Három jobbikos honatya tartózkodott, a szocialista és az LMP-s képviselők nem vettek részt a tanácskozáson.
Salamon László – aki jelenleg a bizottság elnöke – meghallgatásán hangsúlyozta, hogy megválasztása esetén legjobb tudása és lelkiismerete szerint fogja ellátni feladatát. Képviselői kérdésekre válaszolva kiemelte, hogy amint a bizottságot is pártatlanul vezette, úgy fog eljárni alkotmánybíróként is. A véleménynyilvánítás szabadságáról elmondta: helyesnek érzi az Alkotmánybíróság e körben kialakított értelmezését, amely rendkívül tágan vonja meg a határokat és értéktartalmától függetlenül védi a véleményszabadságot. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy szerinte a parlamentben a Ház tekintélye a véleményszabadság mércéje.
Az alaptörvényben rögzített történelmi alkotmány kapcsán kifejtette, hogy ennek lényegét az organikus alkotmányfejlődés során létrejött értékek képezik. A történelmi alkotmány vívmányai mindazok, amiket a kommunista diktatúra megsemmisített, így többek között a hatalmi ágak megosztása, a népszuverenitás, a közteherviselés és az emberi jogok – tette hozzá. A jelölt leszögezte: az alapvető szabadságjogokat nem az állam adományainak vagy az alkotmány „kreálmányainak” tartja. Hozzátette, meggyőződése szerint az ember által alkotott jog felett vannak isteni törvények, amiket nem szabad megsérteni, de ez a jogalkotó felelőssége.
Jogalkotóból jogalkalmazó
Salamon László a jelölésével kapcsolatban a napokban felmerült ellenzéki aggályok kapcsán megjegyezte: összesen több mint három és fél évtizedes jogi diplomához kötött tevékenység áll mögötte. A rendszerváltás előtt csaknem két évtizedig gyakorló ügyvéd volt, 1995-től pedig 17 éven át a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének oktatója.
„Mióta politikával foglalkozom, összekapcsolódtam az alkotmány ügyével” – fűzte hozzá a jelölt, aki felidézte, hogy részt vett a rendszerváltás alkotmányjogi alapjait lerakó Nemzeti Kerekasztal munkájában, az 1994 és 1998 közötti alkotmányozási kísérletben és a jelenlegi parlamenti ciklus során az alaptörvény megszületéséhez vezető folyamatban. Az Országgyűlésnek 1990 óta tagja eleinte az MDF, később a KDNP színeiben. Többször volt az alkotmányügyi bizottság tagja, illetve elnöke. „Eddig jogalkotó voltam, ezután korrekt jogalkalmazó leszek” – mondta a 65 éves politikus.
Az alkotmánybírákat a parlament plenáris ülése választja kétharmados többséggel 12 évre, Salamon Lászlóról várhatóan még idén, valószínűleg már a jövő hétfőn döntenek.
Megnevezték az utódot
Ismert, Salamon Lászlót jelölték alkotmánybírónak a kormánypártok a februárban távozó Bihari Mihály – aki a hónap végén betölti a 70 éves korhatárt – helyére. A parlament jelölőbizottságának hétfői ülésén a kormánypárti képviselők támogatták a jelölést, az egyetlen jelen lévő ellenzéki képviselő, a jobbikos Gyüre Csaba pedig tartózkodott. Salamon László elfogadta az alkotmánybírói jelölést.
Az MSZP korábban közölte, hogy az alkotmánybíró-jelölés szabályai és gyakorlata miatt nem állítanak jelöltet és nem vesznek részt az alkotmánybíró-választásban. A Jobbik azt jelezte, hogy nem támogatja Salamon László kinevezését, nem ért egyet az Alkotmánybíróság további átpolitizálásával.
