Microsoft-megállapodás: nincs taktikázás

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány és a Microsoft Magyarország Kft.

Magyar családok százai köszönhetik biztos megélhetésüket Microsoftnak

Szijjártó Péter kiemelte: a Microsoft Magyarországon több mint 500 millió forintnyi társasági adót, munkavállalói után közel 1 milliárd forintnyi járulékot fizet évente, míg bérköltsége meghaladja a 3 milliárd forintot. „Közvetlenül magyar családok százai köszönhetik biztos egzisztenciájukat, megélhetésüket ennek a társaságnak” – tette hozzá.

A külügyi és külgazdasági államtitkár kiemelte: a Microsoftnak 3 ezer hazai partnere van, így közvetetten mintegy 50 ezer embernek ad munkát. Ezen partnerek több mint 60 százaléka magyar tulajdonú vállalkozás – tette hozzá.

Helyi kezdeményezések alapján, magyar alkalmazottakkal

Papp István, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a társaság nemcsak termékekkel van jelen Magyarországon, innovációival, befektetőként és munkáltatóként a magyar gazdaság egyik meghatározó szereplője. A vállalatvezető hangsúlyozta: „stratégiai céljaink vannak Magyarországon, nem taktikaiak”. A Microsoft és a magyar vállalatok között nem az ország iránti elkötelezettség tekintetében van különbség, legfeljebb a tulajdonosi háttérben – fejtette ki.

A Microsoft magyarországi vezetője kiemelte: a Microsoft Magyarországon helyi kezdeményezések alapján dolgozik, magyar alkalmazottakkal. „Elkötelezett támogatói vagyunk a magyar oktatásnak”, s a Microsoft számára fontos a digitális írástudás és üzleti kultúra terjesztése – tette hozzá. Papp István úgy fogalmazott: „a Microsoft húsz esztendeje Magyarország hűséges szövetségese, és most már papírunk is van erről”.

Stratégiai megállapodások

Hétfőn a General Electric (GE) Hungary Kft.-vel kötött stratégiai együttműködési megállapodást a kormány. Az aláírási ünnepségen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondta: a kormány prioritásnak tekinti az innovációt és a kutatás-fejlesztést (k+f), hogy így a magyarországi kis- és középvállalatok bekerüljenek a globális innovációs hálóba.

A kormány az első stratégiai megállapodást a Coca-Colával kötötte, ezt követően a Richter Gedeonnal állapodtak meg. Később következett a székesfehérvári Alcoa-Köfém, majd a Daimler, a Suzuki és a Hankook Tire. Legutóbb a nemzetgazdasági miniszter felhatalmazást kapott, hogy stratégiai együttműködési megállapodást írjon alá a Microsofttal.

Orbán Viktor a Richterrel kötött megállapodás aláírási ünnepségén azt mondta, hogy a jövőben több nagy, a magyar gazdaságban speciális szerepet betöltő céggel kötnek hasonló, hosszú távú, stratégiai partnerségi megállapodást, amely egy újszerű gazdasági eszköz Magyarországon, innováció, „unortodoxia”.

Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár szeptember elején azt mondta, a közeljövőben mintegy negyven megállapodás megkötését tervezi a kormány, havonta négy-öt, legfeljebb hat megállapodást írhatnak alá. Azt szeretnék elérni, hogy ezek az alapvetően külföldi tulajdonú és exportra termelő cégek „még jobban, még biztosabban, még kiszámíthatóbban érezzék magukat Magyarországon”, illetve hogy az itt megtermelt nyereségük minél nagyobb részét újra itt fektessék be – mondta. Az államtitkár azt is közölte, hogy egyebek mellett a Knorr-Bremsével, a ThyssenKrupp-pal, a Bombardier-vel, a Nokia Siemensszel és az Opellel is megállapodás megkötéséről tárgyalnak.