A Tisza-kormány leggyengébb láncszeme lett Lőrincz Viktória

A hazai politikatörténet egyik legújabb talánya, hogy miként lehetett a Tisza-kormány minisztere Lőrincz Viktória. Az egyik somogyi kistelepülés önkormányzati képviselőjeként egyéni országgyűlés mandátumot nyert politikus eddigi pályafutása nem feltétlenül jelentett szakmai alapot a meglehetősen fontos pozícióhoz. A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium élén eddig végzett munkája pedig kifejezetten Lőrincz alkalmatlanságát igazolja. Cikkünkben azt járjuk körbe, hogy egyáltalán mit lehet tudni az Országgyűlésben csetlő-botló, a bukás szélén álló tárcavezetőről.

Fotó: Hatlaczki Balazs

Tisza-sziget-alapítóból országgyűlési képviselő

Lőrincz Viktória a kezdetektől szimpatizált Magyar Péterrel, de az igazi 

tiszás karrierje 2025 márciusában indult el, amikor részt vett a Zselic Kapuja Tisza-sziget létrehozásában. Ezt követően kampányolt a Nemzet hangja szavazások idején, újságot terjesztett és jótékonysági akciókban tűnt fel. A kadarkúti politikus tevékenységére a Tisza országos vezetői is felfigyeltek, így részt vehetett a párt 2025 őszén megrendezett előválasztásán, amit végül meg is nyert. Igaz, nem a Kadarkutat is magába foglaló Somogy 02-es egyéni választókerületben, hanem a kaposvári központú 01-es körzetben győzött,

 ami komoly feszültséget okozott a jelenlegi vidék- és településfejlesztési miniszter és legfőbb riválisa, Kertész Zoltán között: egy utóbbihoz kötött Facebook-oldal az előválasztás második fordulójában kampánytémává tette a képviselőjelölt-aspiránsok hovatartozását, amit Lőrincz Viktória köre tisztességtelen és aljas húzásnak nevezett.
A 2026-os év nem indult jól Lőrincz Viktória számára: a 2021-es rágalmazási per nyilvánosságra kerülése, valamint a politikus habitusával és hiányos helyismeretével kapcsolatos problémák miatt állítólag a lecserélése is felmerült a Tisza pártközpontjában. Mindez végül nem történt meg. A választási kampány hajrájában szintén nehéz pillanatokat élt át a tiszás politikus, 

az Ellenpont április 4-i cikke szerint ugyanis „Lőrincz Viktória egy olyan lakást szerzett meg minimális összegért, amelyet egy devizahitel-károsult családtól vettek el a végrehajtók”. 

A portál részletesen ismertette az esetet, mely szerint „a nagyatádi család kálváriája 2017-ben fordult végzetesre, amikor a tulajdoni lap szerint Petényi Antal végrehajtó megindította az eljárást a több mint hatmillió forintos tőkekövetelés miatt. Az igazán gyomorforgató fejezet 2018 nyarán kezdődött. A dokumentum II/5. pontja rögzíti, hogy az ingatlant árverés útján szerezte meg az OTP Faktoring. Itt jön a képbe a precíz időzítés: alig telt el fél év, és a 31153/5/2019.02.14 számú határozattal Lőrincz Viktória (1/3 részben) és üzlettársa, Farkas János (2/3 részben) adásvétel útján máris tulajdonosokká váltak. A piaci adatok alapján egy ilyen nagyatádi panellakás akkoriban 5–7 millió forintot ért, ám a követeléskezelőtől – belső információk alapján – vélhetően 3,5-4,5 millió forintért, tehát akár féláron juthattak hozzá. […] Nem csoda, hogy tiszás jelöltté válását követően szabadulni akart a lakástól. A legfrissebb, 2026. márciusi tulajdoni lap azonban leleplezi a kapkodást. A dokumentumon szereplő széljegyzet (339273/2026.03.12) tanúsítja, hogy éppen ezekben a napokban próbálják eladni a lakást.” 

A nagyatádi ingatlan eladásáról nincs perdöntő bizonyíték, annyi azonban bizonyos, hogy már nem szerepel a vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. május 26-án aláírt vagyonnyilatkozatában.

