Árrésstop eltörlése: örülhetnek a kereskedők, eljött az ő idejük, Magyar Péter most sem a családoknak fog kedvezni

Mi lesz az árrésstop sorsa? – tehető fel a kérdés azok után, hogy Magyar Péter pénteken arról beszélt, meg kell fontolni az intézkedés kivezetését. A lépés nem lenne meglepő azután, hogy a tiszás többség megszüntette az üzemanyagok védett árát, a bajban lévő benzinkutasoknak pedig Kapitány István gazdasági miniszter a minap azt üzente: szabadpiac van, oldják meg a helyzetüket saját maguk. Az egyelőre talány, hogy a kormány több millió vásárlónak is ezt üzeni-e majd, az árrésstop jövőjét firtató kérdésünkre ugyanis egyelőre nem kaptunk választ a szakminisztériumtól. Az intézkedés kivezetését ugyanakkor sokan sürgetik: nemcsak megannyi szakmai-kereskedelmi szervezet, hanem Magyar Péter egyik régi támogatója is.

Nagy kérdés, meddig él még az árrésstop. Fotó: Havran Zoltán

Raskó Tisza melletti kiállása témánk szempontjából azért érdekes, mert az agrárvállalkozó régóta nagy vehemenciával agitál az árrésstop ellen. Az év elején például egy interjúban arról értekezett, hogy már februárban, de legkésőbb május végén ki kellene vezetni az árrésstopot, a változtatás szerinte nem is okozott volna drágulást. Áprilisban, a választás másnapján szintén megszólaltatták, akkor azt fejtette ki, hogy az élelmiszerek ügyében lépni kellene: a zöldség-gyümölcs áfáját azonnal le kell szállítani öt százalékra, cserében fokozatosan meg kell szüntetni az árrésstopot.

Az azonnali áfacsökkentés szerepelt is Magyar Péter kampányígéretei között, azonban – miként arról a minisztérium közlése alapján éppen a minap beszámoltunk – az intézkedésnek egyelőre se híre, se hamva.

Szeptemberben felpörgött

Raskót azonban a jelek szerint mindez különösebben nem zavarta, sőt a nyáron újult erővel folytatta az árrésstop elleni küzdelmét. Augusztus elején például az akkori inflációs adat kapcsán nyilvánult meg a Facebookon, rögzítve, hogy mivel egy év alatt az élelmiszerek árszínvonala csökkent, régen volt ilyen kedvező lehetőség arra, hogy az árrésstop megszűnjön.

Lehetne akár szeptember 1. is a kivezetés határideje

– tette hozzá akkor.

Mivel ötlete nem talált meghallgatásra, szeptemberben újra elővette a témát. A hónap elején arról értekezett, hogy a Tisza-kormánynak a hazai élelmiszer-termelők és -feldolgozók érdekében ki kellene vezetnie ezt az intézkedést. „Már megtehette volna július elsejével. Még nem késő, de fogy az idő” – jegyezte meg, majd arról írt, hogy mivel világszerte drágul az élelmiszer-alapanyag, infláció jön. „Minél később történik a kivezetés, politikailag annál rosszabb és nehezebb lesz” – vélekedett. Pár nappal később megerősítette korábbi véleményét, amit azzal egészített ki, hogy késő ősszel már lesz probléma. Mármint az árrésstop kivezetése körül.

A témát Raskó György szeptember végén is elővette, de már a vészharangot kongatva.

„Az utolsó pillanatokban vagyunk az árrésstop kivezetését illetően. Az élelmiszerárak ugyanis világszerte ismét felfelé indulnak, így politikailag nehéz kérdéssé válhat a megszüntetése. Igazából már július elsejével ki kellett volna vezetni, nem értem miért halogatták” – írta a közösségi médiában két hete.

Szervezetek sokasága pendül egy húron

Nemcsak Raskó látja elérkezettnek az időt, hanem megannyi szakmai szervezet is. A Joint Venture Szövetség október elsején közölte: most van az ideális időpont az árrésstop kivezetésére, mivel a  jelenlegi alacsony infláció a csökkenő élelmiszerárakkal, az erős forint árfolyam, illetve az MNB hosszú távú inflációs céljának csökkentése megteremtették a kivezetés ideális gazdasági környezetét.

Az árrésstop azonnali kivezetését szorgalmazzák a magyar élelmiszer-előállítókat és -forgalmazókat képviselő szakmai érdekképviseletek is – közölte nagyjából Raskó utolsóként idézett bejegyzésével egy időben a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége, amely szintén az inflációs adatokkal érvelt. Az árrésstop azonnali kivezetését a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség, a Magyar Édességgyártók Szövetsége, a Magyar Húsiparosok Szövetsége, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács együttesen kérte a kormánytól.

De megszólalt az ügyben az Országos Kereskedelmi Szövetség is, melynek főtitkára, Balázs Ildikó a Világgazdaságnak beszélt arról, hogy szükségesnek tartják az árrésstopok kivezetését – és a különadókét is.

Mit tesz a kormány?

Látva a szakmai véleményeket, október elsején kérdéseket küldtünk Kármán András és Kapitány István minisztériumához.

Előbbitől kaptunk választ: azt, hogy keressük az utóbbit. Onnan azonban szombatig nem érkezett reakció.

Ha csak az utóbbi időszak történéseiből indulunk ki, sok jóra nem számíthatnak azok, akik az árrésstop megmaradásában bíznak. A tiszás többség június végén annak ellenére törölte az üzemanyagok védett árát, hogy Magyar Péter miniszterelnök májusban még külön megígérte, hogy megtartják azokat. Kapitány István pedig a minap, a kis benzinkutak ügyében tette ki az irányjelzőt, amikor azt közölte: szabadpiaci körülmények vannak, az érintettek oldják meg.

Fizethetnének a családok

Mindezek alapján egyre nagyobb az esély arra, hogy a árrésstop eltörlésével több millió vásárlónak is ugyanezt üzeni majd a kormány. Igen ám, de ha a jelenlegi 10 százalékos árrésstopot megszüntetik az élelmiszerekre, akkor vissza fognak állni a 40-60 százalékos árrések, sőt volt olyan termék, amelynél bőven meghaladta a 100 százalékot is az árrés – erre mutatott rá korábban Szalai Piroska ellenzéki képviselő. A Fidesz gazdaságpolitikusa korábban jelezte:

ha ugyanazzal az árréssel számolunk, mint ami tavaly március 15. előtt volt, akkor egy átlagos család esetén 180-360 ezer forinttal költenek többet évente.

Az Eurostat áprilisi adatai szerint nálunk 1,2 százalékkal olcsóbb volt az élelmiszer árucsoport átlagban, mint egy évvel korábban, azaz idehaza volt az unióban a 3. legkisebb infláció ezen a területen.