Több százezer magyar élete a tét

Munkahelyvédelem, adókedvezmények, beruházásbővítés – sokat hallottuk ezeket a fogalmakat 2012-ben. A kormány fő célként a foglalkoztatási szint növelését tűzte ki.

A második Orbán-kormány egyik fő feladatként a foglalkoztatás bővítését tűzte ki célul. Az intézkedések eredményeként hazánkban több mint két éve folyamatosan növekszik a foglalkoztatás. Míg az Eurostat legutóbbi adatai szerint az euróövezetben egy év alatt 0,7 százalékkal csökkent, és ezzel 2012 harmadik negyedévében hatéves mélypontra került a foglalkoztatottság, addig Magyarországon ugyanebben az időszakban 2,1 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. Összességében a kormányváltás óta 160 ezerrel dolgoznak többen. A legutóbbi adatok szerint 2012. augusztus–októberben 3 millió 935 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma.

Akcióterv

A munkahelyek védelmének és továbbiak teremtésének egyik sarokköve az Orbán Viktor miniszterelnök által július 2-án meghirdetett munkahelyvédelmi akcióterv. Ennek részeként a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a 25–54 éves kor közötti, képzettséget nem igénylő munkát végzők esetében a munkáltatói járulékot a felére csökkentik. A kiemelt munkavállalói csoportoknál csökkentik a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást százezer forintos bruttó bérig. A szociális hozzájárulási adóból 2013-tól célzott munkáltatói adókedvezmények vehetők igénybe, amelyeket a pályakezdők, a kismamák, az idősebb munkavállalók, a tartós munkanélküliek és az alacsonyabb képzettséggel rendelkezők munkába állásáért és munkahelyeik védelméért vezetnek be.

Egyszerűsödés

A kisadózók adó- és adminisztrációs terheiket a tételes adózással csökkenthetik. A 6 millió forint alatti árbevételű mikrovállalkozásoknak egyetlen adót kell fizetniük: a főállású kisadózó havi 50 ezer forintot, a mellékállásban dolgozó 25 ezer forintot. A kisadó kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót. A kormány várakozásai szerint jövőre mintegy félmillió vállalkozás választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vagy a kisvállalati adót (kiva).

A munkahelyvédelmi akcióterv kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre, és számukra a szeptemberben elindult „Első munkahely garancia program” is segítséget jelent. A program keretében különösen a szakképzetlenek és tartósan állást keresők elhelyezkedését támogatják, emellett bérköltség-támogatást nyújtanak a munkáltatóknak.

Magasabb bér

Hazánkban hat éve tartó negatív trend szakadt meg azzal, hogy jövő évtől emelkedik a minimálbér összege: jövőre az idei bruttó 93 000 forintról 98 000 forintra nő, ez csaknem 5,4 százalékos növekedés. A szakmunkás minimálbér pedig bruttó 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik, 5,6 százalékkal. Az erről szóló megállapodással a munkaadói és a munkavállalói képviseletek egyaránt elégedettek.

Speciális szerepet betöltő cégek

A kormány a munkahelyteremtés másik alappillérének a beruházásokat és stratégiai megállapodásokat tekinti. Vannak hazánkban olyan nagyvállalatok melyek több száz, vagy akár több ezer embernek adnak munkát és elkötelezettek abban, hogy hosszú távra tervezzenek Magyarországon és segítsék a gazdaság fejlődését. Ezek a vállalatok támaszkodnak a magyar beszállítókra, és aktívan részt vesznek a szakképzésben is.

Orbán Viktor novemberben jelentette be, hogy a jövőben több nagy, a magyar gazdaságban speciális szerepet betöltő céggel kötnek hosszú távú stratégiai partnerségi megállapodást, amely egy újszerű gazdasági eszköz Magyarországon.

