 igen szavazattal, 81 ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A parlament által megszavazott előterjesztés – számos technikai jellegű módosítás mellett – az állami és uniós forrásból támogatott képzéseket folytató akkreditált intézményeknek naprakész elektronikus adatszolgáltatást ír elő azért, hogy ténylegesen ellenőrizni lehessen, betartják-e a támogatási szerződésben foglaltakat.

Tisztázódik a hegybírói státusz

Az Országgyűlés 235 igen szavazattal, 75 ellenében tartózkodás nélkül elfogadta hétfőn az új hegyközségi törvényjavaslatot. Az új jogszabály egyebek mellett módosítja a hegybíró státusát, a hegybírók kinevezését pedig a nemzeti tanács titkárának feladatává teszi. Az előterjesztők szerint erre azért van szükség, mert a hatósági ügyekben eljáró hegybírót függetleníteni kell a hegyközség tagságától.

Elfogadták az újabb egészségügyi salátatörvényt

Elfogadta a parlament az újabb egészségügyi salátatörvényt, amely egyebek mellett megteremti az Eurotransplanthoz teljes jogú tagként való csatlakozás jogi alapjait, rendelkezik a gyógyszerhamisítások visszaszorításáról, továbbá lehetővé teszi a járóbeteg-szakellátó intézmények május elsejei átvételét. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter előterjesztését 266 igen, 27 nem és 7 tartózkodás mellett fogadta el a Ház hétfőn. A legújabb salátatörvény több egészségügyi tárgyú törvények módosítását tartalmazza.

A gyógyszertörvény módosításával átültethetővé válik az az uniós irányelv, amely a hamisított gyógyszerek legális kereskedelmi láncba történő bekerülésének megelőzéséről szól. Ezenfelül bevezetik a gyógyszertári szolgáltatási díjat, amelyet az állam egyes többletszolgáltatások után fizet a patikáknak.

Az új szabályozás értelmében – amennyiben a beteg nem tesz külön tiltó nyilatkozatot – három hónapos felkészülési időszakot követően április elsejétől taj-száma alapján a gyógyszerész jogosult lekérdezni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából korábbi vényköteles gyógyszerelésére vonatkozó adatait. Annak érdekében, hogy ne használhassa több embert ugyanazt a TAJ-kártyát a törvény rendelkezik arról is, hogy a TAJ-kártya mellett más személyazonosító okmányt is fel kelljen mutatni.

Nem lesz egyidejű nyugdíj és fizetés

Az állami szférában dolgozók – a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban állók, továbbá a bírák, az ügyészek és a fegyveres szervezetek tagjai – a jövő év közepétől nem kaphatnak nyugdíjat és fizetést is egyidejűleg a parlament hétfői döntése alapján. Az Országgyűlés 260 kormánypárti szavazattal, 60 ellenzéki nem ellenében fogadta el a költségvetést megalapozó törvénymódosításokat.

A jogszabály szerint a dupla ellátást jövő év április 30-ig kell bejelenteni a nyugdíjfolyósítónak. Július 1-jétől pedig már nem jár a nyugdíj annak, aki mellette dolgozik. Az öregségi nyugdíj szünetelése alatt a dolgozó továbbra is nyugdíjasnak minősül. Ha megszűnik a munkaviszonya, ezt igazolnia kell, és újra kapja a nyugdíját.

A légi közlekedés üvegházhatású gáz-kibocsátási egysége, a bányászati koncesszió és a 10 százalékos lakossági energia-árcsökkentés is helyet kapott az energetikai törvényeket módosító előterjesztésben, amelyet 235 igen szavazattal, 5 ellenében, 74 tartózkodással fogadott el hétfőn az Országgyűlés. A légi jármű üzembentartója köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből nyomon követhető a jármű kibocsátása. Ennek a megsértése – végső soron – működési tilalommal járhat, amit az Európai Bizottság állapíthat meg. A bányatörvény módosítása a kutatási koncessziót legfeljebb 4 évben szabja meg. Ez egyszer a felével meghosszabbítható, kivéve a geotermikus energia- és nem hagyományos eredetű szénhidrogén-kutatást, ahol két alkalommal, az eredeti kutatási időszak felével hosszabbítható meg a koncesszió.

