Ukrajna gyorsítósávot, a többiek kioktatást kapnak

A Nyugat-Balkánon tett körútja során Johann Wadephul német külügyminiszter egyértelmű üzenetet küldött Belgrádnak: Szerbiának döntenie kell, Európát vagy Oroszországot választja. A német politikus szavai jól illeszkednek abba a tendenciába, amelyben a brüsszeli elit Ukrajnát minden feltételt megkerülve, erőltetett ütemben készül az Európai Unióba emelni, miközben a balkáni országokat rendre kioktatják és számonkérik.

Johann Wadephul német külügyminiszter Fotó: Armend Nimani Forrás: AFP

Szerbia válaszút előtt áll. Johann Wadephul hat nyugat-balkáni országot keres fel két és fél nap alatt – Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Koszovót, Montenegrót, Észak-Macedóniát és Szerbiát. A hivatalos indoklás szerint a hosszú évek óta akadozó csatlakozási tárgyalások új lendületet kapnának, írja a Tagesschau.

Johann Wadephul német külügyminiszter és  Alekszandar Vucsics szerb elnök belgrádi találkozójuk előtt (Fotó: Szerbia elnöki sajtószolgálata/AFP/Dimitrije Goll)

A német miniszter szerint a térség kulcsfontosságú Európa stabilitása szempontjából, ugyanakkor egyre nagyobb aggodalommal figyeli Oroszország és Kína jelenlétének erősödését, amit szerinte mindenképpen meg kell fékezni.

A CDU politikusa világosan fogalmazott:

Szerbiának alapvetően el kell döntenie, Európához tartozik-e, vagy Oroszországhoz kötődik tovább.

Az „értékközösség” újabb leckéje Belgrádnak

Wadephul szerint az Európai Unió „értékközösség”, amelyhez csak az csatlakozhat, aki teljes mértékben elfogadja annak normáit. A német miniszter olyan feltételeket sorolt fel Szerbia számára, mint a gyülekezési jog „garantálása” és a médiaszabadság biztosítása – miközben éppen a brüsszeli intézményekben zajlik számos, demokráciát érintő botrány, és éppen az EU vezetése az, amely egyre kevésbé tűri meg az övétől eltérő véleményeket.

A német politikus ugyanakkor elismerte: ha Szerbia engedelmesen követi a brüsszeli utat, akkor „gazdaságilag is sokkal jobban járna”, mint Oroszországgal – amely üzenet finom nyomásgyakorlásként is értelmezhető.

A balkáni országok évek óta várnak – Ukrajna közben előzné őket

A Nyugat-Balkán hat állama – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia – hosszú ideje igyekszik előrehaladni a csatlakozási folyamatban, ám Brüsszel rendre új feltételeket és követelményeket állít. Montenegró a legelőrébb tart, Szerbia 2014 óta tárgyal, Albánia és Észak-Macedónia 2022-ben kezdhette meg a folyamatot, Bosznia-Hercegovina még nem jutott el eddig, Koszovó pedig egyelőre csak potenciális jelölt.

Mindeközben az Európai Unió vezetői soron kívül, feszített tempóban igyekeznek előkészíteni Ukrajna felvételét, amely még a legalapvetőbb csatlakozási követelményeknek sem felel meg és háborúban áll.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (balra) Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével (Fotó: AFP/Frederick Florin)

Az Európai Unióhoz való csatlakozás önmagában is biztonsági garancia, és együtt haladunk ezen az úton. Európának lépést kell tartania a fejlődéssel

– mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke ez év szeptemberében Kijevben.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke többször kijelentette, hogy Kijev helye az Európai Unióban van, a korrupcióban fürdő Ukrajna kapcsán pedig júniusban arról beszélt, hogy az ország még a harcok közepette is látványos reformokat hajt végre.

Az állandó tűzharc mellett az ország egyik reformot a másik után hajtja végre, ami lenyűgöző teljesítmény.

Ez a képmutató hozzáállás joggal vált ki elégedetlenséget a Balkánon – és egyre világosabban mutatja, hogy Brüsszel a geopolitikai érdekeket a valós teljesítmény fölé helyezi. 

Szerbia válaszút előtt – de a brüsszeli út nem tűnik vonzónak

Wadephul szerint „Szerbia áll a válaszút előtt”, ám a kérdés sokkal inkább úgy hangzik: valóban komoly szándékai vannak-e Brüsszelnek a Nyugat-Balkánnal, vagy csak politikai nyomásgyakorlás zajlik, miközben Ukrajnának külön bejáratot nyitnak?

Borítókép: Johann Wadephul német külügyminiszter (Fotó: AFP/Armend Nimani)