Egy valódi zöldbáró, Raskó György is beállt Magyar Péter mögé

Magyar Péternek sikerült maga mögé állítania a privatizációból meggazdagodott zöldbárót, Raskó Györgyöt. Az üzletember az 1990-es években a Világbank környékéről érkezett az Antall-kormányba, ahol legjelentősebb ténykedése a növényolajgyárakat tömörítő vállalat külföldi kézbe történő eladása volt. A homályos üzletek folytatódtak a szocialista kormányok alatt is, a 2000-es években Raskó áron alul szerezte meg a komáromi állami gazdaságot. A zöldbáró a 2010-es években a Momentumot finanszírozta, majd beállt Márki-Zay Péter mögé, innen vezetett az útja a Tisza Pártig.

Hová lett az állami vagyon?

A 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok idején folytatódott Raskó és köre ténykedése. A recept adott volt, amelyet a legjobban egy másik szereplőhöz köthető adásvételen lehet bemutatni.

A privatizációt vezénylő ÁPV Rt. a kétezres évek közepén 640 millió forintért adott túl az egymilliárd forintos piaci áron nyilvántartott Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt.-n. A győztes társaság, a Kornfarm Kft. versenyeztetés nélkül, meghívásos úton vásárolhatta meg a céget, mivel a korábban kiírt két nyílt pályázat eredménytelenül zárult. 

A tárgyalásokon annak ellenére vett részt Leisztinger Tamás, a szocialista holdudvar akkori meghatározó, milliárdos üzletembere, hogy papíron elvileg nem volt köze a nyertes céghez.

Csakhogy a Kornfarm végső tulajdonosa egy Holland Antillákon bejegyzett gazdasági társaság volt, amely így valószínűleg Leisztinger érdekeltségébe tartozott.

A lényeg, hogy az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt jóval áron alul kelt el: a társaság vagyonértékelése szerint csak az ingatlanok értéke elérte az egymilliárd forintot, a tenyészállatok akkori értéke kétszázmillió, a növendék-, hízó- és egyéb állatoké pedig 267 millió forint volt. Az új tulajdonos egyebek mellett 415 millió forintnyi késztermékhez, valamint félkész termékek címén 687 millió forintnyi áruhoz jutott. A vagyonértékelés szerint az eszközök végösszege meghaladta a négymilliárd forintot. 

Raskó György hasonló történetben vett részt, az ő esetében a kiszemelt cég a komáromi állami gazdaság volt, a módszer azonban a fenti eseménysorhoz hasonló:

 eredménytelen nyílt pályázatok után meghívásos eljárás, amelyen a győztes cég ajánlata egy kézzel írt papírdarab volt. Az üzlettel kapcsolatban ÁPV Rt. megállapította: az adásvétel során kár érte az államot. A megállapodásra 2004 karácsonya előtt néhány nappal, már a Gyurcsány-kormány idején került sor, a vevő a Kemenesalja Agáripari Kft. volt, amelynek tulajdonosai között Raskó György neve is szerepelt. Raskó egyébként a Medgyessy-kabinetet is segítette, a gazdasági tanácsadó testületben vett részt. 

Út a Momentumhoz és Márki-Zay Péterhez

A zöldbáró 2017-ben nyíltan támogatta a Momentum Mozgalmat, fia, László a párt aktivistája volt. Az üzletember minderről a Heti Válasz című hetilapnak nyilatkozott, azt azonban nem volt hajlandó elárulni, hogy pontosan mennyivel járult hozzá a párt költségvetéséhez. Az azonban kiderült, hogy már a kezdetektől, az olimpiaellenes-kampányban is finanszírozta a Momentumot. A Heti Válasznak adott nyilatkozata szerint ekkorra már eltávolodott az MSZP-től és a DK-tól, sőt, támogatásának feltételéül szabta, hogy a Momentum nem állhat össze ezekkel a pártokkal. 

Ettől az időszaktól kezdve egyre nyíltabban csatlakozott baloldali szervezetekhez. 2018-ban például tagja volt az úgynevezett V18-csoportnak, amelyben kormányváltást akaró értelmiségiek próbálták javítani a baloldal választási mozgósítását – kevés sikerrel.

 A V18 alapítói Lévai Katalin, Andor László, Balázs Péter, Bárándy Péter, Bod Péter Ákos, Göncz Kinga, Holoda Attila, Mellár Tamás, Pusztai Erzsébet, Raskó György és Székely Tamás voltak. (https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2018/02/zugloban-indul-a-volt-szocialista-levai-katalin-az-mszp-ellen)

Úgy tűnik, hogy Raskó György 2022-re minden ellenszenvét félretette a szocialistákkal és Gyurcsány pártjával kapcsolatban, ugyanis az egyesült baloldal árnyékkormányának tagjai közé is beválasztotta Márki-Zay Péter. Az oligarcha a mezőgazdasági programért felelt.

A legutóbbi országgyűlési választások kampányának egyik színes, komikus epizódja volt, hogy a korábban Torgyán József nevével fémjelzett Független Kisgazdapárt újjáalakult. Az eseményre Márki-Zay Pétert, az egyesült ellenzék kormányfőjelöltjét is meghívták, aki magával vitte Iványi Gábor lelkészt és Raskó Györgyöt is. A kisgazdák nem sok vizet zavartak a választáson, legközelebb pedig már csak 2023-ban kerültek be a hírekbe, amikor együttműködési megállapodást kötöttek a Jobbikkal. Az együttműködés „sikere” szemmel látható: a Jobbik az Európai Parlamenti választáson az egyszázalékos támogatottságot sem érte el.