A negatív hírek végül nem ártottak Lőrincz Viktóriának. A politikus az április 12-i országgyűlési választáson a Tisza országos listájánál is jobb eredményt elérve, 57,45 százalékkal győzött a kaposvári központú Somogy 01-es egyéni választókerületben.

A miniszteri kinevezéstől a billegő bársonyszékig

A választási sikert követően Magyar Péter április 22-én jelentette be Lőrincz Viktória miniszterjelöltségét, aki a május 12-i bizottsági meghallgatásán többek között az önkormányzatok kiszámíthatóbb finanszírozását, a város és a vidék közötti együttműködés helyreállítását, Budapest-törvényt, a vidékpolitika agráriumon túli kiterjesztését („a vidék nemcsak a mezőgazdaságot jelenti”), az uniós források hatékonyabb és átláthatóbb elosztását, valamint a Magyar falu program felülvizsgálatát és egyes elemeinek folytatását ígérte.

Fotó: Hatlaczki Balázs

 A vidék- és településfejlesztési bizottság hat igen, nulla nem és két tartózkodás mellett támogatta, Sulyok Tamás akkori köztársasági elnök pedig kinevezte, így Lőrincz Viktória felért az eddigi politikai pályafutása csúcsára.

Az első jelentősebb krízist Nemcsok Dénes június 15-i államtitkári kinevezése hozta el, aki az Átlátszó bemutatása szerint 2014 és 2024 között az Orbán-kormányok helyettes államtitkáraként dolgozott, majd 2024-től az idei országgyűlési választásig az uniós fejlesztések lebonyolításáért felelős, több ezer embert foglalkoztató Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója volt (az államtitkári kinevezésének köszönhetően továbbra is ő felel ezért a központért). A legnagyobb kritikák Nemcsok előző kormány alatt végzett tevékenységén túl főként a vezetési stílusára irányultak. Az apparátus olyannyira ellenezte a kinevezését, hogy a Nemzeti Fejlesztési Központ dolgozói még petíciót is indítottak, amiben az alkalmatlannak nevezett államtitkár felmentését kérték. A petíciót végül több mint kétezren írták alá, de Nemcsok Dénes a helyén maradt.
 

Július második felében kedvező hírek jelentek meg a Lőrincz Viktória vezette Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumról: Szombathely polgármestere július 17-én bejelentette, hogy az Oladi-plató azbesztszennyezésének ügyében sikeres tárgyalást folytatott a miniszterrel, aki megígérte, hogy a kormány elé terjeszti a probléma megoldására született javaslatokat. 

Ez meg is történt, a kormány ugyanis július 23-án hárommilliárd forintos támogatási alapot hozott létre az azbeszttel szennyezett útszakaszok mentesítésére. Mindemellett Lőrincz Viktória július 27-én bejelentette, hogy a Magyar falu programban 22 milliárd forintot különítettek el az ötezer fő alatti települések infrastruktúra-fejlesztésére.
 

Nem várt „sztárság”

A kedvező hírek gyorsan negatív irányba fordultak: Lőrincz Viktória július 28-i parlamenti felszólalásaiban többször is hibázott, ráadásul a szakmai kompetenciáját sem tudta bizonyítani a vármegyék átnevezéséről szóló technikai törvényjavaslat parlamenti vitáján. 

Az ügyvédjelöltből vidék- és településfejlesztési miniszterré váló politikus felszólalásaiból számos videóösszeállítás jelent meg a közösségi-médiában, valamint több elemző és influenszer is kétségbe vonta a szakmai alkalmasságát, illetve az érdekérvényesítő képességét a kiemelten  fontos szakterületeken.
 

A miniszter által bemutatott bakiparádéból készült short videók napokon keresztül ellepték a közösségi médiát, egyes felvételek nézaettsége a 150 ezerhez közelít. 

