Több százezer magyar élete a tét

Munkahelyvédelem, adókedvezmények, beruházásbővítés – sokat hallottuk ezeket a fogalmakat 2012-ben. A kormány fő célként a foglalkoztatási szint növelését tűzte ki.

Werkner Anita
2012. 12. 24. 4:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A második Orbán-kormány egyik fő feladatként a foglalkoztatás bővítését tűzte ki célul. Az intézkedések eredményeként hazánkban több mint két éve folyamatosan növekszik a foglalkoztatás. Míg az Eurostat legutóbbi adatai szerint az euróövezetben egy év alatt 0,7 százalékkal csökkent, és ezzel 2012 harmadik negyedévében hatéves mélypontra került a foglalkoztatottság, addig Magyarországon ugyanebben az időszakban 2,1 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. Összességében a kormányváltás óta 160 ezerrel dolgoznak többen. A legutóbbi adatok szerint 2012. augusztus–októberben 3 millió 935 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma.

Akcióterv

A munkahelyek védelmének és továbbiak teremtésének egyik sarokköve az Orbán Viktor miniszterelnök által július 2-án meghirdetett munkahelyvédelmi akcióterv. Ennek részeként a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a 25–54 éves kor közötti, képzettséget nem igénylő munkát végzők esetében a munkáltatói járulékot a felére csökkentik. A kiemelt munkavállalói csoportoknál csökkentik a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást százezer forintos bruttó bérig. A szociális hozzájárulási adóból 2013-tól célzott munkáltatói adókedvezmények vehetők igénybe, amelyeket a pályakezdők, a kismamák, az idősebb munkavállalók, a tartós munkanélküliek és az alacsonyabb képzettséggel rendelkezők munkába állásáért és munkahelyeik védelméért vezetnek be.

Egyszerűsödés

A kisadózók adó- és adminisztrációs terheiket a tételes adózással csökkenthetik. A 6 millió forint alatti árbevételű mikrovállalkozásoknak egyetlen adót kell fizetniük: a főállású kisadózó havi 50 ezer forintot, a mellékállásban dolgozó 25 ezer forintot. A kisadó kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót. A kormány várakozásai szerint jövőre mintegy félmillió vállalkozás választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vagy a kisvállalati adót (kiva).

A munkahelyvédelmi akcióterv kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre, és számukra a szeptemberben elindult „Első munkahely garancia program” is segítséget jelent. A program keretében különösen a szakképzetlenek és tartósan állást keresők elhelyezkedését támogatják, emellett bérköltség-támogatást nyújtanak a munkáltatóknak.


Magasabb bér

Hazánkban hat éve tartó negatív trend szakadt meg azzal, hogy jövő évtől emelkedik a minimálbér összege: jövőre az idei bruttó 93 000 forintról 98 000 forintra nő, ez csaknem 5,4 százalékos növekedés. A szakmunkás minimálbér pedig bruttó 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik, 5,6 százalékkal. Az erről szóló megállapodással a munkaadói és a munkavállalói képviseletek egyaránt elégedettek.

Speciális szerepet betöltő cégek

A kormány a munkahelyteremtés másik alappillérének a beruházásokat és stratégiai megállapodásokat tekinti. Vannak hazánkban olyan nagyvállalatok melyek több száz, vagy akár több ezer embernek adnak munkát és elkötelezettek abban, hogy hosszú távra tervezzenek Magyarországon és segítsék a gazdaság fejlődését. Ezek a vállalatok támaszkodnak a magyar beszállítókra, és aktívan részt vesznek a szakképzésben is.

Orbán Viktor novemberben jelentette be, hogy a jövőben több nagy, a magyar gazdaságban speciális szerepet betöltő céggel kötnek hosszú távú stratégiai partnerségi megállapodást, amely egy újszerű gazdasági eszköz Magyarországon.

