Európa nyíltan hadat üzent a kereszténységnek?

Míg a brüsszeli bürokraták és a nyugati mainstream média folyamatosan az elfogadásról és a toleranciáról beszélnek, a valóság a kontinens keresztényei számára egyre sötétebb és fenyegetőbb. A bécsi székhelyű OIDAC Europe legfrissebb jelentése sokkoló képet fest a civilizációnk bölcsőjében zajló folyamatokról: 2024-ben több mint kétezer keresztényellenes gyűlölet-bűncselekményt regisztráltak, drasztikusan megugrott a templomgyújtogatások száma, és immár a puszta, néma imádságért is bíróság elé citálják az embereket a „felvilágosult” Nyugaton. A keresztényüldözés már nemcsak a távoli kontinensek sajátja, hanem itt dörömböl az ajtónkon.

Illusztráció (Forrás: NurPhoto via AFP)

Európa elveszíti a lelkét, és ezzel párhuzamosan a biztonságát is – legalábbis erre enged következtetni az a drámai jelentés, amelyet az Európai Keresztényekkel Szembeni Intolerancia és Diszkrimináció Megfigyelőközpontja (OIDAC Europe) hozott nyilvánosságra. A 2024-es évről szóló átfogó dokumentum nem kevesebb mint 2211 keresztényellenes gyűlölet-bűncselekményt azonosított a kontinensen.

A keresztényellenes megnyilvánulások hatására fontos hagyományok vannak veszélyben Európában (Fotó: APA-PictureDesk via AFP)

Bár a liberális jogvédők szeretik bagatellizálni a jelenséget, az adatok mögött felsejlő tendencia riasztó: a fizikai erőszak és a vallási szimbólumok elleni brutális támadások száma meredeken emelkedik.

Vér és tűz a templomokban

A jelentés egyik legmegdöbbentőbb megállapítása, hogy a keresztény személyek elleni, fizikai támadások száma 274-re emelkedett. Ez azt jelenti, hogy Európában majdnem minden napra jut egy olyan incidens, amelynek során valakit a hite miatt bántalmaznak.

A statisztikák száraz adatai mögött emberi tragédiák húzódnak meg. 2024 novemberében Spanyolországban egy kolostor elleni támadás során egy 76 éves szerzetest öltek meg brutális kegyetlenséggel, és több társát megsebesítették. De nem ez volt az egyetlen vérontás: januárban Isztambulban, egy katolikus templomban tartott vasárnapi mise közben lőttek agyon egy hívőt egy, az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez köthető terrortámadásban.

A fizikai erőszak mellett a szakrális terek elleni támadások is új szintre léptek. A gyújtogatások száma csaknem megduplázódott az előző évhez képest: 94 esetben borítottak lángba templomokat vagy más keresztény létesítményeket.

Különösen aggasztó a helyzet Németországban, ahol ezen támadások egyharmada történt. A német püspöki konferencia nemrégiben maga is kénytelen volt elismerni, hogy „minden tabu megdőlt” a templomok elleni vandalizmus tekintetében.

Franciaországban sem jobb a helyzet: 2024 szeptemberében Saint-Omerben egy történelmi jelentőségű templom vált a lángok martalékává szándékos gyújtogatás következtében. A jelentés rámutat, hogy a keresztényellenes bűncselekmények gócpontjai éppen azok a „mintaállamok” (Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország), amelyek a leghangosabban hirdetik a multikulturalizmus sikerét.

#WATCH: The moment France's Immaculate Conception Church in Saint-Omer catches fire.

The fire started at midnight and lasted till 7:15 AM before being contained by local firefighters. #France #Saint_Omer #fire pic.twitter.com/kXs6uznDI6

— Al Bawaba News (@AlBawabaEnglish) September 2, 2024

A gondolatrendőrség már nem fikció

A fizikai agresszió mellett a jelentés egy másik, talán még alattomosabb veszélyre is felhívja a figyelmet: a jogi eszközökkel történő keresztényüldözésre. Nyugat-Európában a progresszív ideológia nevében olyan törvényeket és szabályozásokat vezetnek be, amelyek alapvető emberi jogokat, így a vallás- és szólásszabadságot korlátozzák.

Az Egyesült Királyságban valósággá vált a gondolatrendőrség: úgynevezett buffer zónákat (védőövezeteket) jelöltek ki az abortuszklinikák körül, ahol tilos az ima – még akkor is, ha az némán, fejben történik. Adam Smith-Connor brit háborús veterán esete iskolapéldája ennek az őrületnek: a férfit azért ítélte el a bíróság, mert egy klinika 100 méteres körzetében, némán, enyhén lehajtott fejjel állt. Bűne csupán annyi volt, hogy imádkozott elhunyt fiáért. Ez az eset világosan mutatja, hová vezet a liberális jogalkotás: a lelkiismereti szabadság teljes felszámolásához.

A jogi hadviselés más frontokon is zajlik. Finnországban Päivi Räsänen parlamenti képviselő kálváriája folytatódott, akinek ügyét 2025 októberében a Legfelsőbb Bíróság tárgyalta. A politikusnőt „gyűlöletbeszéddel” vádolják, pusztán azért, mert 2019-ben egy bibliai idézettel merte megkérdőjelezni egyháza részvételét a pride-eseményeken. 

Keresztényellenes diszkrimináció állami jóváhagyással

Az OIDAC jelentése számos egyéb, a józan ésszel szembemenő jogi döntést is dokumentált, amelyek célkeresztjében a keresztény értékek állnak. Svájcban egy bíróság megtagadta az állami támogatást egy katolikus leányiskolától, azzal az abszurd érveléssel, hogy mivel az intézmény csak lányokat fogad, „diszkriminációt” valósít meg.