Lőrincz szinte minden mondatába belehibázott, egyebek mellett azt állította, hogy azért szavaztak rájuk a választópolgárok, hogy a vármegyéket megyékre „változtassák meg”. A kétperces beszéde közben azt hitte, hogy fél órája van a felszólalásra. A Tiszára szavazó három és fél millió emberre pedig „három és fél millió forintom”-ként hivatkozott. Olyan furcsán hangzó mondatok is elhagyták a tárcavezető száját, mint hogy „köszönjük szépen, hogy meghallgattak és a gondolataikkal próbálták segíteni a mi gondolatainkat”. Mindezt egyedi hanghordozás és sajátos gesztikuláció kísérte. Talán ennek köszönhető, hogy 

Lőrinczet az egyik kommentelő az Anzselika Habpatron művésznevet viselő humoristához hasonlította, a hozzászólást pedig a többi facebookozó is találónak vélhette, ugyanis csaknem 150-en lájkolták. 

Ez már a Tiszának is kellemetlen

 

Lőrincz Viktória miniszteri tevékenysége már a Tiszán belül is kritika tárgyát képezi, amelynek már a nyilvánosságban is van jele: Szombathely tiszás parlamenti képviselője, Rápli Róbert a kormány által júliusban megítélt hárommilliárd forintos azbesztmentesítési támogatás végrehajtási szabályainak késését kifogásolta egy augusztus 31-i nyilvános Facebook-posztban és jelzésértékű módon nem Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési minisztertől, hanem helyettesétől, Stumpf Péter Bencétől kérte a helyzet orvoslását.

A Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumot az időközben megduplázott szociális tűzifakeret miatt is érték bírálatok, a KDNP országgyűlési képviselője, Nacsa Lőrinc szerint a pályázat késői kiírása miatt lehet, hogy csak január közepén jut tűzifához a jogosultak egy része. 

Mindemellett egy június végi kinevezése után két hónappal távozó helyettes-államtitkár esete is gyengíti Lőrincz Viktória pozícióját: bár a miniszter szerint Mészáros Renáta családi okok miatt kérte felmentését, Panyi Miklós fideszes országgyűlési képviselő szerint a tárcánál tapasztalható káosz a valódi indok.

 Az ellenzéki politikus úgy tudja, a Ruff Bálint emberének számító Stumpf Péter Bence szívesen elfoglalná a miniszteri széket, ami ha igaz, biztosan nem segíti Lőrincz Viktória helyzetét. 

 

Hibádzó eredmények

A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium honlapja nem bővelkedik információkban. A „Hírek” fejléc alatt pusztán két bejegyzés áll: a már említett, EU vidéki paktumáról szóló mel­lett a másik hír a szociálistűzifa-program keretösszegének megemelését tartalmazza. 

Figyelemre méltó, hogy a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium honlapján felsorolt eredmények közül alig valami kapcsolódik a tárcához: egyebek mellett azzal büszkélkednek, hogy szigorították a cirkuszi vadállattartás szabályait, hogy elindították a pszichiátriai ellátás átfogó felmérését, valamint hogy megerősítik a visegrádi négyeket. Ami a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumhoz köthető, az mindössze a szociális tűzifa program, valamint a Szent István-program. Utóbbi kapcsán megjegyzendő, hogy bár a honlapon az áll, „elindítjuk”, nyilvános pályázati kiírásról és már megítélt támogatásokról szóló hír nem található.

Fotó: Ladóczki Balázs

Nagy ígéretek voltak, válaszok nincsenek

Komoly vállalásokat tett hivatalba lépése után Lőrincz Viktória az önkormányzatok megerősítésére is. 

A vidék- és településfejlesztési miniszter június elején a parlamentben azt ígérte, hogy visszaadják a korábban elvont önkormányzati hatásköröket és az azokhoz tartozó forrásokat, átláthatóbbá teszik a finanszírozást, valamint visszaszorítják a politikai mérlegelésen alapuló pénzosztást.

 A tárcavezető azt is hangsúlyozta, hogy a polgármestereknek nem a központi akarat végrehajtóiként, hanem településük valódi vezetőiként kell működ­niük. A nagy ígéretekből azonban az első hónapokban gyakorlatilag vajmi kevés valósult meg. Írásbeli érdeklődésünkre – hogy pontosan mit végeztek a kormányalakítás óta, milyen projekteken dolgoznak – lapzártánkkor érkezett válasz. Ebben a már említett tűzifaprogram mellett a Szent István-programot említették, de jelenleg csupán tervekről és előkészítésről tudtak beszámolni, valódi eredményekről nem.