EU: Ukrajna céldátumot kapott, a Nyugat-Balkán csak ígéreteket

Brüsszel a jelek szerint ismét kettős mércét alkalmaz. Egy Litvániából származó levél szerint Kijev 2030-ra teljes jogú tagja lehet az Európai Uniónak, miközben a Nyugat-Balkán országai hosszú évek óta várakoznak. Azzal sem törődne az unió, hogy Magyarország egyértelműen elutasítja Ukrajna gyorsított csatlakozását, a kiszivárgott dokumentum azt feltételezi, hogy egy esetleges „ukránbarát kormány” esetén Budapest megváltoztatná álláspontját.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével együtt részt vesz az EU vezetőinek az államfőkkel tartott rendkívüli brüsszeli találkozóján Fotó: Nicolas Economou Forrás: NurPhoto/AFP

A dokumentum Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását vetíti előre. A Litvániából származó levél 2030-at jelöli meg az ukrán csatlakozás céldátumaként, ami – szerintük – elősegítené a reformok ütemezését és a források tervezhetőségét. Vilnius és más balti államok mindezt úgy szorgalmazzák, hogy Magyarország világossá tette: nem támogatja Ukrajna felvételét.

Vilnius konkrét javaslata szerint azonban a tárgyalásokat technikai szinten el lehetne kezdeni, amennyiben a 27 tagállamból 26 egyetért, és a tervek szerint a hivatalos jóváhagyás Budapestről később is megérkezhetne – egy esetleges kormányváltás vagy a magyar álláspont megváltozása után.

Brüsszel pedig mindenáron keresztülvinné az ukrán belépést

Az Európai Bizottság elnöke továbbra is rendületlenül támogatja Ukrajnát. Ursula von der Leyen kijelentette, hogy az Európai Unióhoz tartoznak az ukránok. Az Európai Bizottság elnöke kifejezte Brüsszel szilárd elkötelezettségét Ukrajna mellett és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt biztosította az Európai Unió folyamatos támogatásáról.

A most kiszivárgott terv érdekessége, hogy a balti kezdeményezés Magyarország belpolitikai helyzetére is utal. A levél szerint ha Magyar Péter vezetésével egy „ukránbarát kormány” alakulna Budapesten, az megváltoztathatná hazánk álláspontját. Brüsszel rendszeresen próbálja befolyásolni a magyar belpolitikát, amikor stratégiai kérdésekben – így a háború és Ukrajna uniós tagsága ügyében – nem ért egyet a magyar kormánnyal.

Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője mindenben egyetért Manfred Weberrel, az Európai Néppárt (EPP) elnökével (Fotó: AFP/Kisbenedek Attila)

Úgy tűnik, Magyarország támogatása nélkül is folytathatják az ukrán csatlakozási tárgyalásokat informális szinten, Brüsszel pedig abban bízik, hogy a Manfred Weber vezette ukránbarát Európai Néppárthoz tartozó Tisza Párt esetleges kormányra kerülése esetén elhárulhat a magyar akadály Kijev uniós csatlakozása elől, hiszen Ukrajna EU-tagságát a Tisza kormányprogramja is kiemelten kezeli.

Brüsszel képmutatása

Brüsszel kettős mércét alkalmaz: míg Ukrajnának konkrét dátumot és felgyorsított eljárást ígérnek, addig a Nyugat-Balkán országai – Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia és Albánia – évek óta várakoznak, és legfeljebb ígéreteket kapnak.

Orbán Viktor kormányfő többször világossá tette: Magyarország nem támogatja Ukrajna csatlakozását, mivel az ország sem gazdasági, sem politikai értelemben nem teljesíti az előfeltételeket, ráadásul a magyar kisebbség jogait is folyamatosan sértik.

Szerbia 2014-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat (Fotó: Anadolu/AFP/EU Council)

Ukrajna mindenekfelett

Az uniós bővítés kulcseleme a Nyugat-Balkán, melyet hazánk kiemelten fontosnak tart. A csatlakozásra váró nyugat-balkáni régiót hat partner alkotja: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia és Koszovó.

A Nyugat-Balkán országai közül többen már évtizedek óta várnak az EU-csatlakozásra. Észak-Macedónia és Albánia 2005-ben, illetve 2014-ben lett hivatalosan tagjelölt. Albániával a közelmúltban kezdődtek meg a hivatalos tárgyalások. Szerbia 2012-ben kapta meg a tagjelölti státust, és 2014-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, míg Montenegró 2012-ben. Bosznia-Hercegovina 2016-ban nyújtotta be csatlakozási kérelmét. Koszovó ugyan még nem tagjelölt, de 2016-ban stabilizációs és társulási megállapodás kötött az EU-val.

Forrás: Magyar Nemzet

A magyar uniós elnökség programja 2024-ben hét fő prioritást nevezett meg, amelyek között hangsúlyosan szerepelt a következetes és érdemeken alapuló bővítési politika. A Nyugat-Balkán európai integrációja a tavalyi magyar uniós elnökség idején jelentős lendületet kapott. Magyarország Albániával és Montenegróval előrehaladást ért el, míg Szerbia esetében megjelent az út a harmadik klaszter megnyitása felé.

A brüsszeli kettős mérce azonban tovább erősödik: miközben Ukrajna számára kitűzik a céldátumokat, az európai integráció számára kulcsfontosságú Nyugat-Balkán országai számára továbbra is csak a várakozás marad.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével együtt részt vesz az EU vezetőinek az államfőkkel tartott rendkívüli brüsszeli találkozóján (Fotó: NurPhoto/AFP/Nicolas Economou)