A 265 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 36 tartózkodással megszavazott törvény számos technikai jellegű módosítás, átmeneti rendelkezés mellett több ponton megújítja a büntetés-végrehajtás szabályait. Több ponton változik a szabálysértési, a büntetőeljárási és a rendőrségi törvény, s a törvénycsomag tartalmaz rendelkezéseket például arra vonatkozóan is, hogy értesítsék a hatóságok a szexuális bűncselekmények áldozatait arról, ha az ügy vádlottja vagy elítéltje szabadlábra került.
Ezzel összefüggésben a javaslat indoklása a nemzetközi elvárásokra is hivatkozik, és megállapítja: „a veszélyérzet a sértett szubjektív érzete, és mivel az elkövetőtől való félelem a sértett életminőségét igen kedvezőtlenül befolyásolhatja, ennek felülbírálatára nem adható objektív szempontrendszer. A javaslat ezért nem köti semmilyen feltételhez a sértetti kérelem előterjesztését és teljesítését. Nyomós közérdek fűződik ahhoz, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettjei ne éljenek félelemben, és hogy lelkiekben felkészülhessenek az elkövetővel való esetleges nem várt találkozásra.”
Széles körben érintik a módosítások a büntetés-végrehajtási törvényt, például az új Btk. által bevezetett új büntetési és intézkedési nemek, az elzárás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, a jóvátételi munka és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele kapcsán. A törvény számos rendelkezése kíván javítani a közérdekű munka végrehajtásának és a jogi személyek – például cégek – elleni intézkedéseknek a jelenlegi nehézkes és ezért ritkán alkalmazott szabályain, és több ponton megváltoztatja őket.
A módosítás uniós irányelvre hivatkozva szól az elektronikus adatok büntetőeljárásban való végleges és ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről. Az új kényszerintézkedés elrendelésére a bíróság jogosult, közvádas bűncselekmény gyanúja esetén. A végrehajtásra a bíróság először a tárhelyszolgáltatást végző közvetítő szolgáltatót kötelezi. Blokkolás is elrendelhető, ha nem teljesítik az eltávolítási kötelezettséget, vagy annak végrehajtása joghatósági akadályokba ütközik – például külföldi a szolgáltató –, és indokolt az adattartalomhoz való hozzáférést a magyar felhasználók részéről megakadályozni.
Ez néhány bűncselekménynél – gyermekpornográf adattartalom, állam elleni bűncselekmények és terrorcselekmény – rendelhető el. A hozzáférés megakadályozására az elektronikus hírközlési szolgáltatók kötelesek. Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezi és ellenőrzi. A kötelezettség kikényszerítése érdekében a bíróság egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat majd ki, akár többször is. A büntető tárgyú törvények mellett a jogterülettel érintkező más jogszabályokra, például a munkavállalással, illetve valamely tevékenység engedélyhez kötöttségével kapcsolatos egyes rendelkezésekre is kiterjed az új szabályozás. A módosítások túlnyomó részt a Btk.-val egyezően jövő július 1-jén lép hatályba, de van közöttük olyan is, amely már január vagy február 1-jén.