Spanyolországban a világi hatóságok avatkoztak bele a családi nevelésbe: egy bíróság megtiltotta egy apának, hogy felolvasson a Bibliából a fiának, a vallási nevelés kizárólagos jogát a szekuláris anyának ítélve. Franciaországban pedig egy tanárt szankcionáltak, mert Szent Bernadett szövegét használta egy helytörténeti órán – a bíróság szerint ezzel megsértette a „semlegesség” törvényét.

A hallgatás fala

A keresztényellenesség sajátos jellege, hogy azt a nyugati kormányok és a média gyakran elhallgatják vagy bagatellizálják. Míg más csoportok védelme prioritást élvez, a keresztények elleni támadásokról szóló hírek ritkán érik el az ingerküszöböt. Az OIDAC kutatása rámutat, hogy a statisztikákban látható enyhe csökkenés (a 2023-as 2444 esethez képest) csupán technikai okokra, például a hiányos brit rendőrségi adatszolgáltatásra vezethető vissza, miközben a támadások súlyossága és brutalitása fokozódik.

A kereszténységet és jelképeit következmények nélkül lehet gúnyolni, míg azok, akik az iszlámot vagy annak szent könyvét, a Koránt gúnyolják, gyakorlatilag az életüket kockáztatják.

Akik Mohamedet karikírozzák, az életüket kockáztatják. Akik Jézust gúnyolják, azok kiállítást rendezhetnek a Künstlerhausban

– fogalmazta meg a jelenséget Bernhard Heinzlmaier osztrák ifjúságkutató.

Die Ausstellung „Du sollst dir ein Bild machen“ im Wiener Künstlerhaus zeigt unter anderem ein Werk, in dem die Gottesmutter in einer Pietà-Szene mit transgeschlechtlichen Merkmalen dargestellt ist, was von Medien und Initiativen als „Maria als Transfrau“ beschrieben wird.… pic.twitter.com/C5NMp7EQtY

— CHRISTKÖNIGTUM (@christkoenigtum) December 1, 2025

Veszélyben a keresztény hagyományok

Ebben a légkörben és az illegális migráció által kiváltott társadalmi átalakulás fényében nem csoda, hogy a keresztény hagyományok is egyre inkább visszaszorulóban vannak. Különösen szembetűnő ez az adventi időszakban, amely fontos és vallási hagyományokban bővelkedő időszak az európai keresztényeknek.

Olaszországban például a bölcsődékben, óvodákban és általános iskolákban ebben az időszakban a gyermekek által előadott karácsonyi műsorokkal várják az ünnepet. Mostanra azonban több olasz óvodában azt az utasítást adták ki, hogy olyan karácsonyi dalokat válasszanak a pedagógusok, amelyek nem tartalmaznak utalásokat a keresztény hagyományokra, a betlehemre vagy Krisztus születésére. Elterjedt gyakorlattá vált az is, hogy a vallási ihletésű dalok szövegét megváltoztatják, eltávolítják a kereszténységre utalásokat, egyszerűen cenzúrázzák a dalokat.

Németországban és Ausztriában egy másik fontos hagyomány, a karácsonyi vásár került veszélybe. A korábbi terrortámadások miatti félelem és emelt szintű biztonsági intézkedések, illetve a tömeges illegális migráció miatti egyre inkább keresztényellenessé váló közhangulat oda vezetett, hogy egyes (akár nagy hagyományokkal rendelkező) karácsonyi vásárok idén ki sem nyitnak, amelyeket pedig megtartanak, ott a megerősített rendőri jelenlét, a terrorelhárításra szolgáló akadályok és biztonsági őrök látványa nem éppen az örömteli várakozás hangulatát váltja ki az emberekben.

A biztonsági készültség nem alaptalan. A német társadalom emlékezetében még élénken él a 2016. december 19-i berlini terrortámadás, amikor egy iszlamista merénylő teherautóval hajtott a tömegbe a Vilmos császár emléktemplomnál, tizenhárom ember halálát okozva. Ám a félelem forrása ennél sokkal frissebb: a tavaly, 2024. december 20-án Magdeburgban történt véres események. Akkor egy járművel elkövetett támadás során hatan vesztették életüket és több mint háromszázan sebesültek meg.

Ez pedig nem csupán mélyen megrendítette a német társadalmat, de a félelmet is hozzákapcsolta a karácsonyi vásárokhoz. A társadalom lélektani állapotát jól tükrözi a YouGov friss felmérése, amelyet a DPA hírügynökségnek készítettek: a németek 62 százaléka tart attól, hogy idén terrortámadás ér egy karácsonyi vásárt.

Kigúnyolják, tönkreteszik a keresztény jelképeket

Az adventi időszak képéhez elválaszthatatlanul hozzátartoznak a betlehemek a városok, települések központi részein. Legalábbis eddig így volt ez, azonban egyre több betlehemet ér vandál támadás, újabb sebet ütve a keresztények lelkén. Olyan is előfordul azonban, hogy maga a keresztény jelképnek szánt betlehem okoz felháborodást. Idén Brüsszelben például a Grand Place-on, Brüsszel központjában elhelyezett alkotás váltott ki hatalmas vitát, ugyanis Victoria-Maria Geyer német művész installációja teljes egészében textilfigurákból áll, arcvonások nélkül.

Európa válaszúthoz érkezett. Ha a kontinens továbbra is tűri, hogy templomai lángoljanak, híveit megfélemlítsék, és a Bibliát idézőket bíróság elé állítsák, keresztény hagyományait pedig elsorvasszák, akkor nemcsak keresztény gyökereit vágja el végleg, hanem a szabadság utolsó morzsáit is feláldozza a progresszív ideológia oltárán.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: NurPhoto via AFP)