Nem csoda tehát, hogy a térségben a feszültség olyan mértékű, hogy a napi drón- és rakétatámadások már szinte rutinná váltak, Kuvaitban és a környező arab államokban pedig rendszeresen megszólalnak a légvédelmi szirénák. A helyzet most úgy áll, hogy egyetlen elhibázott tengeri incidens, vagy egy rosszul kalkulált határ menti csapás is elég lehet ahhoz, hogy lángba borítsa a teljes Közel-Keletet.
Európa súlyos válsággal néz szembe
A közel-keleti háború az egész világgazdaságot megrengette, de Európa talán még a többieknél is nagyobb bajban van a kialakult nyersanyaghiány miatt. Amióta a Hormuzi-szoros részlegesen blokád alatt van, és nem érkezik onnan nyersanyag, és amióta már Szaúd-Arábia is egyre inkább belesodródik a háborúba, az európai országok a tartalékaikat kénytelenek felélni. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő arról beszélt a Magyar Nemzet külpolitikai műsorában, hogy a közel-keleti háború mutatta meg igazán, mennyire elhibázott döntést hozott az EU, amikor az olcsó és kiszámítható orosz energiát elhagyta. Most a Közel-Kelet szinte összes útvonala vagy túl kockázatos a szállítóknak, vagy teljes blokád alatt áll.