Tíz stratégiai megállapodás

Egyéb, fontosabb beruházások

– Az IBM Data Storage Systems Székesfehérváron 180-nal növelte létszámát, miután a 1,5 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházáshoz az Új Széchenyi Terv pályázatán 370 millió forintos támogatást nyert.

Átadták a Szentkirályi Ásványvíz Kft. 600 millió forintos beruházással elkészült, PET-palackok gyártásához szükséges, előformagyártó üzemét Szentkirályon.

A kormány az első ilyen megállapodást a Coca-Colával kötötte még júliusban, majd néhány hónapos szünetet követően, november elején a Richter Gedeonnal állapodtak meg. Később következett a székesfehérvári Alcoa-Köfém, majd a Daimler, a Suzuki és a Hankook Tire. December 10-én a General Electric (GE) Hungary Kft.-vel kötött stratégiai együttműködési megállapodást a kormány. Két nappal később pedig a Microsoft Magyarország Kft. került sorra, majd a Stadler Rail Csoporttal egyeztek meg. Végül pedig a Tesco-Global Áruházak Zrt.-vel született megállapodás.

Hazánk a járműgyártás fellegvára

A kormány a stratégiai megállapodásokon túl egyéb, „hagyományos” megállapodásokkal is segítette a munkahelyteremtést. 2012-ben számos gyáravatásra és -bővítésre került sor. Ezek közül ki kell emelni a jármű- és a gyógyszeripari beruházásokat.

A járműipar esetében nem lehet nem észrevenni, hogy a Magyarországon jelen lévő négy nagy autógyártó vállalat folyamatosan bővíti gyártókapacitásait és növeli beszállítói hálózatát. Hazánk Európa egyik járműgyártási fellegvárává vált – jelentette ki nemrégiben Szijjártó. Ezt jól példázza, hogy idén több autógyár is komoly beruházással hívta fel magára a figyelmet: Kecskeméten a Mercedes-Benz, Szentgotthárdon az Opel hajtott végre komoly fejlesztést. A tervek szerint ez év végén indul az Audi győri logisztikai parkjának építése. Az Audi a győri üzemét is bővíti.

Gyógyszeripari beruházások

A gyógyszeripar kiemelkedő szerepet játszik a magyar nemzetgazdaságban, a kabinetnek pedig célja, hogy a hazai gyógyszergyártás a jövőben is a világ élvonalába tartozzon. Az elmúlt évben több gyógyszeripari beruházás is megvalósult, munkahelyet biztosítva több százaknak: átadták a Teva Magyarország új központját Gödöllőn, az Egis Gyógyszergyár Budapesten két új, kutatási-fejlesztési célú létesítményt, Körmenden pedig egy új analitikai fejlesztő laboratóriumot avatott. A Richter Gedeon új debreceni biotechnológiai üzemének köszönhetően 120 új munkahely létesült.

Mire számíthatunk még?

Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár szeptember elején azt mondta, a közeljövőben mintegy negyven megállapodás megkötését tervezi a kormány, havonta négy-öt, legfeljebb hat megállapodást írhatnak alá. Az államtitkár azt is közölte, hogy egyebek mellett a Knorr-Bremsével, a ThyssenKrupp-pal, a Bombardier-vel, a Nokia Siemensszel és az Opellel is megállapodás megkötéséről tárgyalnak. A Knorr–Bremse Fékrendszerek Kft. azóta meg is kezdte 5 milliárd forint összegű beruházással épülő új gyárának és tesztlaborjának az építését az Új Széchenyi Terv keretében.

Nyilvánvalóan a továbbiakban kötendő stratégiai megállapodások is újabb és újabb lehetőségeket kínálnak majd a munkáltatók és a munkavállalók számára, a munkahelyvédelmi akcióterv hatása pedig 2013-ban lesz ténylegesen mérhető. 2012 intézkedései mindenképp egy új folyamat elindulását jelzik, a kérdés már csak az, mekkora fordulatra számíthatunk a jövő évben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.