Tíz stratégiai megállapodás

Egyéb, fontosabb beruházások

– Az IBM Data Storage Systems Székesfehérváron 180-nal növelte létszámát, miután a 1,5 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházáshoz az Új Széchenyi Terv pályázatán 370 millió forintos támogatást nyert.

– Átadták a Szentkirályi Ásványvíz Kft. 600 millió forintos beruházással elkészült, PET-palackok gyártásához szükséges, előformagyártó üzemét Szentkirályon.

A kormány az első ilyen megállapodást a Coca-Colával kötötte még júliusban, majd néhány hónapos szünetet követően, november elején a Richter Gedeonnal állapodtak meg. Később következett a székesfehérvári Alcoa-Köfém, majd a Daimler, a Suzuki és a Hankook Tire. December 10-én a General Electric (GE) Hungary Kft.-vel kötött stratégiai együttműködési megállapodást a kormány. Két nappal később pedig a Microsoft Magyarország Kft. került sorra, majd a Stadler Rail Csoporttal egyeztek meg. Végül pedig a Tesco-Global Áruházak Zrt.-vel született megállapodás.

Hazánk a járműgyártás fellegvára

A kormány a stratégiai megállapodásokon túl egyéb, „hagyományos” megállapodásokkal is segítette a munkahelyteremtést. 2012-ben számos gyáravatásra és -bővítésre került sor. Ezek közül ki kell emelni a jármű- és a gyógyszeripari beruházásokat.

A járműipar esetében nem lehet nem észrevenni, hogy a Magyarországon jelen lévő négy nagy autógyártó vállalat folyamatosan bővíti gyártókapacitásait és növeli beszállítói hálózatát. Hazánk Európa egyik járműgyártási fellegvárává vált – jelentette ki nemrégiben Szijjártó. Ezt jól példázza, hogy idén több autógyár is komoly beruházással hívta fel magára a figyelmet: Kecskeméten a Mercedes-Benz, Szentgotthárdon az Opel hajtott végre komoly fejlesztést. A tervek szerint ez év végén indul az Audi győri logisztikai parkjának építése. Az Audi a győri üzemét is bővíti.

Gyógyszeripari beruházások

A gyógyszeripar kiemelkedő szerepet játszik a magyar nemzetgazdaságban, a kabinetnek pedig célja, hogy a hazai gyógyszergyártás a jövőben is a világ élvonalába tartozzon. Az elmúlt évben több gyógyszeripari beruházás is megvalósult, munkahelyet biztosítva több százaknak: átadták a Teva Magyarország új központját Gödöllőn, az Egis Gyógyszergyár Budapesten két új, kutatási-fejlesztési célú létesítményt, Körmenden pedig egy új analitikai fejlesztő laboratóriumot avatott. A Richter Gedeon új debreceni biotechnológiai üzemének köszönhetően 120 új munkahely létesült.

Mire számíthatunk még?

Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár szeptember elején azt mondta, a közeljövőben mintegy negyven megállapodás megkötését tervezi a kormány, havonta négy-öt, legfeljebb hat megállapodást írhatnak alá. Az államtitkár azt is közölte, hogy egyebek mellett a Knorr-Bremsével, a ThyssenKrupp-pal, a Bombardier-vel, a Nokia Siemensszel és az Opellel is megállapodás megkötéséről tárgyalnak. A Knorr–Bremse Fékrendszerek Kft. azóta meg is kezdte 5 milliárd forint összegű beruházással épülő új gyárának és tesztlaborjának az építését az Új Széchenyi Terv keretében.

Nyilvánvalóan a továbbiakban kötendő stratégiai megállapodások is újabb és újabb lehetőségeket kínálnak majd a munkáltatók és a munkavállalók számára, a munkahelyvédelmi akcióterv hatása pedig 2013-ban lesz ténylegesen mérhető. 2012 intézkedései mindenképp egy új folyamat elindulását jelzik, a kérdés már csak az, mekkora fordulatra számíthatunk a jövő évben.