A parlament hétfőn az alkotmányügyi bizottság javaslatára kivette az új polgári törvénykönyv (Ptk.) családjogi fejezetéből az élettársi kapcsolat fogalmáról és az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezéseket, azok így átkerülnek a kötelmi jogi szabályok közé. A Ház döntésével azonban az élettársi kapcsolatnak lesznek családjogi hatásai. Így az életközösség megszűnése esetén akkor követelhető tartás a korábbi élettárstól, ha a legalább egy évig fennálló kapcsolatból gyermek született. Hasonlóképpen az élettársi kapcsolat megszűnése után a bíróság a volt élettársat kérelmére feljogosíthatja a közösen használt lakás további használatára, ha a gyermek érdekében ez indokolt. Kikerül viszont a Ptk.-ból, hogy az élettárs az örökhagyóval közösen lakott ingatlanon holtig tartó használati jogot örököl, ha a kapcsolat legalább tíz évig tartott.

Az Országgyűlés 234 igen szavazattal, 81 ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A parlament által megszavazott előterjesztés – számos technikai jellegű módosítás mellett – az állami és uniós forrásból támogatott képzéseket folytató akkreditált intézményeknek naprakész elektronikus adatszolgáltatást ír elő azért, hogy ténylegesen ellenőrizni lehessen, betartják-e a támogatási szerződésben foglaltakat. Az adatszolgáltatás az akkreditációval rendelkező intézményeket érinti. A felnőttképzési törvény módosításával kiegészülnek a Felnőttképzési Akkreditáló Testületnek az akkreditált intézményekkel kapcsolatos ellenőrzési jogkörei az új adatszolgáltatáson alapuló jogosítványokkal.

Az Országgyűlés 235 igen szavazattal, 75 ellenében tartózkodás nélkül elfogadta hétfőn az új hegyközségi törvényjavaslatot. Az új jogszabály egyebek mellett módosítja a hegybíró státusát, a hegybírók kinevezését pedig a nemzeti tanács titkárának feladatává teszi. Az előterjesztők szerint erre azért van szükség, mert a hatósági ügyekben eljáró hegybírót függetleníteni kell a hegyközség tagságától. Régóta vitára ad okot a hegyközségi tagsági viszony és a tagságból adódó jogok és kötelezettségek rendszere. A jogszabály a hegyközségek megfelelő működése érdekében megszünteti a szőlőterülettel nem rendelkező felvásárlók hegyközségi tagsági viszonyát.

Elfogadta a parlament az újabb egészségügyi salátatörvényt, amely egyebek mellett megteremti az Eurotransplanthoz teljes jogú tagként való csatlakozás jogi alapjait, rendelkezik a gyógyszerhamisítások visszaszorításáról, továbbá lehetővé teszi a járóbeteg-szakellátó intézmények május elsejei átvételét. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter előterjesztését 266 igen, 27 nem és 7 tartózkodás mellett fogadta el a Ház hétfőn. A legújabb salátatörvény több egészségügyi tárgyú törvények módosítását tartalmazza.

A gyógyszertörvény módosításával átültethetővé válik az az uniós irányelv, amely a hamisított gyógyszerek legális kereskedelmi láncba történő bekerülésének megelőzéséről szól. Ezenfelül bevezetik a gyógyszertári szolgáltatási díjat, amelyet az állam egyes többletszolgáltatások után fizet a patikáknak.

Az új szabályozás értelmében – amennyiben a beteg nem tesz külön tiltó nyilatkozatot – három hónapos felkészülési időszakot követően április elsejétől taj-száma alapján a gyógyszerész jogosult lekérdezni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából korábbi vényköteles gyógyszerelésére vonatkozó adatait. Annak érdekében, hogy ne használhassa több embert ugyanazt a TAJ-kártyát a törvény rendelkezik arról is, hogy a TAJ-kártya mellett más személyazonosító okmányt is fel kelljen mutatni.